A kérdésére a szakszerű választ egy gépjármű vezető szakoktató adta meg, érdemes ezt figyelembe venni: "A KRESZ 44. paragrafusa foglalkozik a témával, és egyértelműen fogalmaz: "Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják" — idézi fel az egykor tanultakat Baracsi Lajos gépjárművezető-szakoktató. Bár sokakat a szemből érkező, karácsonyfaszerűen kivilágított járművek zavarnak, a szakember szerint közlekedésbiztonsági szempontból sokkal veszélyesebb, ha előttünk halad olyan, aki jó látási viszonyok között kapcsolja fel a hátsó helyzetjelző ködlámpát. Ilyen esetekben gyakorlatilag nincs fényváltás, így nem látszik, ha az előttünk haladó fékez. Totalcar - Magazin - 8 fontos dolog a ködlámpáról. Ebből könnyen veszélyes helyzetek, ráfutásos balesetek adódhatnak — hangsúlyozza Baracsi Lajos. A szakoktató kiemeli, a hátsó ködlámpa fénye egyébként sem lehet erősebb a féklámpa fényénél, sőt, ideális esetben csak bal oldalon világít. "
Biztos ti is gyakran tapasztaljátok, hogy amint van egy kicsi köd, és rá lehet fogni, hogy rosszak a látási viszonyok, az emberek bekapcsolják a ködlámpát, és ami még rosszabb, a hátsó ködlámpát azaz a ködzárófényt is. Rettentően zavaró azonban ez annak, aki az autó után halad, büntethet ezért a rendőr? Hátsó ködlámpa használata kötelező. Nem árulok el titkot, hogy Magyarországon a közlekedési kultúra mélyen elmarad a nyugat európaitól. Az Udvarisság maximális hiánya közismert, de vegyünk most, a ködös időben ennél is szembe tűnőbb a hátsó ködzárófény használata. Az első ködlámpát még csak meg lehet indokolni, de a hátsó ködlámpa csak tejföl ködben és leginkább autópályán használandó. Ennek ellenére rengetegszer tapasztaljuk, hogy az előttünk álló a pirosnál, vagy a kivilágított városi utakon vakítja a mögötte haladókat a ködzárófénnyel. Nem gondoljuk azt, hogy ezek a vezetők azt hiszik, ezzel a közlekedés biztonságért tesznek, sokkal inkább értelmi színvonaluk nem terjed addig, hogy azt felmérjék, ezzel nem csak mást idegesítenek, veszélyeztetik is magukat és a közlekedésben résztvevőket.
• Ködben különös figyelmet kell fordítani a gyalogosokra, főleg lakott területen belüli szakaszokon, illetve parkolókba való behaladáskor. • Nagyon fontosnak tartják a ködfényszórók és lámpák ellenőrzését, tisztán tartását, a szennyeződések eltávolítását, ennek hiányában ugyanis a világítótestek alkalmazásának hatékonysága radikálisan lecsökken. Hátsó ködlámpa használata a helyi hálózaton. • Aki a ködlámpa használatára vonatkozó szabályokat megszegi, 20-35 eurós közigazgatási bírságot kell fizetnie, az általa okozott veszélyhelyzettől függően. " – Baleset-megelőzés
Lőrincze a történet általa összegyűjtött megjelenéseivel kezdi cikkét (idézi Arany mondását többek között Vargha Balázs irodalomtörténésztől és Tersánszky Józsi Jenő írótól), majd elmeséli, hogy egyszer a rádióban is említést tett róla, aminek hatására kapott néhány hasznos kommentet. Mit mond a KRESZ a ködlámpákról? Nem eleget. Az 1/1975. (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet, tehát a a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, avagy magyarul a KRESZ 44-es paragrafusának 4-ik bekezdése szerint: Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják. Okosabbak lettünk? Nem sokkal. Sőt, az a megfogalmazás, hogy tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett még inkább fura. Amit a ködlámpa használatáról tudni illik – Waze Magyarország. Ha valaki helyzetjelző plusz ködlámpa kombóval nyomul, akkor lehet ő ezt értelmezte nem a legmegfelelőbben. Aztán majd ne csodálkozzon, ha nem lát, vagy a rend őre kiszedi a sorból. Mi akkor a megoldás?
