Megjelent a május-június havi PROGRAMAJÁNLÓNK, amely nemcsak tartalmilag, de formailag is megújult! A… vigyazomk_admin 2022. 05. 03. Csaba Ház – Rákoscsabai Közösségi Ház Csekovszky Árpád Művelődési Ház Rákoshegyi Közösségi Ház Rákoskerti Művelődési Ház Vigyázó Sándor Művelődési Központ #Karanténkultúr Nagy örömünkre szolgál, hogy közel féléves szünet után, a Vigyázó Sándor Művelődési Központ és Tagintézményei… vigyazomk_admin 2021. 18. Csaba Ház – Rákoscsabai Közösségi Ház Csekovszky Árpád Művelődési Ház Rákoshegyi Közösségi Ház Rákoskerti Művelődési Ház Vigyázó Sándor Művelődési Központ Nyomdai szolgáltatások vigyazomk_admin 2021. 01. 14. További programok június 2022 20 június hétfő Nyári gyerektáborok Csekovszky Árpád Művelődési Ház | Részletek szeptember 2022 03 szeptember szombat Aranykút családi délután Csekovszky Árpád Művelődési Ház | Nincs esemény!
Rendszeressé váltak a Művészeti szalon rendezvényei. 1998. óta, az egy évvel korábban elhunyt jeles rákosligeti közéleti személyiségnek, (korábban tanácstag is volt, majd a Csaba-Liget Polgári Kör vezetője), a kiváló, Munkácsy-díjas keramikusművésznek nevét felvéve, Csekovszky Árpád Művelődési Ház elnevezéssel működik az intézmény. A ház külső falán felavatott, domborműves emléktábláját Ács József szobrászművész készítette el. Hosszú ideig egyik legeredményesebb programjuk a rock-blues klub volt, ahol olyan előadók is felléptek, mint a Quimby együttes, a Deák Bill Band vagy a Pál utcai fiúk. 2005-től a munkaerőpiac kihívásaira reagálva olyan tanfolyamok indultak, amelyek segítették az embereket a munkahelyek megszerzésében, megtartásában: számítógép-kezelői tanfolyam, gépírás tanfolyam, vagyonőr tanfolyam. 2007-ben a Csekovszky Árpád Művelődési Ház adott otthont az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem könyvbemutatójának, amelyen dr. Dombóvári Antal: Rákosliget története – 1907-1950 című munkáját ismertették.
XVII. kerületi művészek kiállítása 2004 Tatabánya, Bp. kerületi művészek kiállítása 2004 Budapest, Erdős renée Ház, Bp. kerületi művészek kiállítása 2004 Budapest, Városvédő Egyesület Podmaniczky Terem, Bp. kerületi művészek kiállítása 2005 Gödöllő, Királyi Kastély, "Kerámiaművészeti Alkotótelepek Magyarországon" c. kiállítás 2005 Budapest, Erdős Renée Ház, Bp. kerület Képzőművészeti Közgyűjteménye 2006 Budapest, Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, "Lengyelországból jöttünk" c. kiállítás 2007 Budapest, Gál Imre Galéria, Bp. kerületi művészek kiállítása 2007 Budapest, Csekovszky-gyűjtemény kiállítóháza, "Az eltűnő időből ez őriz meg, Mester és tanítványai" c. kiállítás
Határidő nélkül hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről szóló rendelkezést a 707/2020. (XII. 30. ) Korm. rendelet. 2008. január 1. óta egy forintnyi emelés nélkül 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összeget a korábbi rendeletek évente megerősítették - például tavaly a 2008. és 2020. december 31. közötti időszakban megállapított nyugdíjakra vonatkoztak -, az új módosítás azonban megszünteti az időbeni kereteket, és nemes egyszerűséggel örök időkre bebetonozza a 28 500 forintos összeget. Vajon mivel indokolható ez a hihetetlen hungarikum, amely miatt nem igazán dagadhat a nemzeti kebel? Miért maradhat immár több mint 13 éven át változatlanul ennyire arcpirítóan alacsony ez az összeg, amelynél főszabályként nem lehet kisebb egy teljes (vagyis legalább 20 év szolgálati idő alapján meghatározott) nyugdíj összege? A nyugdíjminimum szerepe A nyugdíjminimum eredeti... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Jön a feketeleves a nyugdíjasoknak. Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege – immár időkorlát nélkül – marad 28. 500 forint, az árvaellátás minimuma pedig – szintén időkorlát nélkül – marad 24. 250 forint. — mutat rá friss írásában Farkas András nyugdíjszakértő. A szakértő a Magyar Közlönyben 2020. december 30-án megjelent rendeleteket elemzi. Ezek a következők: a Kormány 707/2020. (XII. 30. ) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6. rendelet, valamint az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13. rendelet módosításáról. Ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a rendelet egyik elkeserítő rendelkezése bebetonozza, hogy az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege marad havi 28. 500 forint, az árvaellátás legkisebb összege pedig havi 24. 250 forint. "Az elmúlt 13 évben legalább évente módosítani kellett a nyugdíjmegállapítás legkésőbbi időpontját, amely időpont előtt megállapított öregségi nyugdíjak és árvaellátások esetén alkalmazni kellett ezt a rendelkezést – még ha a megalázóan alacsony összegek nem is módosultak soha az elmúlt közel másfél évtizedben.
Az öregségi nyugdíj saját jogú nyugellátás, amelyre az öregségi korhatár betöltését és a megfelelő szolgálati idő megszerzését követően válhat jogosulttá. Cikkemben összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat az öregségi nyugdíjjal kapcsolatban. Nyugdíjszolgáltatások A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az alábbi nyugdíjszolgáltatások megállapítására van lehetőség: saját jogú nyugellátás az öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások és az özvegyi járadék. Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. Nyugdíjjogosultság Öregségi teljes nyugdíj ra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi korhatárt betöltötte és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet.
Példa: a 2021. június 11-jétől nyugdíjat igénylő az 1988. június 10-éig terjedő időszak (12 215 nap) legalább fele részére (6108 nap) nem, csak 6000 napra rendelkezik keresettel, jövedelemmel, és az 1988. január 1-jét megelőző időszakra csak 10 napra rendelkezik figyelembe vehető keresettel, ezért a tényleges jövedelmét 98 napra kell a minimálbérrel pótolni.
Ezután kerül sor a nettósított keresetek valorizálására, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket, jövedelmeket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják. A 2021. évtől megállapításra kerülő saját jogú nyugdíj esetén az 1988. január 1-jétől 2019. december 31-ig szerzett keresetek kerülnek valorizálásra. A valorizálást követően az átlagszámítási időszak alatt elért, nettósított és valorizált kereset, jövedelem együttes összege elosztásra kerül az átlagszámítási időszak azon napjainak számával – osztószámmal –, amelyre a biztosítottnak keresete volt, majd az így kapott napi átlagot felszorozzák 365-tel (éves átlag), és ezen összeg kerül végül osztásra 12-vel (havi átlag). Az osztószám meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a fizetés, díjazás nélküli időszakot, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, a táppénzen, terhességi-gyermekágyi segélyen, baleseti táppénzen töltött időt.
Azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást kell végezni, az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét. A bruttó keresetek naptári évenként történő meghatározását követően a megállapított keresetek úgynevezett teljes nettósítása történik. A teljes nettósítás során a bruttó kereseteket első lépésben csökkentik az azok megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerinti járulékmértékek összegével, ezután pedig a "járuléktalanított" keresetek, jövedelmek naptári évenként csökkentésre kerülnek a személyi jövedelemadónak – a jövedelem megszerzésekor érvényes szabályoknak megfelelően – erre az összegre képzett összegével. A nettósítás során nem lehet figyelembe venni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények mértékét (például családi adókedvezmény).