Korrekt – Nagy Attila Tibor Szerző: Újpest Média Méltányosság Politikaelemző központ, Nagy Attia Tibor Mi lesz az uniós költségvetéssel Magyarország és Lengyelország vétója után? Valóban csak a jogállamiság miatti vita vezetett ehhez a helyzethez? A műsor vendége szerint Brüsszelnek és a vétózó államoknak előbb-utóbb kompromisszumot kell kötniük egymással.
Támogatom
Nemzetközi lapszemle: Magyarország Orbán csapdájában, de mit érnek az ellene szőtt tervek? világ 2022. 08:00 6 perc Kiábrándító, amit Budapesten megélt az angol csapat - erről ír a FAZ, közben a Timesban Kovács Zoltán magyarázza, idióta, aki gyerekeket okol az incidensért. A Tagesspiegel azt elemzi, mit érnek az Orbán elleni radikális tervek, Max Boot történész, elemző pedig sürgeti, Ukrajna kapjon annyi fegyvert, amennyivel megnyeri a háborút. Ez a hvg360 nemzetközi lapszemléje. Eladhatók-e a lefoglalt orosz luxusjachtok, hogy az így kapott pénz Ukrajnáé legyen? világ 2022. 10. 11:00 5 perc Politikai és jogi szempontból is vizsgálják, hogy az USA és az EU értékesítheti-e az orosz oligarcháktól lefoglalt vagyontárgyakat, s elkobozhatja-e az orosz jegybank befagyasztott tartalékát, hogy a bevételt Ukrajna kapja. Az erkölcsi érvek összecsapnak azzal a nézettel, hogy óvakodni kellene a precedens megteremtésétől. Csizmadia Ervin: Ellenzék és társadalmi beágyazódás vélemény 2022. ORIGO CÍMKÉK - Méltányosság Politikaelemző Központ. 26. 09:00 7 perc Az ellenzék a magyar politikában nem eszköztelen, ám bizonyos társadalmi csoportokkal szövetséget kell kötnie, ha tartósan kormányozni akar.
kedd Fél évig még él a hiteltörlesztési moratórium, de aki teheti, inkább lépjen ki belőle Az ATV Start vendégei Barabás Gyula elnök, Széchenyi Hitelszövetség és Virovácz Péter vezető elemző, ING Bank.
Ebből kifolyólag logikusan rajzolódik ki az is, hogy Magyarországon a politikai hovatartozás erős identitásképző is, a szektásodást pedig a táborok kölcsönös megvetése segíti elő. Méltányosság Politikaelemző központ – Újpest Media. A kutatók ezt egy úgynevezett érzelmi hőmérőn tudják rögzíteni, amelyen a 0 a teljes ellenszenvet, az 50 a semleges érzést, a 100 pedig a legpozitívabb megítélést jelenti. Bár a választásokat követően 4-9 százalékkal nőttek a pozitív irányba az egymás politikusaival és szavazóival kapcsolatos érzések, alapvetően elmondható, hogy a magyarok rendkívüli módon elutasítják egymást a politikai beállítottságuk alapján; az ellenzékiek pedig jobban utálják a kormánypártiakat, mint fordítva. Míg a fideszesek 35 pontot adtak az ellentábor politikusainak és 41-et a rájuk szavazókra, az ellenzékiek mindössze 27 egységre méltatták a kormánypárti politikusokat, és 34-re a Fidesz-tábort. Az tehát egyértelmű, hogy a politikusokat jobban utálják az emberek a másik oldalon, mint a rájuk szavazókat, de a kép így is kellően borús.
Mondjuk a párhuzamos valóságokról önmagában jól árulkodik az is, hogy ezen a héten a kormányközeli káderképző MCC éppen arról közölt kutatást, hogy sokkal nyitottabbak és elfogadóbbak vagyunk, mint a nyugati társadalmak (igaz, mindezt egy szinte irreleváns kutatási kérdéssel mérték fel). Pártpolitikai attitűdök: egymást kevésbé utáljuk, mint egymás politikusait A választások után talán nem meglepő a kutatás indítóállítása, miszerint Magyarországon jóval többen vannak magukat a jobboldalinak (44%) és konzervatívnak (41%) vallók, mint a baloldaliak (22%) és a liberálisok (25%), arra azonban felhívják a figyelmet: a magyarok harmada szélsőségesnek tekinthető a politikai skálán. A tabu- és mainstreamdöntögető populista rendszerekben, mint az Orbán-rezsim, az efféle eredmények borítékolhatók, ahogy az a jelenség is, hogy a pártnélküliek nagy része ideológiailag otthontalan centrista, és körükben a legalacsonyabb a politikai érdeklődés is (mindössze 21 százalék, a pártpolitizálóknál ez háromszoros).
