Az újszülött fotózásomon résztvevők ajánlásai "Szívből ajánlom mindenkinek! Nagyon jó képeket készít, könnyedén elkapja a megfelelő pillanatot, amit sok fotósnak csak nehezen sikerül elkapnia. Ezenkívül közvetlen, barátságos, és végtelenül türelmes. De szerintem a képek magukért beszélnek! " "Nagyon szépen köszönjük azt a rengeteg időt, energiát amit ránk szántál. Már a fotózás alkalmával éreztük, hogy kreatívan, ránk figyelve és semmiképp sem mesterkélten igyekeztél megörökíteni a pillanatokat. Köszönjük még egyszer azt az empatikus légkört ami a fotózást kísérte. Az elkészült képek a maguk természetességével legnagyobb örömünkre vannak. És azért sem tudunk eléggé hálásak lenni, hogy ilyen gyorsan elkészültek. " "Nagyon szép képeket kaptunk, pocakosból és újszülött képekből is:) Köszönjük! " Kérlek tekintsd meg a baba és gyerek fotóimat is.
Ezért is hagyj a babafotózásra több időt, legalább 3 órás intervallummal számoljunk. Az újszülött fotózás 10-12 napos korig javasolt, ilyenkor nem érdekli a kamera, alszik szépen, óvatosan átöltöztetgetjük, elhelyezzük. Később már kibontakozik a baba kíváncsisága, ekkor főképp nevetős, csillogó szemű babafotó portrék készülhetnek. Gyermekfotó, családi fotózás Amikor felül a baba, az nagy élmény, és fotózási szempontból is újabb korszak, ekkor már lehetséges ülős, játszós, huncut babafotót is készíteni. Mielőtt járni kezd a baba, főképp műtermi babafotók készülnek, több kellékkel, több háttérrel. Népszerű a szülinapi fotózás is, kicsi tortával, maszatos kis kópé babafotókkal. Totyogós korban már tehetünk egy közös gyerekfotó sétát is, de lehetséges egy műtermi fotósorozatot is kérni. Óvodák, általános iskolák megrendeléseit is szeretettel várjuk. Kitelepült éves fotózásokat vállalunk, kérés szerinti számú háttérrel, berendezéssel. Családi fotózás, családi események fotózása Sokan szeretik a lifestyle stílusú családi fotózást, egy fotóséta alkalmával, vagy az otthonotokban, ilyenkor tündéri természetes képek készülnek A kölyökfotózáson hagyjuk őket játszani, kibontakozni, így igazi életképek születhetnek.
000 Ft Rusztikus ablak gyermek és portré fotózáshoz magasság: 115 cm szélesség: 130/80 cm mélység: 20 cm 12. 000 Ft EGY születésnapos felirat 27, 5 - 30 cm magas, különálló betűk támasztékkal. Rácsos kiságy babafotózáshoz hosszúság: 42 cm szélesség: 30 cm magasság: 22 cm Rendelhető minden színben festve és antikolva.
Rákóczi Ferenc magyar főnemes, a Rákóczi szabadságharc vezére, Erdély és a magyar rendek vezérlő fejedelme. A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, aki vissza kívánta szerezni Magyarország függetlenségét a Habsburgok elnyomása alól. Jelmondata: Cum Deo pro patria et libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért! ) Tudjon meg többet a bankjegyről Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én a Zemplén megyei Borsi kastélyban született nemesi család sarjaként. Apja I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, anyja Zrínyi Ilona egy horvát bán lánya. Apját korán elveszítette, és Thököly Imre gyámsága alatt nevelkedett fel, aki egészen kis korától a kemény katonaéletre nevelte. Miután Thököly török fogságba esett, felesége Zrínyi Ilona vette át Munkács várának vezetését, és 3 éven keresztül hősiesen védte a várat a Habsburgokkal szemben. Miután a vár elesett a család tagjait elhurcolták, Ilonát Bécsbe, az ifjú Ferencet Csehországba küldték, hogy ott folytassa tanulmányait. 1700-ban titkos levelezésbe kezdett a francia XIV.
