Magyar csapatok nemzetközi kupákban 2010 relatif Magyar csapatok nemzetközi kupákban 2014 edition ↑ Budapest Honvéd FC 2018-19. ) ↑ Újpest FC 2018-19. ) ↑ El: a BATE-val kezdi, a Chelsea ellen zárja a csoportkört a Vidi. augusztus 31. ) ↑ A Győr nem 2-0-ról, hanem 3-0-ról kezd. Nemzeti Sport, 2010. július 22. ) ↑ Debrecen 2019-20. (Hozzáférés: 2019. július 7. ) ↑ Honvéd 2019-20. ) ↑ MOL Fehérvár 2019-20. ) ↑ Ferencvárosi TC 2019-20., 2019. augusztus 16. ) Ez a szócikk az Európa-ligában szereplő magyar klubcsapatok eredményeit tartalmazza. Szezononként [ szerkesztés] 2010-2019 [ szerkesztés] Jelmagyarázat hazai mérkőzés idegenbeli mérkőzés Szezon Klubcsapat Forduló Ellenfél 1. mérk. 2. Össz. Forrás 2009–10 Haladás 1. selejtezőkör Jertisz 1–0 1–2 2–2 ( i. g. ) [1] 2. selejtezőkör Elfsborg 0–3 0–0 Újpest Steaua 0–2 1–4 [2] Honvéd 3. selejtezőkör Fenerbahçe 1–5 1–1 2–6 [3] 2010–11 Zalaegerszeg Tirana 0–1 ( h. u. ) 0–1 [4] Videoton Maribor 1–3 [5] Győr Nitra 2–2 3–1 5–3 [6] Atirau 3–0 1 2–0 5–0 Montpellier 1–0 ( 11-esekkel 4–3) 1–1 ( 11-esekkel 4–3) Rájátszás Dinamo Zagreb Debrecen Litex 2–1 4–1 [7] Csoportkör Metaliszt 0–5 Sampdoria PSV 2011–12 Ferencváros Ulisz 3–0 [8] Aalesunds 1–3 ( h. ) 3–4 Kecskemét Aktöbe 1–1 ( i. )
A keddi Ferencváros–Young Boys (2–3) mérkőzéssel befejeződtek a nyári selejtezők a magyar csapatok számára, az FTC az ősszel az Európa-liga csoportkörében folytatja szereplését. Egymás után negyedik alkalommal szerepelhet magyar csapat valamelyik európai kupa csoportkörében, ami példa nélküli. A Ferencváros nyolc meccséből ötöt megnyert a BL-selejtezőben, hasonló teljesítményre korábban csak a Debreceni VSC volt képes 2009-ben. A nemzetközi kupaidény másik három magyar indulója tíz meccsen csak háromszor győzött. A Ferencváros öt győzelemmel és három vereséggel fejezte be a szereplését ebben az idényben a Bajnokok Ligája-selejtezőkön, de az Európa-ligában jöhet a folytatás! (Fotó: Szabó Miklós) AZ FTC BEÁLLÍTOTTA A MAGYAR GYŐZELMI CSÚCSOT, A MÁSIK HÁROM CSAPAT NEM LÉPETT ELŐRE Az NB I-es klubok – a BL-selejtezőben induló Ferencváros és az egyaránt az Európa-konferencialiga selejtezőjében rajtoló Mol Fehérvár, Puskás Akadémia, Újpest trió – a 2021-es európai kupaselejtezőkön összesen 18 mérkőzésen léptek pályára.
aug 05 Megvan, hogy mely csapatok képviselik a magyar színeket a nemzetközi kupákban. A következő kiírásban a férfiaknál a Szegedi TE indul a Világkupán, az Európa Kupában pedig a Szentgotthárdért szoríthatunk. Az NBC-ben két magyar csapat is lesz, a Ferencvároson kívül a Répcelak guríthat. A nőknél a győriek lesznek ott a Világkupán, az Európa Kupában a Rákoshegy lesz érdekelt, míg az NBC Kupában a Balatoni Vasas lép pályára. A koronavírus miatt elmaradt az idei Bajnokok Ligája négyes döntője. A sorozatban kialakult a legjobb négy mezőnye, ott egy magyar csapat érdekelt a férfiaknál, miután a Szegedi TE idén is bejutott az elitkörbe. Ezt a Final Fourt jövő tavasszal rendezik meg. Forrás: – RSS Kapcsolódó bejegyzések
Ráadásul az Európa-liga-szereplés is több millió eurós bevételt jelent a klubnak (még ha a BL-ért járó 16-17 millió közötti összegről nem is beszélhetünk). Az UEFA ötmillió eurót fizet a BL-playoffkör vesztesének, s az Európa-liga-csoportkörös részvételért további 3. 63 millió eurót utal át (ehhez jön még a tízéves együtthatós rangsorban elfoglalt helyezés, ami az El-nél az FTC esetében legalább félmillió eurós pluszt is jelenthet). Az El főtábláján 630 ezer eurót ér minden győzelem, és 210 ezret a döntetlen, a csoportgyőztesek 1. 1 millió eurót kapnak, a második helyezettek 550 ezret, míg a finálé győztesének négymillió euró a jutalma. Szakmailag és anyagilag is vannak tehát kitűzhető, reális célok az FTC előtt, melyeken keresztül minden szempontból tovább tud fejlődni a klub. Jó lenne, ha a jövőben másik magyar klubnak is sikerülne erre az útra lépnie… A MAGYAR CSAPATOK EURÓPAI KUPASELEJTEZŐI – 2021 BAJNOKOK LIGÁJA SELEJTEZŐ, RÁJÁTSZÁS Young Boys (svájci)–Ferencváros 3–2 Ferencváros–Young Boys (svájci) 2–3 Továbbjutott: a Young Boys, két győzelemmel, 6–4-es összesítéssel SELEJTEZŐ, 3.