Városon belül inkább ne használd a ködlámpát. A jogszabályok kifejezetten nem tiltják, de a közvilágítás és a lassúbb haladás miatt vitatható az indokoltsága, és általában a többi autós is túl közel van ahhoz, hogy a ködlámpa zavaró legyen számukra. Álló helyzetben lévő autón kifejezetten tilos ködfényszórót használni. Mindig ügyelj arra, hogy az autód lámpái megfelelően legyenek beállítva! Akár ködlámpáról, akár tompított fényszóróról van szó, mindegyik vakító lehet, ha túl magas szögben vetíti előre a fényt. LED HÁTSÓ ködlámpa – Árak, vásárlás, széles kínálat – DEPO. Ha más sofőrök villantással vagy erősebb világítás felkapcsolásával jelzik, hogy zavaró számukra a ködlámpád fénye, a saját érdekedben érdemes változtatnod – egy esetleges balesetben te is sérülést szenvedhetsz. Korlátozott fényviszonyok Megfelelően beállított ködlámpa Különösen lakott területen belül vitatott, hogy milyen látási körülmények indokolják a ködlámpa használatát. Mivel a jogszabályban nincs pontos definíció (például a látótávolsághoz kötve), a rendőr akár bírságolhat is, ha úgy ítéli meg, feleslegesen és a többi autós számára zavaró módon használtuk a ködlámpát.
(4) * Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják. Hátsó ködlámpa használata wordben. (5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad. (6) * Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el. (7) * A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. (8) * Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Az értékpapírok névértéken öröklődnek, a hozamnyereség után kamatadót kell fizetni (15 százalék), az adójóváírás nem illeti meg az örököst. Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) öröklése Haláleseti kedvezményezett megjelölésére van lehetőség, ilyenkor az öröklés hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen történik, a megtakarítás kérhető egyösszegű kifizetésként, áthelyezhető más pénztár által vezetett számlásra, illetve tagdíjfizetéssel vagy anélkül a pénztárban hagyható. Nyugdíjbiztosítás öröklése Haláleseti kedvezményezett megjelölésére van lehetőség, ilyenkor az öröklés hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen történik, a kedvezményezettet (örököst) a haláleseti biztosítási összeg, az aktuális/lejárati kötvényérték (megtakarítási összeg) és a bónuszok együttes összege illeti meg. Hogyan örökölhetőek nyugdíj megtakarításaink?. hogy az adott szolgáltató milyen okmányok, igazolások, nyomtatványok benyújtását kéri a vagyon kifizetéséhez, az függ attól, hogy kedvezményezettről vagy örökösről van-e szó.
Ráadásul a kedvezményezett számára a kifizetési idő is jóval rövidebb a hagyatéki eljárásnál, általában 2 héten belül megkaphatják a vagyont az erre jogosultak. Nyugdíjbiztosítás A nyugdíjbiztosításnál - hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárhoz - megadható kedvezményezett és így nem része a vagyon a hagyatéki eljárásnak, és adó- és illetékmentesen juthat az összeghez az örökös. Viszont míg az előbbi két esetben egyértelmű volt, hogy mekkora összeg üti az örökös markát (a megtakarítás aktuális értéke), addig a nyugdíjbiztosításnál szerződésenként eltér a számolás. Létezik olyan, ami az előző két megtakarításhoz hasonlóan a befektetések piaci értékét fizeti ki. Halál esetén ekkora nyugdíjpénzre számíthat az örökös. Bizonyos szerződések esetén egy minimumösszeg is meghatározásra kerül, így ha a piaci érték ez alatt lenne, akkor a minimumösszeget fizetik. Néhol ezeken felül még valamekkora bónusz vagy biztosítási összeg kifizetésére is jogosult(ak) az előzőeken felül a kedvezményezett(ek). Az átfutási idő ebben az esetben is megfelelően rövid, akár néhány héten belül megtörténhet a kifizetés.
A nyugdíj nem, de a nyugdíjmegtakarítás örökölhető, amelyekből több fajta is van. Az állami nyugdíjrendszerrel nemcsak az a probléma, hogy teljesen kiszámíthatatlan, hogy mekkora nyugdíjra leszünk majd jogosultak, hanem ha bármi történik velünk, akkor a befizetéseinkből örököseink nem látnak viszont semmit. Ezzel szemben valamennyi nyugdíjmegtakarítás örökölhető. Ám működésük alapvetően eltér. Melyik a legjobb az örökösöknek, ha velünk valami történik? Nyugdíjmegtakarítások Magyarországon jelenleg három 20 százalékos adójóváírással támogatott, dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítás létezik. Önkéntes Nyugdíjpénztár Öröklés. Mindhárom különbözőképpen működik: az egyiknél magunknak kell befektetni a befizetéseinket (nyugdíj-előtakarékossági számla, vagy röviden NYESZ), a másiknál előre kiválasztott portfólióba automatikusan befektetésre kerülnek a befizetések (önkéntes nyugdíjpénztár) a harmadik (nyugdíjbiztosítás) meg egy biztosítás, és adott esetben az előző kettő keveréke. Ezeket mindenki azért köti, hogy nyugdíjasként kiegészítse a jövedelmét.
