Az eddigi legjobb, a város számára ígéretes költségvetésnek nevezte a 2014-es büdzsét Gyóni András, a 2-es számú választókörzet önkormányzati képviselője. A közbiztonsági tanácsnok sajtótájékoztatón számolt be a körzetet érintő idei fejlesztésekről, melyek közül a legfontosabb a Koronás Park megvalósítása. Ezen kívül jut forrás intézményi fejlesztésekre és új gyalogátkelők építésére is. "A mostani a negyedik választási ciklus, melynek során igyekszem a város javát szolgálni. Az eltelt időszakban a harmadik ciklus óta vagyok egyéni képviselő" – hangsúlyozta Gyóni András, aki az eddigi legjobb, a város számára ígéretes költségvetésnek nevezte a 2014-es büdzsét. Mint mondta: a városvezetés évek óta igyekezett optimális működést kialakítani, és a teljesíthetetlen helyett fenntartható fejlesztéseket vállalni. Hitelfelvétel helyett a saját bevételek növelésére törekedtek a képviselők, és örömmel fogadták a tavalyi kormányzati támogatásokat, valamint az adósságkonszolidációt. "A hosszú távú, stabil gazdálkodás fenntartása a fő célunk.
Bábszínház a Koronás Parkban Augusztusban minden vasárnap délelőtt 11 órakor izgalmas bábelőadásokkal várja a gyerkőcöket a Koronás Park! Augusztus 9 -én Bartha Tóni Bábszínháza: Paprika Jancsi visszatér című előadást láthatják az érdeklődők. Augusztus 16 -án Fekete Dávid: Törökvész vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című előadását láthatják az érdeklődők. Augusztus 23 -án az Álomzug Társulás: A szépenszóló fütyöri című előadását láthatják az érdeklődők. Augusztus 30 -án Majoros Ági Bábszínháza: Az aranyhajú királylány című előadását láthatják az érdeklődők. Részvételi díj: 800 Ft/ fő/ előadás, csalási jegy: 2200 Ft /4 fő/előadás Esemény weboldala Jegyvásárlás Cím: Koronás Park Időpont(ok): 2015. 08. 09. vasárnap 11:00 2015. 16. 23. vasárnap 09:00 2015. 30. vasárnap 11:00 Képek és videók Térkép Cím: Székesfehérvár, Liget sor Programajánló Jún 15 – Aug 15. Jún 01 – Szep 19. Aug 10. 10:00 Júl 22. 11:00 Jún 17. 09:30 Ápr 12 – Szep 17. Szep 17 – Szep 18. Júl 16. 17:00
A Ligetsori Óvodában pedig a lapos tető szigetelése és teljes javítása kerül mintegy 25 millió forintba. Folytatódik a közlekedésbiztonsági program gyalogátkelőhelyek létesítésével a Mészöly Géza út - Ligetsor találkozásánál és a Mészöly Géza úti orvosi rendelőnél. Szintén lesz gyalogátkelőhely a Zichy liget és a Városi Levéltár épülete között, illetve a Dózsa György úton, a Zichy ligettől a Városi Rendőrkapitányság irányába. Az épülő Koronás Parkban visszarepítik a látogatókat a középkori Magyarország királyi központjába, Fehérvárra. Az egykori koronázóváros múltjával játszva ismerkedhetnek kicsik és nagyok, illetve a hagyományos gyerekjátékok mellett a legmodernebb informatikai fejlesztések segítségével. A még épülő és a középkori települést leképező játszóparkban interaktív feladatok sora vezet majd végig, a központi épületben választható programok között pedig kinectes játéksarok, középkort idéző programok, rendelhető színházi produkciók, jelmezes bemutatók kínálnak majd számtalan élményt.
A park központjában egy nagyobb FehérVÁR épül, amiben mind a kicsik, mind pedig a nagyok jól érzik majd magukat és játékosan tudnak tanulni. A vár mellett lesz egy koronázó domb is ez alatt pedig különböző átjáró alagutak. A lovagi torna részen is olyan eszközöket építenek majd, melyek imitálják a történelmi eseményeket. A játszóelemek mellett például QR kódos táblák is lesznek és ingyenes wifi szolgáltatás is lesz a park egész területén. Mindez azért, hogy a játékokat ki lehessen majd egészíteni az okostelefonra készített fehérvári alkalmazásokkal. A park attrakcióit a Tourinform Iroda és a Szabadművelődés Háza állítja majd össze. Ha nyertes lesz a pályázat akkor a tervek szerint egy éven belül elkészül majd a beruházás. Vargha Tamás országgyűlési képviselő a Fejér megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, hogy ez az izgalmas park nem csak a fehérvári gyerekek körében, hanem egész Fejér megyében is népszerű lesz majd. Törő Gábor országgyűlési képviselő is támogatásáról biztosította a beruházást, mely a város turizmusát is segíti, illetve a környék kistelepüléseinek a fellendülését is szolgálja.
Koronázó domb A 11. századtól Székesfehérváron 36 magyar királyt koronáztak meg. Ennek helyszíne, a hagyományok szerint a vármegyék és szabad királyi városok földjéből összehordott mesterséges halom volt, amelyre a megkoronázott és a nemzetnek esküt tett magyar király koronázási díszben föllovagolt, és a tetején a 4 égtáj felé napvágást tett Szent István kardjával. Ezt a szokást jelképezi a vár szomszédságában kialakított domb. Labirintus Fűszernövények útvesztője – utalás középkori kolostorkertek fűszertermesztésére, mindez izgalmas labirintus formába öntve. A látogatók itt bepillantást nyerhetnek a középkori szerzetesek fűszernövény termesztésének világába és az izgalmas, labirintus jellegű kertben bolyongva ismerhetik meg a Magyarországon termő legjellegzetesebb fűszernövényeket. ÁLLANDÓ PROGRAMOK Titkok Parkja Egy irányított útvonalon az egyes játékterek mellett elhelyezett információs táblarendszer segíti a tájékozódást. A park egyes játéktereihez kialakított feladatok segítik az egykori életmódbeli szokások, hagyományok megismerését, játékos feldolgozását a paraszti munkálatoktól kezdve a koronázási szertartásokig.