Fotó: MTI Hogy mára mennyire a NER játszóterévé vált az NBI, azt egy korábbi cikkünkben jártuk körbe, a helyzet azóta annyit változott, hogy ma már a diósgyőri focicsapatot is bekebelezte a NER. Konkrétan Szíj László érdekeltsége vette meg a csapatot működtető céget Leisztinger Tamástól. Így az élvonal 12 csapatából jelenleg már csak az Újpest tulajdonosa tekinthető független piaci szereplőnek. De nemcsak a tulajdonosi kör alakult át az elmúlt 10 évben, de a szponzorok kiléte is. A foci, illetve annak támogatása ugyanis ma már nem elsősorban klubszimpátiáról szól, sokkal inkább üzleti érdekekről és a gazdasági haszonszerzés reményéről. Hiába azonban a NER térhódítása a sportágon belül, az élvonalban is vannak különbek a különbnél: az eltelt évtizedben három csapat emelkedett ki a 12 szereplős mezőnyből. A Fradi, a Fehérvár és a Puskás Akadémia a többi klubét jócskán meghaladó költségvetésből gazdálkodhat évente. Éves bevételük 6-10 milliárd forint között mozog, míg a bajnokság többi szereplőjének értékesítésből származó bevétele a 2 milliárd forintot sem éri el.
A fehérvári Juhász Roland (b) és a kisvárdai Anton Sinder az OTP Bank Liga 1. fordulójában játszott MOL Vidi FC – Kisvárda mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában Fotó: MTI/Bodnár Boglárka Azt is mondta, hogy a közelmúltban véget ért oroszországi világbajnokság tanulsága, hogy csak azon országok válogatottjai sikeresek, ahol az utánpótlás-nevelés már korosztályos szinten is eredményt hoz. Példaként említette, hogy az U17-es és U19-es korosztály 2000 és 2016 között megrendezett világversenyein a friss vb-győztes franciák utánpótláscsapatai 15-ször jutottak be a legjobb négybe, miközben ez Magyarországnak csak 2009-ben sikerült az U20-as vb-n. Muszbek Mihály hangsúlyozta, hogy a válogatottak erejét jól tükrözi a csapatot alkotó játékosok piaci összértéke, ez Magyarország esetében 2014-ben még 51, 7 millió euró volt, tavaly viszont már csak 35, 65 millió. A Transfermarkt szerint a jelenlegi legértékesebb magyar labdarúgó Gulácsi Péter (8 millió euró), megelőzve Dzsudzsák Balázst (3, 5 millió euró) és Szalai Ádámot (3 millió euró).
A mérkőzés előtt és után is kiderültek, milyen amatőr dolgok nehezítették az azeri túrát, ami után az ember elgondolkozik, hogy ilyen szervezetlenséggel miért égeti magát egy magyar klub a nemzetközi kupában. Az Újpest 3-1-es vereséget szenvedett, így ugyan van esélye még a visszavágón, de nagy kérdés, hogy milyen lehet a légkör a csapat körül. Mindenesetre még az azeri klub is szervezettebb a magyarnál, mert ők már a hétfői nap során megérkeztek a fővárosba, hogy a játékosok biztosan kipihentek legyenek a csütörtöki találkozót megelőzően. Budapest Honvéd Meglehetősen nagy volt a játékosmozgás Kispesten, de a legnagyobb változás, hogy a csapattól összesen 37 gól távozott Lanzafame és Eppel Márton személyében. Csatárposzton a brazil Daniló ra hárulhat a gólszerzés, aki korábban már bizonyított a kispesti klubban, a középpályán pedig a nagy világvándor Vadócz Krisztián érkezése jelent erősítést. A Rabotnicki otthonában elért 2-1-es eredmény is biztató lehet, ám a továbbjutáshoz elengedhetetlen, hogy a Macedóniában néhol bizonytalankodó védelem kapott gól nélkül hozza le a találkozót, de még ennél is égetőbb probléma, hogy a csapat támadójátéka minimális veszélyt sem hordozott magában az első meccsen.
Megszűnik az EBH A T/13631. törvényjavaslat mégis úgy dönt, átszervezi a területet, ennek keretében megszünteti az EBH-t, jogköreit pedig áthelyezi az alapvető jogok biztosához. A törvény indokolása szerint az alapvető jogok biztosának fontos feladatköre az Alaptörvény diszkriminációtilalmi rendelkezéseinek érvényre juttatása. Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód sérelmét az alapvető jogok biztosának eljárásában, illetve a jogi szabályozás területén is vizsgálja. Széles körű vizsgálati jogkörökkel rendelkezik, azonban eddig hatósági jogkörei nem voltak, a feltárt visszásságot nem szankcionálhatta. A jogalkotó meglátása szerint az alapvető jogok biztosa és az EBH integrálásával az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre. Az egyre szélesebb spektrumban elismert emberi jogok védelme szükségessé teszi az állam egymástól függetlenül működő egyes jogvédő szerveinek integrálását. Az országgyűlési külön biztosi rendszer helyébe lépő alapvető jogok biztosa eddigi működése a biztosíték arra, hogy ez az integráció erősíti az alapjogvédelem hatékonyságát.
Szakmai partnereink Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Magyarországon nincs gyermekjogi ombudsman, de az alapvető jogok biztosa 2008 óta működteti a gyerekjogi projektjét. Mivel ők az egyetlen gyermekjogi, független jelentéseket készítő és vizsgáló állami szervezet, ezért büszkék vagyunk arra, hogy a gyermekjogok védelme érdekében szoros együttműködésben dolgozhatunk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
[2] Szabó Máté megbízatása 2013. szeptember 24-én járt le; [4] utódja Székely László lett. Jogállása [ szerkesztés] Az alapvető jogok biztosa politikailag független. Senki sem utasíthatja, és tevékenységéért egyedül az Országgyűlésnek felel. Miniszteri jogállása és fizetése, valamint képviselői mentessége van. [2] Az ombudsmant az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnök javaslata alapján, kétharmados többséggel, hat évre. Az Országgyűlés az ombudsmant hivatalából felmentheti, ha 90 napon túli időre képtelen ellátni a feladatát. Amennyiben az ombudsman neki felróható okból feladatát 90 napon túli időre nem látja el, az Országgyűlés őt megfoszthatja hivatalától. A törvényben szabályozott összeférhetetlenség kimondásával is megszüntetheti az Országgyűlés az ombudsman megbizatását. [2] Hatáskör [ szerkesztés] Az ombudsman nem hozhat másokra nézve kötelező döntéseket, de javasolhatja a feltárt visszásságok orvoslását, jogszabályok hatályon kívül helyezését vagy módosítását, valamint szabálysértési vagy fegyelmi eljárások megindítását.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Januártól megszűnik a diszkrimináció elleni küzdelem egyik leghatékonyabb szerve, az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Feladatait az alapvető jogok biztosa veszi majd át. A diszkriminációtilalom régóta szerves része a magyar jogi gondolkodásnak és a jogi intézményrendszernek. Az Alkotmány diszkriminációtilalmi követelménye is arra kötelezte a törvényhozót, hogy az embereknek az Alkotmányban tiltott hátrányos megkülönböztetését törvényben és szigorúan büntesse. A jogalkotónak az alkotmányellenes diszkriminációhoz tehát minden esetben jogkövetkezményeket kell fűznie – törvényben. A "büntetést" – figyelemmel a tiltott diszkrimináció lehetséges eseteinek, következményeinek, az elszenvedhető sérelmeknek sokféleségére – a törvényhozó a már meglévő, illetve fejleszthető, sokszínű szankció-rendszerből választhatja ki. [41/2007. (VI. 20. ) AB határozat]. Ezen a területen az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) létrehozása uniós jogon alapult: felállítására a faji és etnikai hovatartozástól függetlenül a személyek közötti egyenlő elbánás elvének megvalósításáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv teremtett kötelezettséget, 2002-ben pedig a nemi diszkriminációra is kiterjesztették az antidiszkriminációs testület létrehozására irányuló kötelezettséget.
Azt írja, hogy az oktatásból való kiesés súlyosan negatív hatása nem feltétlenül azonnal, hanem közép vagy hosszú távon jelentkezik. A témában írt cikkeinket itt találja. Miért csinálják ezt a tanárok? Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.