Ugyanakkor fontos kérdés az is, hogy mi lesz a nyugdíjpénzzel, ha baj érne minket. Örökölhető-e a megtakarítás, ha a szerződő meghal? Ezeket vesszük sorra most különböző megtakarítási formánként. Legnagyobb tragédia esetén NYESZ Kezdjük az ilyen szempontból a kevésbé szerencsés választással, a nyugdíj-előtakarékossági számával. Ez öröklés szempontjából nagyon hasonló egy szimpla értékpapírszámlához. Szemben a folyószámlával, nem adható meg hozzá haláleseti kedvezményezett, így a hagyatéki eljárás keretén belül kerülhet az örököshöz az itt felhalmozott megtakarítás. Ez önmagában komoly (több hónapos) késést jelenthet. Ráadásul amennyiben nem egyenes ági rokonhoz (vagy házastárshoz) kerül a vagyon, akkor még örökösödési illeték fizetési kötelezettség is keletkezik (jelen esetben 18%). Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, az örökség nemcsak vagyont, hanem adósságot is tartalmazhat, így korántsem biztos, hogy minden esetben pozitív a mérlege az öröklészont, ha az ügy végre odáig jut, akkor az örökös(ök) választhat(nak), hogy az értékpapír számlán lévő értékpapírokat: eladja/eladják az aktuális érétken (és az ellenértéket megkapja/megkapják), transzferálja/transzferálják (gyakorlatilag áthelyezi(k) egy értékpapírszámlára.
Öröklési illeték is felmerülhet Ha az örökös nem egyenes ági rokon, akkor a hagyatéki eljárás kivárása mellett 18 százalékos öröklési illetéket kell fizetnie. Több örökös esetén a hagyatéki eljárás rendelkezése szerint osztják szét a megtakarítást. Kedvezményezett megjelölésével ez az illeték is kikerülhető, akkor is, ha nem közeli családtagról van szó. Ez azért is hasznos, mert hagyatéki eljárás során tartozást is lehet örökölni, nem csak vagyont. Viszont a kedvezményezettnek a nyugdíj- megtakarítással összegyűjtött vagyonról nem kell lemondania a tartozás miatt, mert azt külön kezelik. Fontos észben tartani, hogy ez alól a NYESZ kivétel, mert azt a hagyaték részeként kezelik. Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) öröklése Hagyatéki eljárás szerint öröklődik, nyugdíj értékpapírszámla és/vagy nyugdíj letéti számla esetén az örökös kérheti az értékpapírok értékesítését, majd ezek ellenértékének nyugdíj pénzszámlára történő átvezetését, vagy kérheti az értékpapírok transzferálását a saját értékpapírszámlájára, nyugdíj pénzszámla esetében kérheti a nyilvántartott pénzeszközök készpénzben történő egyösszegű kifizetését vagy átutalását, megjelölve egyúttal azt a bankszámlaszámát, amelyre az összeg átutalását kéri.
Érdemes tudni, hogy az örökösök csak a hagyaték átadása után rendelkezhetnek a számlán lévő értékpapírok felett, így csak ezután áll módjukban az értékpapírokat visszaváltani. Az öröklés az örökhagyó számlájáról az örökös számlájára történő átvezetéssel mehet végbe. Ehhez tehát az örökösnek a hagyatékátadó végzéssel rendelkeznie kell. Az értékpapírok öröklését bizonyos törvényi kivétellel illetékfizetési kötelezettség is terheli. Ha az örökös magánszemély nem jogosult még nyugdíjszolgáltatásra és a NYESZ-t megszünteti vagy TBSZ-re átvezeti, akkor adófizetési kötelezettsége is keletkezik. Tartós Befektetési Számla Maga a TBSZ nem örökölhető, hiszen a hagyaték eljárását képező TBSZ-en elhelyezett értékpapírok az örökös értékpapírszámlájára kerülnek átvezetésre. A számla feletti rendelkezési jogot az örökös csak a hagyatéki végzés birtokában veheti át. A TBSZ öröklése illetékfizetési kötelezettség alá esik. Nyugdíjcélú megtakarítással kombinált életbiztosítás A megtakarításos életbiztosítás egyik nagy előnye éppen az öröklés kapcsán mutatkozik meg.