A második világháború elől Amerikába utazott, a királyné Kanadában telepedett le, miközben fiai folytatták előmozdítani a família ügyét. Zita a világháború befejezése után az Egyesült Államokba tette át székhelyét, majd 1952-ben Luxemburgban telepedett le, hogy ápolhassa idős édesanyját, majd 1959-ben a svájci Chur püspökének meghívására a zizersi ferences rendi kolostorba költözött, és egészen haláláig ott élt. Kemény nő volt az utolsó magyar királyné | 24.hu. Az idős királyné a háború utáni Európában elsősorban férje, a "békecsászár" szentté avatásáért kampányolt, illetőleg igyekezett gondoskodni népes családjáról. Tekintve, hogy Károly haláláig megtagadta a lemondást a császári trónról, Zitának még hosszú évtizedeken keresztül távol kellett maradnia Ausztriától, 1982-ben azonban a bécsi kormány enyhítette ezt a tilalmat. Az özvegy egészségi állapota 90. életévének betöltése után rendült meg: mindkét szemén szürkehályog keletkezett, 1988 nyarán pedig, miután látogatást tett leányánál, tüdőgyulladást kapott, aminek következtében 1989. március 14-én, 96 esztendősen elhunyt.
A gazdag magyar történelemben rengeteg emblematikus nőalakot találunk, azonban az egyik legismertebb közülük minden bizonnyal Erzsébet magyar királyné és osztrák császárné, vagy ismertebb nevén Sissi, akinek nemcsak a kedves természete, hanem szépsége is legendássá vált. Zita, az utolsó magyar királyné élete - nlc.hu. A magyarok kedvenc királynéja nagyon fiatalon, mindössze 16 évesen ment férjhez az osztrák-magyar császárhoz, Ferenc Józsefhez. Férjével ellentétben ő nem nevelkedett olyan szigorú udvari légkörben, így sok elvárásnak meg kellett felelnie - ennek hatására pedig megszállottan próbált tökéletessé válni. Sissi mindent megtett szépsége érdekében A fiatal királyné szépsége már akkor kezdett kibontakozni, amikor bekerült a bécsi udvarba, és bár természetes adottságai is gyönyörűnek láttatták őt, Sissi erre még jobban szeretett volna ráerősíteni, és mindent megtett annak érdekében, hogy csodálják őt. A bőrápolásra különösen nagy hangsúlyt fektetett, többféle készítménnyel is próbálkozott, hogy mindig makulátlan és selymes legyen bőre.
A trónörökös párral Károly és Zita jó kapcsolatot ápolt, amihez valószínűleg hozzájárult az is, hogy Zita a rangban alatta álló Chotek Zsófiát magával egyenrangúként kezelte. Bár a trónöröklésben a második helyen álltak, a fiatalok bizonyára nem számítottak rá, hogy rövid időn belül át kell venniük a trónörökösi szerepet. Szerelemből házasodott, és a végsőkig harcolt a trónért – Ilyen volt az utolsó magyar királyné. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása nem csak ezt jelentette számukra, hanem az első világháború megpróbáltatásait is, amelyben az ifjú trónöröksné férje és három fivére a Monarchia csapataiban harcolt, míg két bátyja az ellenséges belgák oldalán kényszerült hadba vonulni. A háború idejére Zita Ferenc József kérésére Schönbrunnba költözött, ahol a császárnői és királynéi szerepre készítette őt föl. Amikor az idős császár 1916. november 21-én meghalt, Károlyból és Zitából császár és császárné, valamint király és királyné lett. A háború ellenére a magyar trónralépést meg kellett előznie a koronázásnak, amit december 30-án tartottak, a viszonyokhoz mérten pompás és ünnepélyes keretek között.
