Sok helyen viszont nem is bükkfával, nem is száraz fával fűtenek, ezáltal ezeken a helyeken a fafűtés nem is olcsóbb, mintha egy jó kondenzációs kazánnal csak úgy fűtenénk, mint egy hagyományos fás kazánnal szokás szerint szoktunk, azaz csak néha gyújtanánk be amikor szükséges. A fás kazán hátránya viszont az, hogy hétszázszor több kéndioxidot, hússzor több szén-monoxidot és tízszer több port enged be a környezetünkbe, egyszóval a hagyományos fatüzelés drasztikus környezetszennyező. Milyen fával fűtsünk?. Emiatt a fűtési szezonban rengeteg a szmog a nagyvárosokban. Azokon a napokon amikor szélcsend van, mindig füstös szokott lenni a levegő. A tűzifa megújuló energia lenne ugyan, de rendkívül környezetszennyező a sok rossz hatásfokú vegyes-tüzelésű kazán miatt. Ráadásul erdőnk sincs sok, így ha minden épületben fával fűtenénk, akkor 1 év alatt kiirtanánk az erdőkészletünket. A fás kazánt ráadásul naponta meg kell pakolni, hamuzni, így sok időt és energiát emészt fel, arról nem beszélve, hogy néha túl meleget csinálunk, és ha éppen úgy sikerül, akkor hajnalra hűvös marad.
Ennek köszönhető, hogy ennek a fűtőanyagnak körülbelül 8-10 százaléknyi nedvességtartalma van csupán, ami igen figyelemre méltó. Fűtőértéke is magasabb a fáénál, körülbelül 18-20 MJ/kg közöttire tehető. Ezen kívül számos előnye van még a fával szemben, többek között jobb hatásfokkal ég, így kevesebb hamu is marad utána, és természetesen nem is terheli annyira környezetünket. (Legalábbis ha az égetést vesszük figyelembe, és nem számolunk az előállításához használt segédenergiákkal. ) Brikettet nemcsak faipari, hanem papírhulladékból is lehet készíteni, ami ráadásul ingyen van. Hogy hogyan készül a papírbrikett, illetve hogyan lehet hulladék nélkül "gazdagabban" élni, arról ide kattintva lehet bővebben olvasni. A fabrikett tárolása is egyszerűbb, ugyanis egységes nagysága és formája miatt jóval kisebb helyen elfér, valamint a csomagolt árut a nedvességtől sem kell annyira féltenünk. Figyelt kérdés Sajnos nem a legjobb minőségű fát sikerült beszerezni idén. Idei vágású tölgy és akác. De mégis csak el kellene tüzelni valahogy.
Ha rossz fafajtát választunk, vagy netán korábban lakkozott fát választunk, azzal növelhetjük a károsanyag-kibocsátás mértékét. Ha az érintett helyiségben nincs elegendő oxigén (ami ugye előfeltétele az égésnek), vagy ha nem tökéletes a füstelvezetés, az szintén komoly gondot okozhat. Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek növelik a veszélyes gázok mennyiségét, többek között a szén-monoxid kibocsátás mértékét is. Fafűtés esetében pedig ezzel a veszéllyel bizony számolni kell! A szén-monoxid, a mi legnagyobb ellenségünk! A fafűtés veszélyei közül ez a legjelentősebb. A szén-monoxid (CO) egy olyan színtelen, szagtalan gáz, mely tökéletlen égési folyamatok során keletkezik, és hosszan tartó belélegzés esetén az emberi szervezet számára halálos is lehet. Ennek igen egyszerű oka van: a szervezetünk működéséhez elengedhetetlen, hogy a vörösvérsejtjeink megfelelő mennyiségű oxigént juttassanak el a testünk különböző pontjaiba. Ám a szén-monoxidnak van egy olyan tulajdonsága, hogy sokszorta erősebben kötődik a vörösvértestekben található hemoglobinhoz, mint az oxigén – így képes "kitúrni" az oxigént a vérünkből.