Menekülés ez és valami szent mánia. Narkotikum a gyötrő kínok ellen. » (Kárpáti Aurél. Pesti Napló. 1935. ) – Írótársainak úgyszólván egyöntetű csodálatát halála után egy évvel, a következő nyilatkozat fejezte ki legjellemzőbben: «Életműve itt van, hat, nem lehet többé megkerülni. Magyarországon többé nem lehet egészen úgy írni prózát, mint írtak Kosztolányi munkássága előtt. A munka, melyet végzett, korszakalkotó. A szót megmértem, s nyugodt lelkiismerettel írtam le. Egy nagy író életműve természetesen egyenetlen. Csúcsok és lapályok váltakoznak benne. De az egész, mélységeivel és magasságaival, meghódított tartomány, amelyről tudni kell mindenkinek, akinek köze van a magyar nyelvhez és az emberi lélekhez. » (Mámi Sándor. Pesti Hirlap. 1937. ) Kiadások. – Kosztolányi Dezső legjellemzőbb munkái megjelenésük időrendjében: Boszorkányos esték, A szegény kisgyermek panaszai, Bolondok, Bűbájosok, A véres költő, Pacsirta, A bús férfi panaszai, Aranysárkány, Édes Anna, Alakok, Zsivajgó természet, Esti Kornél, Bölcsőtől a koporsóig, Összegyűjtött költeményei, Tengerszem.
Összegyűjtött költeményeit a M. T. Akadémia értékes jutalommal tüntette ki. Az akadémiai jelentés szerint a költő a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze. (Alszeghy Zsolt. Akadémiai Értesítő. 1936. évf. ) – Ugyanakkor a napisajtó is ritka megbecsüléssel szólt költészetéről: «Milyen keserű költő! Vígasztalhatatlanul, gyilkosan, önemésztően keserű. Kristályos szavai titkon ölő mérget rejtegetnek. Sötét pesszimizmust, baudelairei unalmat és kétségbeesést. Minden mondata, gondolata és érzésrezdülése végén komoran mered föl a halál árnya. Az elmúlás, a pusztulás, a vég ijesztő kísértete. Az élet elviselhetetlen fájdalmáról, céltalanságáról és értelmetlenségéről így még nem vallott magyar költő. Benső lázak perzselnek a szavaiban, démonikus rángások feszítik mondatait a pátosz legfelső fokáig. Undora és utálata olykor már önmaga ellen támad a lázadó düh tehetetlen, kegyetlen, vak őrületével. A rázúduló belső sziklaomlás ellen a művészet ragyogó acélvértezetével védekezik. Tomboló szenvedélyét feszes formákba hűti.
A vers különössége, hogy a súlyos, filozofikus témát játékos, virtuóz rímelés ellensúlyozza, amire példa lehet az ősebb - erősebb - ismerősebb - merő seb rímsor.
Az utolsó két strófában saját lelkéről beszél, hogy aztán végül újra nevén szólítsa Marcus Aureliust, mint az első versszakban, ezzel keretbe foglalva a verset. Hajnali részegség Létösszegző vers, gondolati költemény. A cím az egyik legősibb alkotás-lélektani mozzanatra, az illuminációra utal a jelzős szerkezet mindkét tagjával. Két világot szembesít egymással Kosztolányi: a lent és a fent, a hétköznapiság és a fölöttünk álló világot. Más összefüggésben a mindennapiság és az ünnep, a bezártság és a teljesség világát. E kettő szembeállítása azonban a Kosztolányi-világkép egészében nem egymást kizáró értékű; a köszönés gesztusa valószínűleg a létezés egészére vonatkozik, melybe mind a két világ beletartozik. Ének a semmiről Az élet intermezzo (közjáték) az azt megelőző és követő semmiben; az ember természetes létállapota a semmiben való leledzés, melyet csak megzavar a kényelmetlen és rövidre szabott földi sors. Az életet, a szenvedést, a halált elviselni mindenkinek magának kell, még akkor is, ha a múlt példái paradox módon éppen a "de nem felelnek, úgy felelnek" gondolata jegyében segítenek.
Mit jelent ez? • A halál olyan valamit semmisít meg, ami még egyszer nem előhívható: "Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma-két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. " "a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. " • "Az ember is műalkotás, a végső isteni vonásokat a halál húzza ki az arcképén. " Amíg van ember, addig a léte természetes, de mihelyt meghal, a helyén támadt ürességet csak az emlékek illó anyagával lehet kipótolni. • A költő a szó mágiájával idézi meg a halottat. Itt a test már csak szimbóluma az életnek. A teljes felidézés eszköze a halott "megszólaltatása": "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék". Egyben ez a komor hangulatú vers ironikus fordulópontja is. Ami egyfelől egyedi és megismételhetetlen, az valójában hétköznapi és általános. Ez a lét tragédiája és dicsősége is egyben. A csoda és a banalitás rendkívül közel állnak egymáshoz. Talán éppen ennek a következménye a tudatos rájátszás a zárlatban a mesemotívumra, illetve a legendaképződés nagy misztériumára, amely kiemeli az általánosból az egyedit, hogy aztán felmutathassa példaként "mindenkinek".