Gyakori vendég volt itt Zita is, és Habsburg-Lotharingiai Károly főherceg, akinek Mária Terézia mostoha nagyanyja volt. A fiatalok – némi szülői segítséggel természetesen – hamar egymásra találtak. … Az érzelmeim lassan érlelődtek iránta a rá következő két esztendőben. … nagyon összebarátkoztunk, és természetesen boldogok voltunk, hogy újra meg újra találkozunk… Károly főherceg… még serényebbnek mutatkozott, amikor 1910 őszén fülébe jutott a pletyka, hogy jegyben járok egy távoli spanyol rokonommal, Don Jaime madridi herceggel – írta később Zita. Valódi szerelem volt ez, amit a két dinasztia is támogatott. Miután Ferenc Ferdinánd rangon alul nősült, Károlyra várt a feladat, hogy fiú gyermekével biztosítsa a monarchia jövőjét. Az esküvőt 1911-ben tartották, Zita 19, Károly 23 éves volt. Rövidesen megszületett első fiuk, Ottó, majd 1922-ig még négy fiú és három lány. Házasságuk, kapcsolatuk irigylésre méltó volt, de a történelem hatalmas próbák elé állította a párt. Károly és Zita esküvője (Wikipedia) Zita elbűvölő személyiségéről többen is megemlékeztek.
A két fiatal egymásba szeretett, 1911. október 21-én össze is házasodtak. (Károly így azon kevés Habsburg uralkodók egyike, akik feleségüket nem kapták, hanem választották. ) Első gyermekük, Habsburg Ottó 1912 novemberében született meg. Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-i meggyilkolása után Károly trónörökössé lépett elő, majd Ferenc József 1916. november 21-i halálát követően osztrák császárként I. Károly, magyar királyként IV. Károly néven trónra lépett. Magyar királlyá koronázására – a tomboló világháborút mintegy zárójelbe téve – 1916. december 30-án fényűző külsőségek között került sor a budai Mátyás-templomban, s vele együtt koronázták meg Zitát is. A szertartást Csernoch János esztergomi érsek, hercegprímás vezette, a szertartás során a Szent Koronát Zita jobb vállához érintették, fejére a veszprémi püspök tette a házi koronát. Az arannyal és gyönggyel hímzett uszályos díszruhát, hajában csipkefátyolt, fején gyémántos diadémot viselő királyné magyarul mondta el a koronázási esküt.
Mint minden jól sikerült hazugság, ez az állítás is tartalmazott igazságmagvakat. A Sixtus-misszió előkészítése során például Károly utasította Ottokar Czernin külügyminisztert, hogy feleségét minden lényeges körülményről értesítse. Amikor 1918 tavaszán a birodalmi elitben felmerült a gondolat, hogy Károlyt a Habsburg–Lotharingiai-dinasztia egy más tagjára cseréljék le, mindenki tisztában volt azzal, hogy ehhez elsőként Zitát kell eltávolítani a hatalom közeléből. Zita a legutolsó pillanatig ellenezte, hogy Károly lemondjon uralkodói címeiről, így a bekövetkező svájci száműzetés során nem adta fel a restauráció lehetőségét. Éppen a királyné családi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a francia diplomácia nem vetette el ezt a lehetőséget, és így Károlyt felbátorította magyarországi visszatérési kísérleteire. 1921 októberében Zita nem kis bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor Károllyal együtt egy több mint 600 kilométeres repülőútra vállalkozott Magyarországra. A következő évtizedek Zita egyre csökkenő politikai befolyását eredményezték.
