A helyzetet csak még rémisztőbbé teszi, hogy a gyilkos nagy valószínűséggel a helyi legendákból ismert Jason Voorhees, aki állítólag kb. 20 évvel korábban belefulladt a tóba. Vajon tényleg őt rejti a fehér zsák, amit a rém a fején visel? És mi lesz újdonsült hősnőnk, Ginny sorsa? Szerintem érdekes ötlet volt a folytatásban a bosszút kiváltó Jasont felnőtté tenni és gyilkossá változtatni. Ez az általam "ember-Jason"-nek nevezett része a mára 12 részessé vált sorozatnak, ami valójában ezzel az epizóddal indul, hiszen a '80-as Friday -ben látható fiú elvileg hallucináció, csak itt jelenik meg először tényleges formájában. Péntek 13 ii rész indavideo. Ekkor még nincsen szuperereje vagy regenerációs képessége, csupán egy elvadult, feltehetőleg szellemileg visszamaradott fiatal férfi, aki mindössze egy dolgot tud: élete legfontosabb személyét, az anyját megölték, ezért bosszúhadjáratot indít az emberiség ellen. Itt még nincs meg az ikonikus hokimaszk, helyette egy fehér zsákot visel a fején (amit az 1976-os The Town That Dreaded Sundown ban látható rém maszkja ihletett, amit pedig egy valós gyilkosságsorozatra alapoztak).
Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk. Az angol "friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal ("Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak. A szerencsétlen péntek babonája angolszász területeken a legerősebb. Péntek 13 ii rész full. A mai napig tartja magát a legenda a HMS Friday nevű csatahajóról, amivel a haditengerészet azt akarta bebizonyítani, hogy a péntekkel valójában nincs semmi baj. A Péntek nevű vitorlást pénteken bocsátották vízre, a kapitány neve James Friday volt - aztán az első útján elsüllyedt, és a teljes legénység odaveszett. Szép történet, kár hogy egy szó sem igaz belőle, legalábbis a brit királyi hajózási múzeum archívuma szerint sosem létezett ilyen nevű hajó.
Paramount | Georgetown Productions Inc. | Horror | Thriller | 6. 1 sFilm IMDb Horrorfilm tartalma Amikor már azt hitted, hogy biztonságos visszamenni a táborba... itt a még szívdobogtatóbb borzalom! Öt évvel a Kristály-tavi táborban történt szörnyű vérfürdõ után már csak a legenda maradt Jason Voorhees-bõl és tébolyult anyjából, akik meggyilkoltak hét táborozót. A közeli nyári táborban az új vendégek fittyet hánynak a figyelmeztetésre, hogy ne menjenek a hírhedt hely közelébe. A fiatalok elõvigyázatlanul kóborolnak a környéken, nem érzik a baljós, leselkedõ veszély jelenlétét. Péntek 13. – II. rész · Film · Snitt. Egymás után megtámadják és kegyetlenül lemészárolják õket. Feszültség és sikoltozás bõven akad ebben a lebilincselõ thrillerben. Rendezte: Steve Miner, Főszereplők: Amy Steel, John Furey, Adrienne King, Eredeti cím: Friday the 13th Part 2
Viszont ez a mozi még ekkor sem rossz. Péntek 13 ii rész video. Benne van az elődjéből ismert suspense-elem, amit most még megfejelnek a maszkkal, ami a csúcsjelenetben lekerül, felfedve a rém torz arcát; a gyilkossági módok közt akad néhány emlékezetes, például a tolókocsis fiú halála; és ugye ott vannak a jó csajok meg a jó pasik, akiket lehet bámulni. Az alaphangulat egyébként komorabb, mint az első résznél, mert itt nem hat annyira erőltetettnek a gyilkos őrülete és mivel a legtöbb halált alig látjuk, így a trükkök sem olyan szembeötlőek. A gond csak annyi, hogy a sok utólag eszközölt vágás elég zavaróan hat… Röviden összefoglalva ez egy nem várt folytatás, ami azonban utat nyitott az egyik leghosszabb karrierű fiktív sorozatgyilkosnak, kitaposva az ösvényt, amin mára eljutottunk odáig, hogy a hokimaszkról mindenkinek beugrik a Jason név. Bár a karakter és a köré szőtt történet ekkor még nem ért el a csúcspontra, a vágás meg a cenzúra pedig ront rajta valamennyit, a Friday the 13th Part 2 méltó párja az előzményének, és azzal ellentétben szerintem még ma is megállja a helyét.
