Gyermekágyi folyás A szülés által, gátmetszés vagy kisebb-nagyobb mértékű repedés során, seb keletkezik a gát tájékon. Továbbá tudjuk, hogy az úgynevezett gyermekágyi folyás is végigkíséri az első hat hetet. A méhnyálkahártya legnagyobb része közvetlenül a szülés után bent marad, melyet fehérvérsejtek és kötőszöveti sejtek lepnek el, és így képződik a lochia, vagyis a gyermekágyi folyás, amely fokozatosan ürül ki a szervezetből. A méhnyálkahártya a szülést követő 10. napra hámosodik újra. A folyás eleinte bőséges és vérzés formájában jelenik meg, majd hétről hétre csökken a mennyisége, és változik a színe is barnára, sárgára, majd fehérre. Gyermekágyi Folyás | Házipatika. Előfordul, hogy hamar elmúlik, aztán 1-2 hét után újra tapasztaljuk. Az is normális, ha egy ideje csökken a mennyisége, de aztán újra 1-2 napig nagyobb mennyiség lesz. Általában 6 hetes korra elmúlik, de elhúzódhat 8-10 hétig is. Mikor kell orvoshoz fordulni a gyermekágyi folyás miatt? Gond akkor van, és ebben az esetben indokolt a nőgyógyásszal beszélni, ha a színe hetek alatt sem változik világosra, alvadt vérdarabkákat tapasztalsz és a szaga bűzössé válik (normál esetben édeskés szagú).
A 19. században komoly kockázatot jelentett az anyukák számára a gyermekágyi láz, manapság azonban a kórházak magas higiéniai színvonalának köszönhetően ritka ez a betegség. Amennyiben mégis kialakulna, sikeresen gyógyítható a megfelelő antibiotikumokkal. Ennek ellenére ajánlott tudni, hogy milyen tünetei lehetnek, hogy minél előbb megkapjuk a megfelelő kezelést. Hogyan alakul ki? Gyermekágyi láz esetében a szülés ideje alatt keletkezett sebek elfertőződéséről beszélünk. Sebnek tekintjük a méh belső falát, ahonnan levált a méhlepény. Ez jelenti a legfőbb behatolási kaput a baktériumok számára. A kórokozók eltérőek lehetnek. A leggyakoribbak a staphylococcus, a streptococcus, az E. coli vagy a neisseria baktériumok, de nem ritkák az anaerob törzsek sem. A szülést követően a méhszáj nem záródik azonnal be, így a bacilusok könnyen bejuthatnak a méhbe, ahol szaporodásukhoz megfelelő körülményeket találnak. Ha ebben a szakaszban nem kezdődik meg a megfelelő kezelés, nem csak méhgyulladás, hanem magas lázzal járó hashártya gyulladás vagy akár súlyos szepszis is kialakulhat.
A folyamat romlását jelzi a gyengeség, alhasi feszülés, hányinger, hányás, valamint a sokk tünetei, mint például a nyugtalanság, szapora pulzus, a felgyorsult légzés, és az emelkedett vérnyomás. A következmények a hashártya, vagy a méhnyálkahártya, illetve egyéb szervek gyulladása, sűrű erős lázrohamok, hatékony kezelés nélkül a legtöbb esetben néhány napon belül szepszis ("vérmérgezés") lép fel, amely halálhoz vezethet. A gyakran nagyon fájdalmas méhgyulladást két módon lehet leküzdeni: a baktériumok ellen az antibiotikumok, a méh összehúzódása céljából a metil-ergometrin nevű anyarozs-alkaloid használata a megoldás. A fertőzés általában következmények nélkül gyógyul. A gyermekágyi láz gyakorisága az antibiotikumok használata és a jobb higiénés körülmények általánossá válásával jelentősen csökkent. Történelmi áttekintés [ szerkesztés] A 19. században a gyermekágyi láz volt az egyik fő oka a szülések magas halálozási arányának. Súlyosbította a helyzetet az európai városok kórházainak egyetemi szülészetein, hogy az orvostanhallgatók boncolás után kézfertőtlenítés nélkül vizsgálták a vajúdó nőket (például a Hôtel-Dieu Párizsban, ahol az első jelentés a betegség járványszerű előfordulásáról 1788-ban keletkezett).
Lássuk, hogy mely jövedelmek esetén kell alkalmazni! Az adófizetési felső határra vonatkozó korlátot kizárólag a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelmek esetén kell alkalmazni. Ilyen jövedelem: – a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], – az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], – az osztalék [Szja tv. 66. §], – a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], – az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], – az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme. A korlátozás tehát nem vonatkozik minden jövedelemre. Így nem vonatkozik például a munkabérre, a jutalomra, a túlóradíjra, a munkabérpótlékra, a megbízási díjra. Amennyiben a munkabér éves összege például 10. 000. 000 forint, akkor a teljes összeg után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. A másik szabály, hogy az adófizetési felső határ számításakor nem lehet figyelembe venni minden olyan jövedelmet, amely után szociális hozzájárulási adófizetés történik.
