Rettegett haramia, a szabadságharc hőse, bűnöző, aki ellen sosem vallottak – igen ellentmondásos kép él a leghíresebb magyar betyárról, de vajon tényleg soha nem hazudott a hazafias betyárok vezére, vagy csak egy közönséges gazember történet szépítette meg a népi emlékezet? " Rózsa Sándorról kontrasztos kép él, a rablógyilkostól a szabadságharc hőséig" – mondta el Seres István Karikással a szabadságért – Rózsa Sándor betyárserege 1848-ban című könyvének bemutatóján a Somogyi könyvtárban pénteken. A békésszentandrási szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett török-mongol szakon, és doktori disszertációját a mongol betyárvilágról írta, amelyet eredeti helyszínén, a kínai-mongol határvidéken kutatott, több betyár fiával és unokájával beszélt, ugyanis a térségben az 1940-es, '50-es évekig tevékenykedtek a pozitív hírnek örvendő rablók, akik 1920-ban a mongol "népi forradalom" idején harcoltak az "elnyomók" ellen, valamint az 1939-es japán betörés idején is fegyvert fogtak, valamint ma is élnek pásztorok, akik Kínából lovakat lopnak, majd a szegényeknek adják.
Monyón a Berzaván levő híd mellett, az úton, van egy öreg ház, ami régebben a " Vad Szamárhoz"fogadó volt, ebben a fogadóban mulatott Rózsa Sándor". 171 A szájhagyomány megkapó hitelességgel őrizte meg Rózsáék itt- tartózkodásának emlékét, több helyütt alátámasztva Vukovicsék leírásait. Bár az ezeresi "kiruccanást" nem részlezeti, az ellenséges érzelmű helységek kifosztását hitelesen adja elő. Ugyanakkor a több adatközlő elbeszélése alapján összefoglalt leírás azt sejteti, hogy Rózsa és csapata huzamosabb ideig tanyázhatott a térségben, holott a rendelkezésünkre álló források alapján alig négy napig voltak Boksánban. Seres István: Karikással a szabadságért. A dentai járáshoz tartozó és Krassó-Szörény vármegye határán fekvő temesi nagyközség, Móricföld német lakosai körében is fennmaradt annak emléke, hogy amikor Rózsa és szabadcsapata átjött Krassóból, két napig a Tordai Wirkner család kastélyában, a későbbi Justh-kúriá- ban lakott (47. kép). A hagyományt a történetíró Reiszig Ede örökítette meg a Temes vármegye községeiről írt összefoglalásában.
A vasúti fiaskót követően nem sok időn belül lezárult Rózsa Sándor törvényen kívüli pályafutása: 1869-ben ismét elfogták, 1872-ben pedig újból életfogytig tartó rabságra ítélték. Az ellene felhozott vádak alapján habozás nélkül felakaszthatták volna, azonban a hatóságok nem akartak mártírt csinálni a híres útonállóból, ezért maradhatott életben az öreg zsivány (mondani sem kell, hogy az enyhe ítéletet a népnyelv Ferenc József személyes szimpátia és tisztelet alapján adott kegyelmének tulajdonítja). Rózsa Sándor utolsó éveit Szamosújváron töltötte, csendes öreg rabként, majd 1878-ban, gümőkórban (tuberkulózis) halt meg. Rózsa Sándor ugyan elhunyt, de az igazságosztó betyár legendája sosem hal meg, a mai napig számos mítosz, irodalmi mű, többek közt Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond tollából, valamint egy Oszter Sándor főszereplésével készült filmsorozat (melynek népszerűségét talán csak Hofi Géza által készített paródiája múlta felül) őrzi az alföldi, nagy valószínűséggel közelről sem szentéletű zsivány hősiességét és igazságosságát, a betyárbecsület, a magyar virtus, a hatóságok és az előkelők lefitymálása, az elesettek megsegítése és a szabadságvágy megtestesítőjeként.
A skanzenben a vendégek faragásokat is készíthetnek, közben megtudhatják, milyen volt egykor a pásztorélet, hogyan telt egy hónap vagy egy év kint a pusztán. Az érdeklődők találkozhatnak majd Oszter Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművésszel, a Rózsa Sándorról az 1970-es években készült, Szinetár Miklós rendezte tévéfilmsorozat főszereplőjével is. A látogatók biztosan nem maradnak se étlen, se szomjan, hiszen a parkban több duttyán – ponyvatetős lacikonyha – áll majd, ahol ki-ki kedvére falatozhat. A programok sorát vasárnap az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékező csata zárja, ahol a hazai és külhoni hagyományőrzők mellett a szőregi Monti-parkban feltűnnek majd a betyárok is. MTI 2013. július 31., szerda 11:31
A Gyűrűk Ura: A két torony - Legutóbbi US tartalom 1 év, 6 hónap Kommentek Peter Jackson elárulta, melyik a kedvenc jelenete az egész A Gyűrűk Ura-trilógiából, amit ráadásul nem is ő rendezett! Az Emmy-díjas komikus, a franchise-ért régóta rajongó Stephen Colbert a The Late Show keretében faggatta a műsorvezetőt, és még egy új előzetest is összeraktak… egy másik trilógiához.