Az Emmi közleménye emlékeztet: a korábbi években több olyan intézkedés történt, melyek segítették a kulturális területen dolgozók pályán tartását, illetve elősegítették, hogy a kulturális szféra a fiataloknak is vonzó pályát jelentsen, életpályát, hivatást tudjanak találni a különféle kulturális intézményekben, célt és elhivatottságot adva ezzel a kezükbe. Ezeket a célokat szolgálta a 2017-ben bevezetett kulturális illetménypótlék, amely a közgyűjteményi és közművelődési dolgozóknak 1 százalékos bérpótlékot jelent. Ez az illetmény azóta is folyamatos – idézi fel a közlemény. Mint az Emmi hangsúlyozta, a 2020-ra ütemezett, 6 százalékos béremelés több mint 5 milliárd forint többletforrást jelentett a szektornak, ezt 2020. A kulturális dolgozók már februárban megkapják a béremelést | Demokrata. január 1-jéig visszamenőleg megkapták a közalkalmazotti státuszból kilépő dolgozók. A közalkalmazotti jogviszony átalakulása után ez egy újabb döntés, amely a kulturális szakma elismertségét, megbecsülését növeli – emelte ki a tárca közleménye, hozzátéve: az igényfelmérés során összesen mintegy 3000 intézmény közel 26 ezer dolgozójának emelkedik a bére 2022. január 1-jétől.
Alapvetően igazságtalannak találják, hogy a kormány mindössze 12 hónapra biztosít forrást a 20 százalékos béremeléshez, és arra is pályázni kell, de az is problémás, hogy a jogviszonyváltással az alacsony, de kiszámítható bérek után hatalmas eltérések jelentkeztek az azonos területeken dolgozók bérei között. "Nagyon alacsony bérszínvonal és nagyon bizonytalan a jövője is, ráadásul a mostani felmérésünk azt mutatja, jelentős eltérések vannak a bérek között" – nyilatkozott a sajtótájékoztatón Dobrovits. Közalkalmazotti béremelés 2022. Ez pedig részben a 2020. és 2021. évi hat-hat százalékos béremelés elmaradásából, illetve az önkormányzatok anyagi helyzete közötti különbségekből fakad. Noha Dobrovits ilyet nem mondott, a sajtótájékoztatón többször elhangzott, hogy a kormánypárti vezetésű településeken jellemzően jobb béreket kapnak a kollégák a bőségesebb központi forrásoknak köszönhetően, míg egyes, jellemzően hátrányosabb térségekben épp csak a garantált bérminimumot, pótlékokkal. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy Győr környékén messze többet keresnek a kulturális intézmények dolgozói, mint például Borsod rosszabb helyzetű térségeiben.
A Magyar Közlönyben már megjelent, és hatályba is lépett az a rendelet, amelynek értelmében a kultúrában dolgozók 20 százalékos béremelésre számíthatnak 2022. január 1-jétől. Az alábbi területeken dolgozók számíthatnak beépülő jelleggel, differenciáltan a béremelésre: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényben meghatározott közfeladatot (kulturális közfeladatot) ellátó intézményekben vagy azon kulturális közfeladatot ellátó szervezetekben foglalkoztatottak, amik a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülnek. A rendelet kitér arra is, hogy a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottakról szóló 475/2020. 20 százalék: Valódi béremelés vagy kampányköltés?. (X. 30. ) kormányrendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak 2022. január 1-jétől beépülő jelleggel, differenciált módon történő 20 százalékos béremelésben részesülnek.