PAPP LAJOS SZÍVSEBÉSZ PROFESSZOR ELŐADÁSA - YouTube
Kinek kevesebbet, kinek többet. Kisebb a vízigénye annak, aki klimatizált helyiségben ül, mint aki a mezőn dolgozik a forró napsütésben. Az ételeket sózni kell, mert a só tartja bent a vizet a sejtekben. Legyen kiskertünk és termeljünk otthon zöldséget! A legtisztább táplálék a szalonna és a zsír akkor, ha a disznóval nem szemetet etetnek. Az áruházakban kapható csirkék hathetes korukban kerülnek levágásra. Ezeket növekedési hormonokon és antibiotikumon nevelik, ezért a lehető legnagyobb szemét. Dr papp lajos professzor a mi. A Kárpát-medencei vadat és halat kell fogyasztani, mert az tiszta táplálékon nőtt fel. A tengeri hal azért nem jó, mert a tengervíz szennyezett. A hunzik napi nyolc órát gyalogolnak. Az iskoláinkban legfeljebb 2-3 órát kéne ülniük a gyerekeinknek az osztálytermekben. A természetben kell tanulni a tantárgyakat. Az időseknek legalább három órát kéne gyalogolniuk naponta, a fiataloknak hatot. A testet kényszerhelyzetbe kell hozni, hogy mozgásra ösztönözzük. A háztartásokban lévő rengeteg elektromos készülék szintén elősegíti a test megbetegedését.
A legelső lépés, hogy eljussunk a tudatosság szintjére, mivel a tudatos embert már nem olyan könnyű reklámokkal, akciókkal, manipulált, áltudományos eredményekkel befolyásolni. A tudatos ember többé már nem fogyaszt, hanem táplálkozik. Táplálja testét, lelkét és szellemét egyaránt. A Professzor úr, MAGYAROK EGÉSZSÉGKÖNYVE című munkáján keresztül a tudatos, illetve a tudatosságra törekvő magyar emberekhez kíván szólni. Előbbiek számára, a kötet megerősítést nyújt a megkezdett úthoz, utóbbiaknak pedig elengedhetetlen információkkal szolgál a test egészségének megóvása, a lelki minőség emelkedettségének elérése, illetve a tudat, a szellem pallérozása tekintetében. Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész - A vényköteles gyógyszerek gyilkolják meg az emberiséget - Egészségtér. Ez utóbbi kifejezetten nekünk, magyaroknak szól. A mű e hármas egység szerint tagolódik. Az első rész testünk egészségével foglalkozik. Dr. Papp Lajos saját gondolatait az adott téma szaktekintélyeinek, kutatóinak eredményeivel kiegészítve, mutat rá olyan örökérvényű összefüggésekre és axiómákra, amelyek egészségünk megőrzésének vezérfonalát kellene, hogy képezzék, mégis az ellenérdekeltek igyekeznek elrejteni szemünk elől.
Nem utolsósorban a szép szavakkal, a szeretettel is tudunk gyógyítani. Főleg az anyai szeretet minden gyógyszernél többet számít. Nyugdíjazását kérte dr. Papp Lajos szívsebész professzor | Demokrata. Akinek volt kórházi élménye, az nem a doktorra emlékszik, aki megműtötte és megmentette az életét, hanem az őt ápoló nővérre, aki megsimította a homlokát és néhány jó szót szólt hozzá. János evangélista élete utolsó tíz évében csak két szót ejtett ki a száján: "Szeressétek egymást! " A szeretet univerzális gyógyszer, a testi, lelki és szellemi bajok gyógyítója. Ez volt a fő tanulsága a neves orvosprofesszor előadásának, amelyet mindannyiunknak meg kellene szívlelnünk, ha azt akarjuk, hogy nemzetünk egészséges biológiai közösségként működjön. Csámpai László/Felvidé (Fotók: Csámpai Anasztázia, Nagy Tamás)