Az experience sharing jegyében modern és kötetlen módszerű oktatás valósul meg, amelyben a leggyakorlatiasabb és legpraktikusabb módszereket sajátíthatják el a résztvevők a szakemberektől. Az alacsony létszámú csoport résztvevői workshop jellegű kontaktórák keretében sajátítják el az Európai Unióval kapcsolatos legfontosabb ismeretanyagokat. A képzés helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az oktatás rugalmas munkarendben történik (szerdán és csütörtökön 18 óra, pénteken 16 óra után). A kontaktórák mellett a szakismereti alaptudás elsajátításában kiemelt szerepet kap az egyéni felkészülés. Az Európai Unió kialakulása és működése (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. A PROGRAM STRUKTÚRÁJA, ÜTEMEZÉS A kontaktórák beosztása – mindösszesen 232 óra: 2022. szeptember 1. – 2023. május 31. (9 hónap – 35 munkahét) 112 óra szakismereti tantárgy: heti 5/6 óra = 2/3 óra elmélet + 3 óra gyakorlat csütörtöki és pénteki (esetleg szombati) napokon (egy kontaktóra: kb. 45 perc) 100 óra nyelvi blokk: 20 héten át heti 5 óra szerdai (esetleg szombati) napokon 12 óra karriertervezés 40 óra készségfejlesztés webináriumi beszélgetések külföldi előadókkal: 2. félévben (online) szerdán és csütörtökön 18 óra, pénteken 16 óra után EPSO felkészítő tréning: 2023. május Az ismeretellenőrzés formái: félévközi számonkérés, szintvizsga, és záróvizsga.
1) Kialakulás oka: a) a termelési költségek csökkentése a sorozatnagyság növelésével érhető el. A nagy sorozatú terméket csak nagy piacon lehet elhelyezni, az Unió létrejötte előtt ez nem állt rendelkezésre. b) egyes termékeknél megemelkedtek a kutatási költségek (gyógyszer, elektronika stb. ) Az ehhez szükséges tőkét csak nagyvállalatok képesek előteremteni, kis országokban ilyenek nem jöhettek létre. 2) Kialakulása: Az Unió elődje 1957-ben jött létre Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) néven. Tagjai: NSZK, Franciaország, Olaszország és a három Benelux állam. A kitűzött cél az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása volt. Ezt 1993-ra sikerült elérni. Közben fokozatosan bővült az Unió és ma már Nyugat, Dél és Észak-Európa országainak jó része csatlakozott. Kivétel ez alól Izland, Norvégia és Svájc, valamint a Balkán Görögországtól északra fekvő része. Jelenleg az előre kitűzött célok után a pénzügyi és a politikai egységesülés van napirenden. Előbbi az egységes pénz, utóbbi az egységes külpolitika elérését jelenti.
I. Az európai integráció kezdete 1948-ban a Nyugat-Európai országok vezetői összefognak a Szovjetunió és az USA ellen. 1949-ben létrejön az Európa Tanács (Nyugat-Európai demokratikus államok. ). "Konkrét lépések": Robert Schuman francia külügyminiszter mondja ki 1950-ben. 1952: Mondán Unió: Európai szén és acélközösség: NSZK, Franciaország (Ruhr-vidék, Lotharingia), Olaszország, Benelux államok. Cél: acél és nehézipar termelésének összehangolása. 1958. január: Római szerződés: Euró-atom (a tagállamok energia-termelését és felhasználását ellenőrzi. ), Európai Gazdasági Közösség (vámunió létrehozása: belső vámok megszűnnek, külső vámok maradnak. ) II. Az integráció kiszélesítése 1967-1968: EGK-ból Európai Közösség lesz: gazdasági együttműködés egyre magasabb foka. Nagy-Britannia is csatlakozni akar, de 1968-ig nem engedik, mert Franciaország fél a vetélytárstól (De Gaulle). Létrejön az EFTA: demokratikus, de nem tagjai az EGK-nak (Észak-Európa, Ausztria, Nagy-Britannia), gazdasági szövetség, ami később megszűnik.