Akik a garantált bérminimumon felül kerestek, azoknak a bére éveken keresztül stagnált. Ráadásul immár egy évtizede a 13. havi bérüket sem kapják meg, amit még a rendszerváltás után harcoltak ki a szakszervezetek. Papp ehhez hozzátette, hogy azalatt a 6-7 év alatt sem emelkedtek a béreik, mikor elvileg szárnyalt a gazdaság a koronavírus-járvány előtt, véleménye szerint negligálták az ágazatot. A szakszervezeti vezető kitért a nyugdíjhelyzetre is, miszerint azon kollégák akik a jelenlegi ágazati minimálbérrel mennek nyugdíjba, szegénységre és nyomorra vannak ítélve nyugdíjas korukra. Közalkalmazotti béremelés 2020. Kiss Vendel múzeumi tagozatvezető a múzeumi szféráról elmondta, bár jólesik a 20 százalékos béremelés, a területen dolgozók bére így sem éri el az országos átlagbért, ami a KSH szerint 433 ezer forint volt (és amiről tudjuk, hogy valójában jóval alacsonyabb), jelenleg a vidéki muzeológusok legtöbbjének a fizetése nem éri el sőt meg sem közelíti a bruttó 400 ezer forintot. Kiss Vendel elmondta azt is, hogy Jelenleg vidéken nagyjából 90 múzeum besorolású intézmény működik.
A kulturális dolgozók jelentős többsége – az önkormányzati intézményeknél dolgozók nagy része – ugyanakkor a garantált bérminimumot keresi meg. A dolgozók vagy a garantált bérminimum-emelést kapják meg, vagy a húszszázalékos emelést. A garantált bérminimum idén 219 ezer forint, ami jövőre bruttó 260 ezer forintra emelkedik. Közalkalmazotti béremelés 2010 edition. Azaz: esetükben a garantált bérminimum-emelés megfelel a hússzázalékos béremelésnek. – Ha a bruttó 400 ezer forint felett járó átlagkeresethez viszonyítjuk a megemelt béreket, akkor ez az összeg még mindig a béka feneke alatt van – tette hozzá a KKDSZ elnöke.
* Csóka Edit emlékeztetett, hogy mivel egy évre van biztosítva a 20 százalékos emelésre a kormányzati forrás, nem tudják, mi lesz 2023-ban. Félő, hogy amennyiben az önkormányzatoknak kell forrást biztosítaniuk, ha nem lesz elegendő a bérkeret, el kell majd küldeniük dolgozókat. Kifejtette, hogy a fejkvóta évek óta nem emelkedett, és számos településen nem tudják biztosítani a közművelődési alapszolgáltatást, amit a hatályos törvényeknek megfelelően minden településnek biztosítania kell. Index - Belföld - Januártól jön a 20 százalékos béremelés a kultúrában dolgozóknak. Mint mondta, ez különösen a megyei jogú városokban jellemző, ahol a létszámhoz és ellátandó területhez képest nagyon alacsony a fejkvóta, így a kivéreztetett önkormányzatok a kultúra területén az alapszolgáltatást sem tudják biztosítani. A béremeléssel kapcsolatban Dobrovits kiemelte az infláció értékcsökkentő hatását is, majd megemlítette, hogy a közszférával szemben a versenyszférában elképzelhetetlen lenne, hogy a minimálbér emelése ne emelné meg a magasabb béreket is – területükön azonban épp ez történt a hosszú évek sora alatt, hiszen a korábbi bértáblát befagyasztották és csak annyi korrekciót hajtottak végre, hogy a garantált bérminimumig emelték a béreket.
Hangsúlyozzuk, hogy a bejelentést nem előzte meg semilyen egyeztetés, a bölcsődei dolgozók képviseletét ellátó reprezentatív BDDSZ-szel. Így egyelőre a sajtóértesülésekből és helyettes-államtitkári közösségi média posztokból tájékozódunk és modellszámításokat végzünk, mit jelenhet ez a bejelentés a bölcsődei és gyermekvédelmi területen dolgozóknak. (Emlékeztetünk, hogy májusban közel 16 ezer aláírással támogatott peticiót vittünk a minisztériumba 30%-os béremelést követelve. ) Természetesen soron kívüli egyeztetést kértünk az illetékes tárcáknál a témában, amelyekről megtartásukat követően, beszámolunk.