Mi volt József Attila titokzatos halálának valódi oka? Miként érdemes egy zsenit kezelni a terápia során? Kell-e teljes gyógyulásra törekedni? Előadásunkban dr. Németh Attila pszichiáter beszélt József Attila betegségéről, annak kialakulásáról, valamint a tévhitekről, melyek személyét övezik. "Minden pszichiátriai betegség három összetevőből áll: egy öröklődési hajlamból, mérhető biológiai változásokból, valamint egy kiváltó okból, melyek előhozzák és befolyásolják az aktuális állapotot" – kezdte előadását dr. Németh Attila. Az előadó szerint pontos kórképet csak akkor lehetne leírni, ha a beteggel személyes interjút készítenénk, rendelkezésünkre állna a kezelőorvos véleménye, a család leírása, illetve a beteg korábbi állapotáról készült dokumentációk. A költő esetében azonban kizárólag egy félbehagyott pszichológiai tesztre és néhány dokumentációra hagyatkozhatunk. A nagy kérdés tehát az, hogy mi állhat a költő máig vitatott halála mögött? Vajon a Bak Róbert által diagnosztizált szkizofrénia áll a betegség hátterében vagy súlyos depresszióról beszélhetünk?
Garamvölgyi Hogyan halt meg József Attila című könyve szerint a költő nem akarta megvárni, amíg Balatonszárszón a tehervonat elindul, hanem megpróbált a szerelvények között átbújni. Közben azonban a vonat hirtelen elindult és a himbálódzó vaslánc olyan súlyos ütést mért a fejére, hogy meghalt. Ahogy visszazuhant a sínek közé, a vonat a jobb karját is leszakította. "Az öngyilkosok a vonat elé vetik magukat, mégpedig féktávolságon belül vagy a mozdonyvezető által be nem látható kanyarulatban, hiszen biztosra akarnak menni, mert eltökélt és végleges szándékuk az önkéntes halál. Ezzel analóg, amikor – a fentiekhez hasonló számításból – a sínekre fekszenek, szintén az előzőekkel megegyező módon (féktávolságon belül, kanyarulat stb. ), amiből ugyancsak az következik, hogy a vonat, a mozdony előtt, hajtják végre tettüket", írja Garamvölgyi, aki más körülményekre is felhívja a figyelmet. "Az öngyilkosnak tudnia kell, mikor jön a vonat. Az inkriminált, 1284-es számú tehervonat – mint rendesen –nem volt feltüntetve a menetrendben, annak érkezéséről (darabárú szerelvény) csak a vasutasok rendelkeztek információval. "
De mi indokolhatta ezt a gondolatot? Ekkor a borderline személyiségzavar még nem szerepelt a köztudatban. A szkizofréniára ugyanakkor jellemző az introvertáltság, egy saját világ felépítése, az abba való bezárkózás és a kreativitás elvesztése. Bak szerint ezek a tünetek csak azért nem jöttek elő, mert rövid ideig tartott a betegsége, így nem bontakozott ki eléggé. Ma miként látná mindezt egy pszichiáter? Az orvos a hipochondriás tüneteket és gyomorpanaszokat a szkizofrénia egyik jelének tulajdonította. Ma ezt inkább a depresszió tüneteihez sorolnánk – magyarázta Dr. A szélsőséges változásokat, a hangulat ingadozásait és a körülvevő emberek megosztottságát ma már a borderline személyiségzavarhoz soroljuk, mintsem a szkizofrénia tüneteihez. A borderline zavar esetében az egyetlen dolog, ami stabil, az instabilitás, minden más változik. Ez az egyén hangulatától és érzéseitől egészen a kapcsolatokig terjed. Jellemző rá az impulzivitás, a szélsőségekre való hajlam. József Attila az ideológiai szélsőségekre mutatott fogékonyságot.
József Attila (1905. Április 11. -1937. December 3. ) az egyik legkiemelkedőbb és legismertebb 20. századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten díjas magyar költő. Életrajza Édesapja József Áron (1871-1937) egy romániai bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875-1919) egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban. Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila. 1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül.
Viszont éppen ezért fel sem oldódhat a tájleírásban rejlő feszültség. A holt vidék természeti és társadalmi értelemben "holt" csak, az emberi személyiség sorsát illetően viszont a tudatban rendkívül dinamikus folyamatokra kerül sor. A magát a személytelenségbe burkoló szemlélődő-beszélő költő e folyamatokat fejezi ki önmagát illetően, s e folyamatok lehetségességére utal a gondolkodva ülő parasztokkal kapcsolatban. Vagyis a természet, a történelem és a lét szemlélete rétegződik egymásra. A versbeli tájat alkonyodáskor szemlélhetjük: a látvány még jellegzetes, de szükségszerűvé kezd válni a belső tekintet, a lényeget kereső. Ezt a lényeget vajúdja, szüli meg a látvány is, a gondolkodás is: a zörgő időt, a távlat nélkülit, amelyben az ember sorsán nem segíthet sem az isteni gondviselés (ima), sem a mesebeli csoda (malac, kukoricatábla). S nem segít a természet sem, az a táj, amelyben élnek, amelyet művelnek. Nem kapnak elegendőt sem ételből, sem italból, sem melegből, még dohány helyett is csak harasztot pipázhatnak.