Ha ez megvan akkor írd be a böngészőbe. Ekkor megjelenik a router konfigurációs ablaka. Általában kell adni felhasználónevet meg jelszót. Ez a hozzákapott leírásban van de általában az alapértelmezett admin/admin. Ha betudsz lépni a routerbe akkor már túl sok baj nem lehet. Próbálkozz a DHCP beállításával vagy a fix ip címmel, az utóbbinál a routernél is bekell állítani hogy melyik ipt használják. Mutasd a teljes hozzászólást! Válasz Előzmények Privát üzenet Előző hozzászólás
Segítséget kérnék. Valahogy meg kellene oldanom, hogy egy linux szerver mindig tudja az aktuális külső internet felöli ip címet. A gép dsl router mögött van. A, és barátai féle szolgáltatást el kell felejteni, az ügyfél nem akarja, hogy bárhol lehívható legyen az ip címe (rejtettséget akar). Így tehát valahogy meg kell oldanom, hogy valamilyen más módon szerezzem meg az éppen aktuális címet. Gondoltam arra, hogy esetleg valahogy a routertől kellene lekérdezni az infókat snmp segítségével, de ez csak tipp. Még nem használtam snmp-t, és nem tudom, hogy ilyet lehet-e vele csinálni?
2007-01-06T11:18:56+01:00 2007-01-06T12:46:37+01:00 2022-07-05T05:41:58+02:00 toti-1 toti-1 problémája 2007. 01. 06. 11:18 permalink Sziasztok! XP-s gépem bekapcsolás után egy hálózati kábel nincs bedugva üzenettel indul, majd kb 1 perc múlva ip cím lekérése, s ez általában sikerül is neki(nem mindig). A hálókártyám abit ag-8 alaplapi + router d-link di-624+. Mi lehet a probléma? Mutasd a teljes hozzászólást! Válasz Privát üzenet toti-1 2007. 11:42 permalink Kipróbáltam, s így is megjelenik a "egy hálózati kábel nincs bedugva" üzenet, csak egy kicsit gyorsabban eltünik. Viszont így megy a net. Másfél éve megy ez a config, s eddig semmi ilyen problémám nem volt. Barátkozzak a gondolattal, hogy most már így lesz, vagy van még valami ötletetek? Mutasd a teljes hozzászólást! Válasz Előzmények Privát üzenet Előző hozzászólás Belzebub 2007. 11:42 permalink Szia! Lehet hogy valami baja van a DHCP kliensnek ami a routertől kéri a ip címet (amin persze fut egy DHCP szerver) Próbáld meg kideríteni a router ip címét.
A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben). Két fő típusa a sarkvidéki és a hegyi (alpesi) tundra. A sarkvidéki tundra főleg a Jeges-tenger partvidékére és szigeteire jellemző, majdnem egyszintű övezet; a déli féltekén alig van jelen. 10 A Tundra állatai és jellemzői / biológia | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. A hegyi (alpesi) tundra a magashegységek felső régióiban található meg és a hóhatáron végződik, ott ahol a hó és a jég nyáron is megmarad. A globális felmelegedés hatására a tundraövezet a sarkok felé tolódik. Az Arktisz tundraövezete a világtérképen Nevének eredete [ szerkesztés] A tundra szó az orosz тундра ( tûndra) kifejezésből ered, amely pedig a kildin számi szóból származik: тӯндар ( tūndâr), jelentése: "fátlan hegyvidék" vagy "felföld". [1] Francia etimológiai források azt állítják, hogy a nyugati nyelvekbe átkerült orosz szó a finn- számi "tunturi" szóból ered, mely jelentése "kopár hegy" vagy "kopár hegyhát". [2] [3] [4] Határai, elterjedése [ szerkesztés] A sarki jégsapkák at nem különítik el önálló biomnak annak ellenére, hogy (főleg vizeik) nem teljesen élettelenek.
