Néhány évig tanított, újabb színházépítési feladatot 1994-ben kapott, amikor az Új Színházat vezethette. Innen négy év múlva mennie kellett: pályázott ugyan a folytatásért, de a szakmai zsűri javaslata ellenére a fővárosi vezetés leváltotta azzal az indoklással, hogy a színház nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azóta nem rendez, csak tanít, interjút nem ad, a közélettől visszavonult. 1973-tól volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanársegédje Major Tamás mellett, majd a főiskola adjunktusa, docense, 1991-től egyetemi tanára, 2001-től rektora, a tisztségről 2006-ban lemondott. Kult: Máté Gábor újra pályázik a Katona igazgatói posztra | Baby boomer készítése géllakkal Székely Gábor rendező 70 éves - Színhá Martonvásár termelői piac A Macskajáték 1971-es szolnoki előadásának egyik jelenete (Fotó/Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Fotótár MTI) Többször hívták Budapestre, Várkonyi Zoltán a Vígszínházba csábította, de nemet mondott. 1978-ban aztán a kulturális vezetés jóváhagyásával őt főrendezőként, Zsámbékit vezető rendezőként kérték fel a Nemzeti Színház megreformálására.
Örkény István írónak annyira tetszett az előadás, hogy a huszonéves pályakezdőnek megígérte: a következő darabját is vele rendezteti meg. Így is lett. A Macskajátékot elsőként szintén Székely állíthatta színpadra. Örkény még a premier előtt is aggodalmaskodva kérdezte: "Vajon érdekel valakit Szolnokon két öregasszony kálváriája? " A nyilvános főpróba katasztrofálisan sikerült. Megjelent a főszereplőnő házmestere a hároméves unokájával. Az egyik jelenetnél a kicsi kiabálni kezdett: "Miért sír a néni? " A gyereket a jegyszedők is próbálták csitítani, de az csak nem csendesedett. A közönség hol a színpadi drámát figyelte, hol a nézőtéri vígjátékot. A főpróba után Örkény falfehéren mondta Székely Gábornak: "Mindig tudtam, hogy a színművészek kiszolgáltatottak, de hogy ennyire! " A premier másnap persze hatalmas sikert aratott. Várkonyi Zoltán azonnal felajánlotta Székelynek, rendezze meg a Vígszínházban is a Macskajátékot – Sulyok Máriával és Bulla Elmával. Ám Székely már nem akarta otthagyni Szolnokot.
Feltenni ezeket a kérdéseket. A Nemzeti Színház vezetése után 1982-ben a Katona József Színház alapító-igazgatója lett, majd a rendszerváltás hajnalán váratlanul lemondott. Miért éppen akkor? Aztán miért éppen 1994-ben, az MSZP-SZDSZ hatalomra kerülése idején vállalt ismét színházvezetést? Majd miért tűrte szótlanul, hogy 1998-ban váratlanul elveszi a színházát a Demszky Gábor vezette főváros? Vajon, hogy csendesen asszisztált ahhoz, hogy elvtársai kiszorítsák, szerepet játszott abban, hogy később viszont rektor lehetett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen? Az viszont ezek után álkérdés lenne, hogy vajon mi a baja Székely Gábornak Vidnyánszky Attilával. És hogy miért éppen Gyurcsány Ferenc fenyegetőzése után szólalt meg. Székely Gábor megkérdőjelezi levelében Vidnyánszky művészi értékeit, nemzetközi sikereit. Vidnyánszky Attila ezt fordítva sohasem tette meg. Elismerte mindig Székely Gábor művészetét. 2013-ban, amikor elkezdte vezetni a Nemzeti Színházat, meghívta az akkor már közel 20 éve nem alkotó Székelyt rendezni a színházába.
Akik viszont valódi ellenzékiek voltak - gondoljunk csak Nagy Feróra, Radics Bélára, vagy Latinovits Zoltánra - azokat megpróbálták lejáratni, és tönkretenni. Radics és Latinovits esetében annyira hatékonyak voltak a tönkretevők, hogy sikerrel kergették halálba az igazi ellenzékiként élő és gondolkozó művészeket. A legmagasabb fordulaton pörgött a kultúrharc, amiben tényleg semmi meglepő sincs, hiszen minden hatalom igyekszik olyan alkotások elkészítésért lobbizni, amelyek pozitív megvilágításba mutatják be az adott korszakot. Hogy ne menjünk se térben se időben túl messzire; Németország például az elmúlt években csak úgy ontja magából az olyan filmeket, amelyek főszereplői kedves, vicces, szorgos, és szimpatikus menekültek, de az amerikai filmipar is előszeretettel nyúl olyan eszközökért, amelyek megerősítik a nézőt a különböző, idegen földön vívott háborúik helyességéről. És a szélbalos, liberálisok is tiszta erőből harcolnak a Netflixen és az HBO-n. Mely csatornák kínálatában nagyítóval sem lehet olyan filmeket és sorozatokat találni, amelyekben nem jelenik meg legalább nyolc etnikum, három meleg, két biszexuális és egy transznemű szereplő.
Hogyan okozhat mellkasi fájdalmat a szorongás? A falásrohamok túlsúlyhoz vezetnek - sajnos a túlsúly már a társadalom egyre nagyobb részére jellemző. Az elhízás további egészségkárosodásokat von maga után. A fogyás sajnos nem következik be csoda-fogyasztótabletták hatására, a fogyókúrához a lelki életet is kell rendezni, hogy ne kelljen evésbe menekülni. Az elhízáson kívül lelki alapú evészavar az anorexia nervosa túlzásba vitt stressz okozta mellkasi fájdalom és a bulimia evésrohamok utáni önhánytatás is. A hipochonder bármilyen betegségről hall, kényszeresen vizsgálni kezdi magát, nem szenved-e abban a betegségben, és általában talál is gyanús tüneteket. Ne gondoljunk egyből a legrosszabbra: a mellkasi fájdalom lehetséges okai írta: Gosztola Judit Ne ijedjünk meg azonnal, ha enyhe mellkasi fájdalmat tapasztalunk. Nem minden esetben kell nagy bajra gondolni, az infarktuson kívül számos más oka is lehet, melyeket azonban mind ki kell vizsgáltatni. Mardossa a kétség, hogy most ő beteg, avagy nem.
Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom. Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat. Milyen jellemzők esetén gyanakodhatunk szívproblémára? A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasznak is vannak bizonyos jellemzői: Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív. Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik. A fájdalom "átvándorol" más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok. Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. Ugyanakkor a pánik szindróma ugyanakkor a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, amelyek a következők lehetnek: szívkoszorúér görcs, megnövekedett oxigénigény a szívben, felszökő vérnyomás, kiugró pulzus. Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket.
A bélrendszer nyálkahártyája könnyen ingerelhető, gyorsan változik a perisztaltika. A szorongás és stressz sok embernél okoz székrekedést vagy hasmenést. Pánikrohamról, rosszullétről, pánikbetegségről hat percben (Andocsi Valéria, biologika, ujmedicina) Krónikus lefolyású. Tünetei: hasi fájdalom, hasi diszkomfort érzése, hasmenéses vagy székrekedéses tünetek, puffadás, teltségérzet. A mellkasi fájdalom leggyakoribb okai Kellemetlen, de viszonylag ártalmatlan bélbetegség, mivel szervi eltérés nem igazolható. A szólás is utal pszichoszomatikus eredetére: "nem tudom megemészteni a problémát". Colitis ulcerosa és Crohn betegség Ezek már komoly, gyulladásos bélbetegségek, de ezek is erős pszichoszomatikus befolyás alatt állnak. Idegrendszeri megterhelés hatására fellángolnak a tünetek, nyugalom esetén visszavonulnak. A mellkasi fájdalom igen gyakori jelenség Folyamatos orvosi kezelést igényelnek. A pszichoterápia segít egyensúlyban tartani a betegséget. A szívinfarkus is gyakran az erős stresszhatás után következik be, és az "A típusú" személyiségre jellemző: ők a domináns, hirtelen haragú, lobbanékony, vezető típusú emberek.
Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik. Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. Mikor kell orvoshoz fordulni? A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan valóban orvoshoz fordulnak – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. – Ezt tulajdonképpen minden érintett nagyon jól teszi, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok kimutatnak valamilyen kardiovaszkuláris eltérést, nyilván idejekorán megkezdődhet a kezelés, ami akár komoly következmények kivédését is lehetővé teszi. Ha pedig e téren minden rendben, érdemes elindulni egy másik úton, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ez az út kezdődhet akár az életmód orvoslási felméréssel, amely során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára.
Pánikroham, vagy szívinfarktus Nagyon szeretem nézni, az ID-n (DIGI csatorna) az orvosi eseteket. Nekem már 2000-ben bejelentkezett először, mivel a kisfiamat leukémia gyanúval szállítottuk Budpestre. ITP-s beteg lett fiam, egy vírus miatt, mellette ezen idő alatt, szinte hetente haltak meg barátaim. Édesanyám akkor kapott infarktust, három napig élet-halál között volt. Akkor teljesen elfekedettem, bemerevedtek a kezeim, és azt kiabáltam: - nem akarok, nem halhatok meg, ott vannak a gyerekek. A rohammentőben RR: 190/100-as volt. Azóta már tudom kezelni, nagyon ritkán, ha sok lelki fájdalom ér, egy 0, 25-ös Xanaxot veszek be, tudom lelkilet, pszichésen kezelni. Viszont volt olyan, aki megint pánikrosszullétnek vélte a dolgot, és akkor valóban infarktust kapott, de élte tovább életét. Hét nap múlva meghalt, infarktusban. Sajnos olyan tünetekkel jelentkezik. Tudom, hogy egészségesen kellene élni, de a szerény ápolói fizetésemből, a válásom miatt (agresszív-alkoholista volt férj), mindenemet elveszítettem, nem tudom a lelki válságokat kiküszöbölni, de kezelni igen!
Forrás: KardioKözpont ()