Filmkritika tufee kritikája Gyűrűk ura. Tavaly decemberig mindössze a rajongóknak és a könyv olvasóinak volt fogalom. Tavaly decemberig csak néhány millió ember tudta, ki az a Gandalf, kik azok a hobbitok, honnan származnak a fantasy mesék törpjei és trolljai. De akkor, decemberben, minden gyökerestül megváltozott! Az emberek megrohanták a könyvesboltokat, a kiadók meg alig győzték utánnyomni ilyen meg olyan kiadásukat. Pedig akkor egy Peter Jackson nevű alacsony, szakállas emberke már rég a második rész vágásán dolgozgatott, előtte két évvel pedig már javában forgatta a Gyűrűk ura c. gigaeposz filmváltozatát. Két torony felé tekintettem. Most meg nem tehetek mást, mint hogy ismét várjak. A harmadik részre. Mert az lesz az utolsó, a mindent eldöntő. És mert a második felvonás is ugyanolyan gyorsan elröpült, mint az első. És ugyanúgy hamar vége szakadt… Gyűrű szövetsége bővelkedik látványos elemekben, sőt, megkockáztatom kimondani: túlszárnyalja azt! No, azért akkora kockázatot nem vállaltam, hiszen kétszer annyi speciális effektus ragadja el a nézőt Középfölde tájaira, kétszer olyan hosszú csatajelenetek borzolják a nézők szőrszálait, és még a film ideje is vagy negyed órával hosszabbra sikeredett, pedig ez a kötet vagy 100-150 lappal rövidebb volt az elsőnél.
A két torony Szerző J. R. Tolkien Eredeti cím The Two Towers Nyelv angol Műfaj spekulatív fikció fantasy Sorozat A Gyűrűk Ura Kapcsolódó film A Gyűrűk Ura: A két torony Kiadás Kiadó George Russell & Unwin Kiadás dátuma 1954. november 11. A két torony J. Tolkien angol író A Gyűrűk Ura című fantasy-regényének második kötete. A Gyűrű Szövetsége előzi meg és a Király visszatér követi. A könyv eredetileg 1954. július 29 -én jelent meg az Egyesült Királyságban. Magyarul először a Gondolat Kiadónál jelent meg a mű, 1981 -ben. A prózai részeket Göncz Árpád fordította, a verseket pedig Tandori Dezső. Magyarul [ szerkesztés] A Gyűrűk Ura, 1–3. ; ford. Göncz Árpád, Réz Ádám, versford. Tandori Dezső; Gondolat, Bp., 1981 1. A Gyűrű szövetsége 2. A két torony 3. A király visszatér Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a The Two Towers című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Még a legnehezebb pillanatokban is öntötte magából a hülyeséget, illetve az "énkicsivagyokdeerős" típusú megnyilvánulásokat. A csatajelenetek valóban látványosak: tízezres orksereg, amint beveszik a Helm szurdok várát, dühöngő entek Szarumán tornyának udvarában és az elmaradhatatlan seregszemlék, felvonulások, szárnyas gyűrűlidércek, olifántok, rohani lovasok, gondori emberek. Mindebbe persze Jackson is belenyúlt: a közérthetőség, a tömörség és az egyszerűség kedvéért újraértelmezett néhány jelenetet (például Faramir nem engedi el Frodót, hanem magával viszi Gondorba, hogy ott farkasszemet nézzen egy nazgullal - csodálatos, akár egy festményen! ), de még így se szakad meg semelyik szál se, az izgalom vagy a fantasztikum varázsa, mert mindent átütő profizmussal és fanatikus, rajongói szemlélettel hajtott végre. Ez a világ már nem teljesen Tolkien világa, de tény és való hogy minden idők legátgondoltabb és legnagyobb odaadással elkészített meséje: látványos, izgalmas, szórakoztató. És ezen mit sem változtat a rosszmájúak által összegyűjtött bakik sora, vagy a Star Wars saga-hoz való hasonlítgatás.
Hogy a munkásosztály tagjai ne csak valami lesajnált lúzerek legyenek a léha életű színész, szakács és paleontológus mellett, az egyik epizódban a mogorva melósról kiderül, hogy valójában érzékeny fickó, aki táncórákat vesz, hogy ne süljön fel a közelgő bálon... 2. A kopasz taxis a Taxisofőr ből Peter Boyle egy teljesen átlagos fickót, egy Wizard nevű tipikus New York-i taxist alakított Martin Scorsese kultfilmjében, aki szöges ellentétben állt Robert DeNiro elmebeteg vietnámi veteránjával. Amikor Travis Bickle megkéri, hogy segítsen neki némi életbölcsességgel csillapítani a társadalommal szembeni növekvő nyugtalanságát, Wizard elcsépelt közhelyeket kezd pufogtatni. Olyanokat mond a leendő ámokfutónak, hogy feküdjön le és rúgjon be, hiszen többé-kevésbé minden elég sz*r, ő meg különben is csak egy taxis, aki mit tudhat a világról. De Wizard pont azért fontos figura, mert ő változtatja át a néző szemében DeNiro ikonikus antihősét karikatúraszerű szörnyetegből egy megtört lelkű szerencsétlenné, aki a társadalom elkeseredett számkivetettje.
Középfölde-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap Ez a Középföldével kapcsolatos tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!