Kiderült, hogy a Földön is vannak "csillagok". Ezt az arizonai út mellett lévő hatalmas rajzot az űrből lehet látni a legjobban. Természetesen a Dél-Afrikai Köztársaság területén lévő hatalmas gyémántbányáról, a "Nagy Lyuk"-ról sem feledkezhetünk meg. Az Antarktiszon található Kohnen-Station kutatóállomás először nagy pánikot okozott az interneten, mert senki sem tudta, hogy mi lehet. Kínai szálloda a sivatag közepén. Így néz ki a híres Kínai Nagy Fal az űrből nézve. Végezetül egy újabb látványos bizonyíték az erdőirtásra, ezúttal nem műhold által fotózva.
Először 1932-ben tettek róla említést – igaz egy kevéssé tudományos fórumon. Egy amerikai képregény (Ripley's Believe It or Not! ) kis szövegbuborékában szerepelt ugyanis először az az állítás, hogy a kínai Nagy Fal az egyetlen emberi kéz alkotta teremtmény, amely emberi szemmel is látható a Holdról. A hiedelem aztán hatalmas karriert futott be: nemcsak maguk a kínaiak hitték, – olyannyira, hogy az általános iskolai tankönyvekbe is beépítették –, hanem világszerte is elterjedt a megkapó és egyben mégis hihetőnek tűnő történet. A legmeglepőbb azonban az, hogy az űrkorszak beköszöntét követően továbbra is tartja magát ez a mítosz. A tajkonauta cáfolja Pedig az ellentettjét már igen sokan állították, sőt bizonyították is. 1969-ben például megkérdezték Neil Armstrongot, hogy látta-e a kínai Nagy Falat a Holdról, ám a NASA Johnson Űrközpontjának archívuma szerint az amerikai asztronauta egyértelműen kijelentette: látott kontinenseket, hatalmas tavakat és folyókat, ám semmi olyasmit, amit ember épített volna.
Kínai Nagy Fal Az összetett erődítményrendszer feladata az északi nomád törzsek betöréseinek megakadályozása volt. Történelem Címkék Kínai nagy fal, Nagy Fal, fal, Csin Si Huang-ti, Kína, őrtorony, védelem, erődítmény, határ, császár, Ming-dinasztia, történelem, erőd, hadsereg, nomád, nomád életmód, felépítés, Kr. e. 3. század, tornyok, évszázad, építmény, ókor, nomád népek, füstjelek, hunok, középkor, turizmus, világörökség Digitális lecke MS-6412 / 48
SZABÓ MAGDA - EGRESSY ZOLTÁN TÜNDÉR LALA (Mesejáték) Dramaturg: Kardos Tünde Zeneszerző: Monori András Látványtervező: Gadus Erika Koreográfus: Fosztó András Súgó: Tanyik Zsófia Ügyelő: Lengyel János Rendezőasszisztens: Pöltz Júlia Rendező: Halasi Dániel "Halhatatlanok vagyunk, micsoda boldogság! Tender lala szinhaz movie. " Tündér Lala, Tündérország királynőjének, Írisznek a kisfia, a valaha volt legcsintalanabb tündér viszont nem így gondolja. A kényelmes és biztonságos tündérlét mellett és helyett kalandokra, kockázatra, valódi ízekre és illatokra, veszélyekre, és másfajta, a halandóság kínálta varázslatra vágyik; mindarra, amit valójában az emberek – "tündérszemszögből" nem is annyira megvetendő – világa kínál. Az édesanyjától lopott szárnnyal Lala tehát meglátogatja az emberek veszedelmes, de gyönyörű világát, új élményeket és új barátokat szerez. Kíváncsisága és nyughatatlansága azonban kis híján nagy bajba sodorja édesanyját és egész Tündérországot is, kiszolgáltatva a gonosz varázsló, Aterpater intrikáinak… Szabó Magda halhatatlan regényét számos nagy sikerű mesejáték alkotója, Halasi Dániel viszi színpadra.
Tündérországban persze. A(z) Magyar Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: