Mindez nem okoz komoly panaszt, azonban a szájban fekélyek is kialakulhatnak. Gyakran szerepel a tünetek között a kéz- és lábköröm elváltozása is: a körmök szétválhatnak - ránézésre olyan, mintha egy hólyag képződne a körömlemez alatt -, a gyógyulás után azonban helyreáll a körmök egészsége is. "Hasonló tünetek alakulnak ki általában a tenyereken, kézujjakon, valamint a talpakon, lábujjakon és nem ritka ezek szóródása sem. A tünetek izoláltak, soha nem csoportosulnak. A kézen és lábon legtöbbször nem okoznak komolyabb panaszt, de a szájban fekélyek is kialakulhatnak, ami a táplálást nehezítheti. Emiatt előfordul, hogy a gyermek kórházi ellátást igényel, mert a fájdalomtól nem tud nyelni" – mondja a szakorvos. A kéz-láb-száj betegség jelei: "A bőrtüneteket gyakran kísérik a kéz- és lábköröm elváltozásai: ilyenkor a körmök levegősödnek, mintha apró hólyag képződne a körömlemez alatt, itt lap szerint szét is válhat a köröm. Időnként nagyon ijesztő lehet a társuló körömtünet, de mindenképpen jó hír, hogy a betegség lezajlását követően szintén nyom nélkül gyógyul és ép köröm növekedés várható" - mondja Dr. Smolcz Katalin.
Így változik a szülési szabadság 2020-tól 2020. január 1-től megváltozik a szülési szabadság szabályozása. Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, az új szabályozás életbe lépésétől kezdve bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ki milyen esetben mehet szülési szabadságra 2020-tól? Mi az uniós előírás és mi a magyar valóság? Szülési szabadság az Európai Unió szemével A gyermek születése az egyik legfontosabb esemény az életben. Nem csak a család életét változtatja meg, de a munkáltatók, munkavállalók számára is új helyzetet teremt. Nem véletlen, hogy a munkajogban is találhatunk ezzel kapcsolatos szabályozást, melyek közül az egyik legjelentősebb a szülési szabadság. Rendelkezései teljesen eltérőek az alap- és pótszabadságok előírásaitól. Az Európai Unió külön irányelvvel írta elő az uniós országok számára, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása érdekében milyen ösztönző intézkedések bevezetéséről kell gondoskodni.
2020. január 1-től megváltozik a szabályozás. 2019. december 31-ig csak a nők jogosultak a szülési szabadságra, ám ez 2020-tól megváltozik. Az új szabályozás életbe lépésétől kezdve már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség, de nem minden esetben. Szülési szabadság jár a) az anyának, illetve b) 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A fenti szabály 2020. január 1-től így néz ki: b) 2020 január 1-től hatályos rendelkezések alapján annak a szülőnek, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A férfiak tehát abban az esetben vehetnek igénybe szülési szabadságot, ha az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozzák a csecsemőt. A szülési szabadság megszűnése A szülési szabadság 24 hét elteltével megszűnik. Bizonyos előre nem várt, szomorú esetekben azonban ennél korábban is megszűnhet.
Az uniós irányelv meghatározta, hogy az érintett munkavállalók legalább 14 hetes folyamatos szülési szabadságra jogosultak, amely a gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően vehető igénybe. A szülési szabadságnak tartalmaznia kell legalább 2 hét kötelező szülési szabadságot, amelyet gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően kell kiadni. Az irányelv az uniós országokra nézve kötelező, azoknak megfelelő szabályokat kell minden tagállamnak bevezetnie. A tagországoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az irányelv rendelkezései a nemzeti jog részét képezzék, vagyis annak megfelelő nemzeti jogszabályokat kell alkotniuk. Esetünkben a lényeg, hogy a hazai szabályozás nem biztosíthat kevesebbet az uniós előírások szerinti szülési szabadságnál. Mi a magyar valóság? Hogyan tettünk eleget az uniós előírásnak? Az uniós előírások alapján a Munka Törvénykönyve rendelkezik a szülési szabadság szabályairól.