"Az új uniós Digital Services Act Európa-szerte megújítja az online platformok szabályozását, nagyobb teret engedve a nemzeti érdekek érvényesülésének. A rendezvényen a virtuális tér szabályozásának szakértői szólalnak fel, akik több – alapjogi, jogalkalmazási, szabályozási, adatvédelmi – aspektusból világítják meg, hogy milyen változásokat hoz az életünkben az új rendelet és hogyan segíti elő a nemzeti jogszabályok hatékonyabb érvényesülését. Szervezők: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet, a Mathias Corvinus Collegium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Időpont: 2022. július 13. (szerda) Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Főépület, Zrínyi terem, 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Oktatói tevékenységében kiemelt szerepet játszott az új képzések alapítása és indítása. A Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójaként jelentős érdemei voltak az új katasztrófavédelmi alapképzés, valamint az idei tanévtől induló mesterképzés megszervezésében. Mivel az idén betöltötte hatvanötödik életévét, így az egyetemen vezetői beosztást a jogszabályok szerint nem láthat el. Professzor emeritusként tervei szerint elsősorban a doktori képzés területén professor fog tevékenykedni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése nevében prof. Patyi András rektor mondott köszönetet a tábornok intézetigazgatóként végzett értékes és cselekvő munkájáért. A Katasztrófavédelmi Intézetet a továbbiakban dr. Endrődi István ezredes, egyetemi docens, a katasztrófavédelmi műveleti tanszék vezetője irányítja megbízással. Forrás: Vissza Ezt a hírt eddig 900 látogató olvasta.
Új vezetője van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének 2016. augusztus 30. 09:08 Az intézet alapító igazgatóját a hatvanötödik életévét betöltött prof. dr. Bleszity János ny. tű. altábornagyot az igazgatói poszton megbízottként dr. Endrődi István tű. ezredes, az intézet katasztrófavédelmi műveleti tanszékének vezetője követi. Bleszity János professor emeritusként továbbra is részt vesz – elsősorban a doktori képzésben – az egyetem munkájában. Bleszity János oktatói tevékenysége, a hazai főiskolai szintű tűzvédelmi szakemberképzésnek a megteremtésével 1980-tól indult. A hazai felsőfokú tűzvédelmi szakemberképzés megteremtése, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Tűzvédelmi Szakának létrehozása köthető a nevéhez. Ugyancsak jelentős lépés volt a főiskolai szintű katasztrófavédelmi szak létrehozása és beindítása, később irányításával jelentős korszerűsítések történtek a KOK képzési rendszerében és a nemzetközi együttműködésben. Az intézet megalakulásától, 2012. január 1-jétől irányította a Katasztrófavédelmi Intézet tevékenységét.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
A Stratégiai Tanulmányok Intézete (STI) célja, hogy a Ludovika – Nemzeti Közszolgálati Egyetem presztízsére és infrastrukturális lehetőségeire építve előmozdítsa azoknak az egyetemi hallgatóknak, fiatal pályakezdőknek a magas színvonalú képzését és hálózatba szerveződését, akik a jövőben a magyarországi közigazgatásban, a határon túli magyarság körében, közép-európai - elsősorban visegrádi - keretben és az európai uniós intézményekben vezető tisztségeket tölthetnek be. Az STI kiemelt célja, hogy a képzéseket az államigazgatás valós igényeihez igazítsa, erősítse a nemzeti elkötelezettséget és a közszolgálat fontosságába vetett hitet, ugyanakkor olyan horizontot nyisson a fiatalok előtt, amelyen kirajzolódik a nemzeti érdekérvényesítés eredményes útja a modern kommunikáció eszközei által is alakított nemzetközi térben. E célok megvalósításához a Stratégiai Tanulmányok Intézete növeli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi tehetséggondozó rendszerének hatékonyságát, fejleszti kapcsolatrendszerét más vezető felsőoktatási intézményekkel, kapcsolatokat épít ki azokkal a régiós felsőoktatási intézményekkel, amelyekkel együttműködve V4-es keretben jó eséllyel létrehozható és fejleszthető a regionális együttműködést fontosnak tartó fiatal szakértők köre.
Klasszikus Így szól egy lenből készült cselló Tim Duerinck belga hangszerész különleges kísérletbe fogott: környezetbarát anyagokból szeretett volna hangszert készíteni. A belgiumi Kortrijki Fesztiválon bemutatott cselló, amely a későbbiekben a Texture Múzeumba kerül majd, lenrostok felhasználásával készült. Támogatott mellékleteink