A gyors szemmozgással jellemezhető fázisos szakaszban viszont inkább magában merül el az alvó, az tehát egy zártabb állapot. A lényeg a frekvenciákban van! Míg az ébrenlétre az agy strukturált működése jellemző, azaz az egymástól távoli agyterületek között is létrejön szinkronizáció, addig alvás közben az agy izoláltabban dolgozik. A kutatók EEG-vel tesztelték, hogy REM-alvás közben a távoli agyterületek között is előfordul-e szinkronaktivitás. Az alvás paradoxona: magyar kutatók mérték meg a titokzatos REM-alvás két eltérő fázisát - Qubit. Tudni kell, hogy az ébrenlét során az alfa (8-14 Hz) és béta (15-30 Hz) frekvenciatartományban jelentkező, távoli területek közti szinkronizáció akkor fokozódik, amikor valamilyen külső ingerre figyelünk, illetve várunk valamilyen külső ingert, amire majd reagálnunk kell. Így ez a jelenség egyfajta készenléti állapotot is jelez. A gamma (31-48 Hz) frekvenciatartományban jelentkező szinkronizáció ébrenléti fokozódását viszont elsősorban olyan esetekben dokumentálták, amikor valamilyen magasabb szintű kognitív tevékenységet végzünk, például tudatos élményben van részünk.
Ezek mögött bonyolult agyi hálózati működések, sok-sok idegsejt együttes munkája áll. Szóval nem egy-egy neuronnak néznek ki így a hullámai, hanem soknak együtt. Olyan, mintha mindegyik egy-egy színpad lenne, ahol hol ezt játszanak, hol azt. Shakespeare-színpadon nem fognak Moliére-drámát előadni, minden működésnek megvan a maga funkciója. Miért alszunk? Többféle elmélet is létezik. Ahány kutató, annyi magyarázat. Nem igazán van egyetlen egy, mindenki által elfogadott elmélet. Az emberek alvási fázisai. Ezzel nincs is semmi baj, így szép az élet. És valószínűleg az igazság valahol középen van. Na, de íme a leggyakrabban emlegetett top 3 elmélet: Adaptív elmélet: Az alvás evolúciós hasznára épül. Amikor mozdulatlanok vagyunk, akkor kisebb eséllyel válunk a sötétben ragadozók áldozatává. Regenerációs elmélet: Az idegrendszerünk a sok napi inger miatt elfárad, regenerálódnia kell, hogy helyre álljon a homeosztázis. A REM-fázis tünteti el a felesleges dolgokat, a fontosakból pedig emlék lesz. Védőgátlás elmélet: Hasonló az előzőhöz, az alvás védi meg az agyat a túlingerléstől.
Az alvás non-REM fázisára is jellemző egyébként egyfajta hullámzás az ébrenlét és az alvás partjai között: van, amikor jobban leszakadunk a környezetről és elmerülünk az alvásban, máskor viszont mintha kifigyelnénk a külvilágra. Ha a külső környezetből érkező ingerek "izgalmasak", például azt halljuk, hogy a nevünket ismételgetik, felébredünk. Ha viszont nincs semmi figyelemreméltó, tovább alszunk. Simorék hipotézise szerint ez a fajta kettősség a REM-fázisban is fennáll. Az agykérgi felszíni idegsejtek aktivitásának mérése igazolta ezt a feltevést: a tónusos REM-szakaszban, amikor a szem mozdulatlan, és az egyén könnyebben ébreszthető, figyelme valamelyest a környezet felé fordul. A gyors szemmozgással jellemezhető fázisos szakaszban viszont inkább magában merül el az alvó, az tehát egy zártabb állapot. Mindez frekvenciákban mutatkozik meg Míg az ébrenlétre az agy strukturált működése jellemző, azaz az egymástól távoli agyterületek között is létrejön szinkronizáció, addig alvás közben az agy izoláltabban dolgozik.
Ezek a fázisok általában egy bizonyos sorrendet követnek. Először az 1. fázisban a zsibbadás fázisában találjuk magunkat, amelyben tudatunk fokozatosan csökken annak ellenére, hogy a minimális ingerléssel megtisztíthatjuk magunkat. Az agyunk főleg az alfa hullámokat regisztrálja, amelyek ébrenlét esetén is szokásosak a relaxációs állapotokra. Később, és ha semmi sem szakítja meg, belépünk egy második szakaszba, amelyben a szemmozgások teljesen lecsökkennek, és az izomtónus jelentősen csökken. Egyre lazábbak vagyunk és elszakadunk a környezettől. Ha a-val figyeljük meg elektroencefalogram az agy hullámszintű működését megfigyelhetjük, hogy a theta hullámok hogyan érvényesülnek, azzal a sajátossággal, hogy az oszcillációk megjelennek az agy aktivitásában K komplexek és alvóorsók formájában. Ezen fázisok után, mind a könnyű alvás, mind az alvás 3. és 4. fázisába lépünk, amelyet mély alvásnak nevezünk. Ezek azok a fázisok, amelyekben a szervezet valódi pihenése zajlik. A fizikai aktivitás a legtöbb ember számára gyakorlatilag nem létezik, bár megnő az izomtónus.