Súlyosabb esetben a stroke az ürítési funkciók (széklet, vizelet) kontrolljának elvesztését is eredményezheti. Amíg a tünetek előrehaladása zajlik, a betegek akut ellátást igényelnek. Attól a pillanattól kezdve, amikor a folyamat stabilizálódik, sőt, megindul az épen maradt részek működése, a korai rehabilitáció már elkezdődhet. Jó prognózist jelent, ha egy héttel az átvészelt stroke után a beteg fel tud kelni az ágyból, ha (akár segítséggel) rövid távú járásra képes. Az első három hónapban nem ritkán úgynevezett spontán rehabilitációval is találkozunk: a nem túl súlyos elváltozások otthoni körülmények között javulnak, esetleg meg is szűnnek; a beteg vissza tud illeszkedni a mindennapi életbe. Nemzeti Stroke Liga - A sztrók megelőzése, rehabilitáció. Sajnos azonban nem minden féloldali bénult állapota állítható helyre, a rehabilitációs programnak kritériumai vannak. Néha már az intézeti szakban kiderül, hogy bizonyos esetekben a beteg átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlan a rehabilitációs program végrehajtására. Együttműködés hiányában a program nem valósítható meg.
Néhány rehabilitációs módszer A "kényszerítés" rehabilitációs módszerével a pácienst arra késztetjük, hogy testének kizárólag csak a bénult felét használja, miután valamennyire újból megjelentek az akaratlagos mozgások. Naponta több órát (átlagban ötöt) vesz igénybe ez a rehabilitációs módszer, több héten át tart, de az eredmények nagyon ígéretesek. A tükrök segítségével történő rehabilitációs módszer abban áll, hogy a páciens megpróbálja egyszerre és szimmetrikusan mozgatni egészséges végtagját a bénult oldallal. Stroke után: a betegek rehabilitációja. A beteg a tükörben követi az egészséges testrész mozgásának a képét, miközben a sérült oldala a tükör háta mögött van elrejtve. Ez nagyon egyszerű és hozzáférhető módszer. A többi klasszikus módszerrel együtt felgyorsíthatja a motoros rehabilitációt, valamint egyes kognitív funkciókét. Ezenkívül térlátási problémák és a mozgással együtt járó fájdalmak eltűnését is eredményezheti. A Perfetti-féle szenzitív-kognitív módszer azon alapszik, hogy egy mozgás újratanulása felgyorsítható, hogyha ingereljük azokat az érzéseket, amelyek az illető mozgást kísérik.
Az újratanulás során a gondozó úgy lesz a betegnek leginkább segítségére, ha az elvégzendő feladatokat mindig kisebb, apróbb részlépésekre bontva tanítja. Bizonyos együtt töltött idő után a gondozó is megérzi, ápoltja mikor befogadóképes, azaz mikor érdemes valami újat tanítani neki, illetve különféle feladatokkal "stimulálni" az agyát. Mentális képességek fejlesztése, kommunikáció Így kommunikáljunk az afáziás emberekkel! Az agyvérzés után sosem azt kell figyelni hozzátartozónknál, hogy mikor térnek vissza a stroke-ot megelőző időszakban megszokott és megismert képességei, hanem a meglévő képességeire kell fókuszálni, és minden apró fejlődést megünnepelni. Ez benne is sikerélményt kelt: tudatosítja benne, hogy van értelme gyakorolni, újra és újra nekifutni egy-egy olyan, aktuálisan még lehetetlennek tűnő feladatnak, mint az olvasás, a beszéd vagy akár a pénzzel való önálló bánás. Az érrendszeri rendellenességek és agyi sérülések gyakori velejárója az afázia, amely egy sajátos nyelvi rendellenesség, és mindenkinél más formában jelentkezik.
A stroke a központi idegrendszer területén kisebb vagy nagyobb területen bekövetkező érelzáródás vagy vérzés, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre. Attól függően, hogy a károsodás mely agyterületeket érinti, mely erek ellátási területének megfelelően történik, a következmény és a rehabilitáció folyamata minden esetben más és más lesz. A stroke leggyakoribb tünete az izomerő-csökkenés, féloldali bénulás (hemiparesis-hemiplegia), gyakrabban a felső végtag bénulása súlyosabb. A mozgás koordinációja zavart szenved, ezért egyensúlyzavar, a végtagokban ügyetlenség (ataxia) lép fel. Domináns agyféltekei károsodás esetén beszédzavar alakul ki, mely teljes beszédképtelenségig fokozódhat. Érzészavarok, látásvesztés, főleg látótérkiesés, a gondolkodási funkciók lassulása, észlelési és érzékelési zavarok, a saját test felismerésének zavara, pszichés leépülés jelentkezhet. Súlyosabb esetben a stroke az ürítési funkciók (széklet, vizelet) kontrolljának elvesztését is eredményezheti.