A hideg mérsékelt öv élővilága Tigris Tigris képe Téli tajga Téli tajga képe Szúnyog Szúnyog képe Sarki róka Sarki róka képe Sarki nyúl Sarki nyúl képe téli ruhában Puma Puma képe Őszi tajga Őszi tajga képe Nyír Nyír képe Nyári tajga Nyári tajga képe Mosómedve Mosómedve képe Mókus Szürke mókus képe Légyölő galóca Légyölő galóca termőstestének képe Hóbagoly Hóbagoly képe Hiúz Hiúz képe havas tájon Farkas Farkas képe Barnamedve Barnamedve képe 21. Sulinet Tudásbázis. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Alsó fogsorának metszőfogaival a legkeményebb héjú magvakat is feltöri. Az emlősök legnépesebb csoportjába, a rágcsálók közé tartozik. Metszőfogai állandóan nőnek. A kis testű állat nagyon ügyesen mozog a fák ágai között. Hegyes karmaival kapaszkodik, farkával kormányoz. Fák odvaiban rak fészket. Ide hordja a télire szánt táplálékot. Nem alszik téli álmot. Magányosan él. A nőstények évente egy-két alkalommal 2-5 kölyköt hoznak a világra. Hazánkban is gyakori. Mormoták A mormoták föld alatti járatokban élő rágcsálók. Tajga élővilága - Tananyagok. Igazi téli álmot alszanak. A hidegebb területeken a téli álom időtartama akár fél év is lehet (szeptembertől májusig). Nyáron sok táplálékot fogyasztanak, bőrük alatt vastag zsírréteg alakul ki. A téli álom ideje alatt ennek lebontásából nyernek energiát életműködéseikhez. Testhőmérsékletük és ezzel együtt anyagcseréjük a téli időszakban erősen lecsökken. Így életműködéseikhez kevesebb tápanyag szükséges. Ennek ellenére a nyugalmi időszak végére testtömegüknek akár 30%-át is elveszíthetik.
Az Antarktisz "meleg oázisait" a vulkáni utóműködés melegíti. Ezeken a helyeken gazdag a mohavegetáció. A déli tundra növénytársulásai kevéssé tanulmányozottak, ezért a továbbiakban csak az északival foglalkozunk. Az északi tundrát dél felé az ugyancsak cirkumboreális elterjedésű tajga öv (északi erdők öve) váltja fel. A két nagy biom átmeneti zónája az erdős tundra. Talajai [ szerkesztés] Az állandó sarki jég alatt nem alakul ki valódi talaj, csak egy fagytörmelék-zóna. A szubpoláris övre a fagymintás talajok jellemzőek. Ezekben a talajszerű alkotók különböző (gyűrűs, illetve kőzethálózatos) talajszerű formákba rendeződnek: a lejtőkön az agyagos anyag girlandos formába, köves térszínen kőzetbarázdákba. A tundrán a szilikátos kőzeteken egyszerű, kőzethatású (litomorf) úgynevezett ranker talajok fejlődnek ki. A legmelegebb hónap 0°C-os izotermájától távolodva a szerves anyagok felhalmozódása már valódi talajok kialakulását is lehetővé teszi. Ezek fő jellemzője a glejesedés. Típusai: glejes tundratalaj, tőzeges-glejes tundratalaj, réti jellegű tundratalaj, podzolos-glejes tundratalaj (Keveiné).
Komodo szigetén él a legnagyobb gyíkféle, a komodói varánusz. Főként dögevő, de nagytermetű szarvast is sikerül néha elejtenie. Ha egyszer megharapja zsákmányát, az akár el is menekülhet, ennek ellenére nem fog életben maradni. A varánusz nyálában ugyanis kórokozó baktériumok élnek, az áldozat a harapás után hamarosan legyengül, és vérmérgezésben elpusztul. A gyík követi a gyenge állatot, de ha ezt nem is teszi, az elhullott állat szagát követve is rátalál zsákmányára. Az óriáskígyókat ezen a területen a kockás piton képviseli, mely főként emlősöket és madarakat zsákmányol, ám azok közé az órisákígyók közé tartozik, melyet emberevőként is számon tartanak. Az egyik leghíresebb ázsiai kígyó a kígyóbűvölők állata, a pápaszemes kobra, a csuklyán lévő pápaszemekről kapta a nevét. A legveszélyesebb, halálos mérgű kobra viszont a királykobra, mely hatalmas méregmiriggyel rendelkezik, amiben idegméreg termelődik. Hosszú, vékony állkapcsairól könnyen felismerhető a folyókban (Gangeszben, Indusban) élő, halakkal táplálkozó gaviál.