Az idei adóváltozások közül a legjelentősebb a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a hatéves bérmegállapodás értelmében idén júliusban újabb 2 százalékponttal, 19, 5 százalékról, 17, 5 százalékra mérséklődik ez a munkaadókat terhelő járulék. A változtatás várhatóan 130 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál - írja az MTI. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza csütörtökön az M1 aktuális csatornán említette még a kétgyermekes családok adókedvezményének növelését, ami így gyermekenként 20 ezer forintra emelkedik. MTI
Cikkünk első részében bemutattuk az "összevont" szociális hozzájárulási adótörvény lényegesebb változásait. Eddig az "összevont" szociális hozzájárulási adótörvény lényegesebb elemeit mutattuk be, kinek, mikor kell ezt az adónemet megfizetnie és kik mentesülnek alóla. Most sorra vesszük azokat a kedvezményeket, amelyek bizonyos életkorhoz, tevékenységhez, szakképzettséghez köthetők. Kik és mik a kedvezményezettek? Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak Munkaerőpiacra lépők Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők Megváltozott munkaképességű személyek Közfoglalkoztatottak Kutatók Kutatási-fejlesztési tevékenység A felsorolásból jól látszik, hogy a kedvezményezettek személye teljesen megváltozott, a törvény 2019-től, teljesen más helyzetben lévő munkavállalókat támogat a kedvezménnyel. Vegyük sorra a kkv-kat érintő kedvezményeket! FEOR 9. főcsoportja szerinti munkakörök FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozók FEOR 7. főcsoport 7333 számú foglalkoztatásból a mezőgazdasági gép karbantartó, javító FEOR 8. főcsoport 8421 számú foglalkoztatott Kedvezmény összege a bruttó bér, legfeljebb a minimálbér adójának fele.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A következtetése lényegében helytálló, levezethető a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho-törvény) előírásából, azzal azonban, hogy a 2019. évtől hatályos előírás nem a fizetendő összeg maximumát, hanem a jövedelem maximumát határozza meg. Ez pedig a minimálbér 24-szerese. A minimálbér pedig a szocho-törvény szerint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a szocho-törvény szerinti egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az előzőek szerint meghatározott minimálbér. Ennek alapján – ha nem a garantált bérminimumot kell figyelembe venni és a 2019. január 1-jei minimálbér azonos lesz a 2018. évivel – 19, 5 százalékos mértékkel számolva valóban 645 840 forint a kifizető és a magánszemély által együtt fizetendő maximális szociális hozzájárulási adó, (ami azonban nem kétszerese a havi minimálbérnek).
Változás a saját jogú nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő szochóban Jelenleg, ha a saját jogú nyugdíjas biztosítási jogviszonyban dolgozik – például havi bruttó 200 ezer forint ellenében, megbízási jogviszonyban tevékenykedik –, akkor esetében a kifizető szochofizetésre kötelezett. Július 1-jétől azonban a saját jogú nyugdíjasok bármilyen biztosítási jogviszonyban is dolgoznak, nem lesznek biztosítottak, és esetükben szochót sem kell fizetni. Nem keletkezik a 2018. évi LII. törvény 1. paragrafusának (1)–(3) bekezdései szerint szochofizetési kötelezettsége – a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak; – a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel; – a kifizetőnek az új Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel. Megjegyzés: az új Tbj. alapján kiegészítő tevékenységet folytató személy az, aki biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
Ha az alapbér, illetve az átlagkereset nem éri el a fenti összeget, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem lesz a szocho alapja. Változás a munkaviszony kapcsán fizetendő szochónál A 2019. törvény (új Tbj. ) a munkaviszonyban is bevezeti az úgynevezett minimális alap szerinti fizetési kötelezettséget. Azaz azok, akik nem nyugdíjasként az új Tbj. szerinti munkaviszonyban folytatnak keresőtevékenységet, azoknak a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka – havi bruttó 48 300 forint – után meg kell fizetniük. Kedvezőtlenül érinti ez azokat, akik szakképzettséget nem igénylő munkakörben heti 12 óránál kevesebbet dolgoznak, mint például azokat, akik takarítói munkakörben heti 5 órában, bruttó 22 ezer forintért dolgoznak. A minimális járulékalapot arányosítani kell, ha – a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás, illetve – az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.