Fotó: Wikimedia Commons II. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen gyermekét hétéves korában, 1652-ben választották meg az erdélyi rendek apja örökösének. A fejedelmi széket azonban sosem foglalhatta el, ennek fő oka apja Lengyelország ellen indított, Erdély hanyatlását elindító hadjárata volt. A tehetséges és ambícióktól fűtött II. Rákóczi György 1648-ban, a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke évében került hatalomra. Feltett szándéka volt, hogy az apja, I. Rákóczi György által erőssé és szilárddá tett Erdélyre támaszkodva kilép az európai politika porondjára, ehhez az utat a lengyel korona megszerzésében látta. Lengyelországot, amelyet meggyengített az 1648-ban kezdődött, Bogdan Hmelnickij vezette kozák felkelés, 1655-ben megtámadta X. Károly Gusztáv svéd király. Hadai kezdetben sikert sikerre halmoztak, elfoglalták Varsót és Krakkót is, de a protestáns hódítók dúlása egyre nagyobb ellenállást váltott ki a katolikus lengyel rendekből. A háborúba beavatkozott Oroszország is, s az egyre szorongatottabb helyzetbe kerülő X. Károly a brandenburgi választófejedelemtől és II.
Szabadulását követően Lengyelországba menekült, ahol várta az alkalmas pillanatot a felkelés kirobbantására. A spanyol örökösödési háború arra kényszerítette a császári hadvezetést, hogy csapatainak jelentős részét kivonja Magyarországról. Ez megadta a végső lökést Rákóczi és a magyarországi felkelők számára a szabadságharc megindítására. Rákóczi elfogadta Esze Tamás és társai kérését, élére állt a Munkács környékén kibontakozó kuruc mozgalomnak. Rákóczi – bízva a francia király támogatásában – 1703 júniusában érkezett Magyarországra, majd Brezán várában kiáltványt bocsájtott ki, amelyben összefoglalta a felkelés okait és politikai céljait, fegyverbe szólítva Magyarország lakosságát. Megkezdődött a szabadságharc. "Az Isteni Gondviselés elküldött engem puszta hazámba fegyverért, szabadságért kiáltó szózatnak. Meghallatta ezt a kiáltást az ország minden lakójával. A szabadság neve megmozgatta a nemes szíveket, sereglettek és fegyvert fogtak a szabadság visszaszerzésére" /Részlet II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiból/
345 éve született II. Rákóczi Ferenc magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, akinek latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált: "Cum Deo pro patria et libertate! " (Istennel a hazáért és a szabadságért! ) "…minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Nem a bosszúvágy indított erre, nem is koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni, nem is a kormányzáshoz volt kedvem: kizárólag az a hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt – és a világi becsület, amelynek forrása természetes nagylelkűségem volt, az munkált bennem bűnös módon veled szemben, ó, Istenem, mert hiszen e különböző indítóokok mind magamra vonatkoztak és önmagamban végződtek. " (Rákóczi Ferenc: Emlékiratok) "II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a 18. század elején lezajlott szabadságharc vezetője az ország minden nemes és nem nemes lakóját igyekezett egyesíteni" – írja a a Magyar Nemzeti Múzeum ismertetője.
Rákóczi Wesselényi nádor 1667-ben bekövetkező halála után is a mozgalom aktív tagja maradt, amiben az is szerepet játszott, hogy az összeesküvés élén ekkor már sógora, Zrínyi Péter horvát bán állt. 1670 tavaszán a sárosi főispán robbantotta ki a Tisza vidékén kezdődő felkelést, mely Bécs gyors közbeavatkozása, Zrínyi és Frangepán Ferenc elfogása miatt rövid időn belül kudarcba fulladt. Miután társai Bécsújhelyre kerültek, Rákóczi Ferenc letette a fegyvert, azonban a többi arisztokratához hasonló módon ő is felségárulási perre és halálos ítéletre számíthatott. A férfi végül mégsem jutott vérpadra, ugyanis Báthori Zsófia és a magyarországi jezsuita rend több elöljárója rábeszélte Lipótot Rákóczi életének megkímélésére. A rebellis főúr hivatalosan édesanyja ellenreformációs érdemei miatt kapott kegyelmet, de vélhetően az a 300 000 forint " és még számos családi várkastély " is sokat nyomott a latban, amit 1670"71 során az özvegy egyetlen gyermekéért a kincstárnak adományozott. Az összeesküvés lelepleződése után Rákóczi Ferenc visszavonult a politikától, a későbbiekben pedig igyekezett még a gyanúját is elkerülni annak, hogy összejátszik a szökött jobbágyokból és végvári vitézekből verbuválódó bujdosókkal.