A hédervári Árpád-fát tartják a legidősebb hazai egyednek, életkorát a szakemberek 700 évre teszik, a nép ezerévesnek mondja. Az évszázadokkal korábbi erdőirtások, folyószabályozások és lecsapolások, a síkvidéki termőhelyek megváltoztatása a kocsányos tölgy állományainak fogyását okozta, ezért már alig találni évszázados matuzsálemeket, roppant méretű óriásokat e fafajból. A kocsányos tölgy egyike a legkülönfélébb módon hasznosított fafajainknak. Kemény, szívós fája a hajóépítésnek és a kádáriparnak volt fontos nyersanyaga, de hidak, zsilipek építésénél, lakóházak és kocsik, valamint asztalosipari termékek, vasúti talpfák készítésénél is főként ezt a faanyagot alkalmazták. Makkja évszázadokon keresztül fontos takarmány volt. Az év fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára azzal a céllal, hogy a hazai erdők őshonos fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa. Az egyesület 2012 óta együttműködik az európai Év Fája verseny magyarországi lebonyolításában, amelyen Magyarországot a tatai platánfa képviseli, amely megnyerte a 2014-es magyarországi Év fája versenyt.
Ínséges időkben a lombját is felhasználták állatok takarmányozására. Az alföldi emberhez évszázadokon át szorosan kötődő kocsányos tölgy ma a pannon táj elsorvadó eleme. Az évszázadokkal korábbi erdőirtások, folyószabályozások és lecsapolások, a síkvidéki termőhelyek megváltoztatása természetszerű állományainak fogyását okozta, ezért sajnos alig találni már évszázados matuzsálemeket, roppant méretű óriásokat e fafajból, miként a korábbi tájhasználatot bizonyító fás legelőkből is alig akad már hírmondónak egy-egy terület. Az év fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára. Célja, hogy a hazai erdők, őshonos fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa, közelebb hozza. 2012 óta az Országos Erdészeti Egyesület együttműködik az Év Fája Verseny magyarországi lebonyolításában. Az Európai Év Fája Versenyben 2015. február 1–28. között zajlik az a közönségszavazás, melynek során eldől, hogy a tízennégy versenyző faegyed közül melyik nyeri el a megtisztelő címet.
2014. november 4., Kedd A kocsányos tölgy, a virágos kőris vagy a jegenyenyár lesz 2015-ben az Év Fája? Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 után idén ismét lehetővé teszi, hogy az egyesület ágazati hírportálján és az Év Fája tematikus weblapon keresztül szavazzanak erdész tagtársaink, erdész kollégáink és a szakmán kívüli érdeklődők a jövő évi " Év Fájára ", mellyel a 2015. esztendő fafaját választják meg a szavazásban résztvevők! A hazai fafajokra figyelmet felhívó mozgalom kuratóriuma döntése alapján 2014. november 30-ig a következő fafajokból lehet választani: Kocsányos tölgy (Quercus robur L. ), virágos kőris (Fraxinus ornus L. ), jegenyenyár ( Populus nigra cv. Italica). A szavazásra a felugró ablakon keresztül az Év Fája honlapon nyílik lehetőség, minden felhasználó részére egyszeri alkalommal. Ugyanezen a felületen tekinthető meg a szavazás naprakész állása is. A szavazás online rendszerébe biztonsági alkalmazásokat is beépítettünk, így kérjük a szavazókat, hogy tartsák be a "fair play" íratlan szabályait.
(MTI Fotó: Máthé Zoltán) Emellett kiosztják a Hős Fa díjat is, és az Országos Erdészeti Egyesület is megajándékoz egy döntős fát. A Hős Fa címre olyan fák jelölését várják, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, és amelynek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. A nyertes fa egészségügyi felmérésben részesül, és ha szüksége van rá, speciális ápolásra szóló utalványt is kap, amit díjátadó ünnepség keretében nyújtanak át a jelölőknek. A Hős Fa díja egy egészségügyi felmérés. A hazai verseny győztese részt vesz a jövő év elején az Év Európai Fája versenyben is, amelyen az Év Európai Fája címet nyerheti el. A korábbi években kétszer nyerte magyar fa a versenyt, idén pedig a tatai öreg platán majd 54 ezer szavazattal lett második, rekordot döntve. Az Év Fája címet egy fa csak egyszer kaphatja meg, de a versenyben részt vehet bármelyik korábban jelölt, akár döntős fa is. A jelöléseket a verseny oldalán keresztül, kizárólag online lehet beadni.
Október 18-ig bárki beleszólhat abba, hogy hazánk melyik nevezetes fája nyerje el Az Év Fája 2015 verseny díját és ezzel a nemzetközi megmérettetés lehetőségét. A versenyt az idén már hatodszorra szervezi meg az Ökotárs Alapítvány azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelem és a közösségek kapcsolatára. A versenybe bárki nevezhetett egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. A döntőbe jutáshoz előnyt jelentett, ha őshonos, közterületen álló fát sikerült találni vagy a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódott. A versenyben három díjat osztanak ki: az Év Fáját a közönség választja meg online szavazással, a "Hős Fa" címet a zsűri osztja ki, és ezen kívül még egy döntős fa kap különdíjat az Országos Erdészeti Egyesülettől. A "Hős Fa" címet egy olyan fa nyeri el, melynek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, és amelynek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is.
Az érvénytelen szavazatokat töröljük. Jó voksolást kívánunk! forrás: