Bejelentkezés LeasePlan Hungária Zrt. Cím: 1113 Budapest, Bocskai út 134-146. Dorottya Udvar B épület, 3. emelet Postacím: 1518 Budapest, Pf. : 19. Telefon: +36 1 236 3665 Assistance: +36 1 483 3333 Bejelentkezés Felhasználónév: Kötelező megadni! Jelszó: Kötelező megadni!
.. Az Ofoté weboldal és webáruház üzemeltetője Szolgáltató név: GrandVision Hungary Kft. Szolgáltató székhelye: 1113 Budapest, Bocskai út 134-146. Szolgáltató elérhetőségei: A szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága: 01-09-468765 A szolgáltató engedélyei a vállalat telephelyeihez vannak rendelve. Adószám: 12142143-2-44 Tárhelyszolgáltató Szolgáltató név: Proweb Internet Kft. Telefonszám: +36 1 354-1685 Székhely: 1026 Budapest, Pasaréti út 23/a Adószám: 13059152-2-41 E-mail cím:
Ezt a vasárnapot feketevasárnapnak nevezik. A húsvét előtti hét a nagyhét, ekkor nem jártak társaságba, nem volt szabad énekelni, táncolni. A nagyhét elején kellett elvégezni a takarítást és a mosást, a házat belül kimeszelték. Nagycsütörtökre kellett befejezni, mert délben már az utcát söpörték. Ezen az estén jártak el a Kálváriához keresztutat járni, ez az 1960-as évekig volt szokás. Az esti mise előtt még szól a harang, de a Glóriára elhallgatnak a harangok – a néphagyomány szerint Rómába mennek. Nagypénteken szigorú böjt volt Dusnokon, úgy tartották, hogy ezen a napon csak egyszer szabad jóllakni. Pattogatott kukoricát (azaz kokoskát), valamint laskát, gubát és a kemence alján sült pogácsát ettek. A gyerekeknek napközben főtt kukoricát adtak, vacsorára pedig a maradékot ették meg, sós-paprikás vagy cukros kenyeret. Napkelte előtt szokás volt kimenni a Vajasra mosakodni, út közben nem szólhattak senkihez, ilyenkor mindenki a rózsafüzért imádkozta. A Vajasnál az emberek megmosták a kezüket, az arcukat, a fájós testrészeket.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. ápr 1. 12:05 Nagycsütörtökön Rómába mennek a harangok / Fotó: Northfoto Mit is jelent az, hogy Rómába mennek a harangok? A húsvétot megelőző hétnek több nevezetes napja is van. Az első ezek közül a Nagycsütörtök. Ezen a napon elhallgatnak a harangok, ahogy mondani szokás: Rómába mennek. A csend a némaságra emlékeztet, mikor Jézus védelmében szólhattak volna, de senki sem tette meg. Ilyenkor a harangszót kereplőkkel helyettesítették, amiben az ősi gonoszűző zajkeltés hagyománya is felfedezhető. A zöldcsütörtöknek is nevezett naphoz "terményvarázslás" is kapcsolódott: a jó termés érdekében ilyenkor spenótot vagy csalánt kellett főzni. A némaságra emlékeztetnek: a Biblia szerint senki nem szólalt fel Jézus védelmében / Fotó: Northfoto nagycsütörtök húsvét harang Róma kereplő
április 7 Most "harangcsend" van. Elmentek Rómába. És csak ma, azaz szombat délután jönnek vissza a feltámadási körmenethez. "Nagycsütörtökön Jézusnak az Olajfák hegyén történt elfogására emlékeznek. A harangok elhallgatnak - Rómába mennek Krisztust gyászolni -, és meg sem szólalnak a nagyszombat esti örömszertartásig. " "Miután elmúlt Nagycsütörtök, amikor a püspökök megszentelték a keresztelésnél, bérmálkozásnál, a betegek keneténél és a templomszentelésnél használatos szent olajat vagy krizmát, és Krisztus lábmosására emlékezve a pápa megmosta 12 pap lábát, beköszönt Nagypéntek. Ezen a napon nem szólnak a harangok, mert ilyenkor úgymond "Rómába mentek". Ez azt jelenti, hogy mivel Krisztus mellett sem állt ki senki, csendben maradtak az emberek, így hagyományból a harangok sem "hangoskodnak". " Számomra, mióta gondolkodom, problémát jelent az alábbiak megértése. Jézust pénteken feszítették meg, és még pénteken le is vették a keresztről - ha jól tudom, húsvétkor nem maradhatott megfeszített ember a kereszten.
Skip to content Nagycsütörtök estével kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket. Az esti liturgia az utolsó vacsora felidézésével kezdődik, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok "Rómába mennek". A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát. Ókeresztény szeretetvacsora (agape) ábrázolása Szent Callixtus katakombájában (3. század) Forrás: Wikipedia Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi.
Ne halaszd későre a jegyfoglalást, mert a diszkont légitársaságok ebben a kiemelt időszakban sokszor a hagyományosnál is drágábbak, ráadásul sok helyütt olyan messze van a repterük, hogy még több óra (és sok pénz), míg bevergődsz a városba. A oldalon megnézheted, hogy a választott reptér és a szállás nagyjából milyen messze esik egymástól. Ellenőrizd azt is, hogyan lehet kijutni a városból a reptérre a nagyon korán vagy éjszaka induló géphez. Szállás utazási irodáktól:, Szállástippek utazóktól: Szerző: Farkas Flóra, Éva Magazin, 2010 Húsvét, Fotó: PR További cikkek a rovatból
A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket. Ez a szokás ma is él sok református gyülekezetben, határon innen és határon túl. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, melynek során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút, avagy kálvária mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet. Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik.