Megállapította ugyan, hogy az adókülönbözet megállapítása jogszerűen történt, hiszen az adóhatóság határozatával a felperes adózó jogszerűtlen adózói magatartását korrigálta, s az adóhatóság a határozathozatali határidő leteltét követően sincs elzárva attól, hogy utólagosan megállapítsa az adót, tekintve az adókülönbözet nem jogkövetkezmény. Emellett azonban az adóhatóság jogkövetkezményként késedelmi pótlékot és adóbírságot alkalmazott. AB: Az adóhatóságnak mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát - Adó Online. A Kúria a késedelmi pótlék (kamat) esetében nem látta megállapíthatónak az AB határozatban említett szankciót. Megállapította továbbá, hogy az adóbírság kizárólag a jogalkotó azon elhatározásán nyugszik, hogy adóhiány esetén kerüljön sor adóbírság fizetésére. Ugyanakkor az adóhatóság számára az adóbírság, mint szankcióalkalmazás lehetőségének elenyészése nem "jogvesztés", hanem a határidő túllépése miatt pusztán egy addig fennálló lehetőség megszűnése. A tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, ho gy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa, és ezen határidő be nem tartását ne az adózó terhére, hanem javára értékeljék.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A határidő lejárta után nem szankcionálhat a NAV - Adó Online. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az Alkotmánybíróság szerint az adózás rendjéről szóló törvény adóbírság mérséklésére és a kiszabás mellőzésére vonatkozó szakaszának alkalmazásakor az adóhatóságnak hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát. Az Alkotmánybíróság (AB) megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló törvény adóbírság mérséklésére és a kiszabás mellőzésére vonatkozó szakaszának alkalmazásakor alkotmányos követelmény, hogy az adóhatóság az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelje a határozathozatal időtartamát. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy az elsőfokú határozatát a törvényi határidőt túllépve, észszerűtlenül hosszú időt követően hozta meg, az adózónak okozott sérelemmel arányos mértékben mérsékelni köteles az adóbírság mértékét, vagy különösen indokolt esetben mellőzheti annak kiszabását, és e mérlegelésről számot kell adnia döntése indokolásában.
Az Alaptörvényben foglalt észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jog ugyanis nem konkrét, számszerűsített határidőt vagy határnapot ír elő a hatósági eljárást befejező döntésekre nézve, de nem is a törvényi határidőket hívja fel, hanem magas absztrakciós szinten teremt jogot mindenkinek arra, hogy ügyeit a hatóságok észszerű határidőn belül intézzék el, fejezzék be. Az AB megítélése szerint a támadott kúriai ítéletről nem volt megállapítható az indítvány alapján, hogy túlterjeszkedett volna az alkotmányos értelmezési tartományon, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Mindemellett azonban alkotmányos követelményként fogalmazta meg a testület azt, hogy az adóhatóságnak az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát, és e mérlegelésről a döntése indokolásában számot kell adnia. Nav Ügyintézési Határidők: Adózói Kérdés: Mennyire Kötelezett A Nav A Határidők Betartására. Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó volt. Kapcsolódó cikkek 2022. július 14. Megújult a NAV Infóvonala Megújult a NAV Infóvonala, mostantól az általános kérdések és a konkrét ügyek telefonos intézéséhez is egységesen a 1819-es számot kell hívni – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Vélemény Az elmúlt években több utólagos adómegállapítást érintő ügy is nagyobb visszhangot kapott. Vélemény. 2021. 03. 26 | Szerző: Dr. Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje 2021. Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje Az elmúlt években az utólagos adómegállapítást érintő ügyekben kapott nagyobb visszhangot, hogy az adóhatósági ügyintézési határidő letelte után kiszabott bírságot az eljárási határidők be nem tartása miatt a bíróság egyes esetekben törölte. Fontos kérdés, hogy változott-e ez a gyakorlat. Emellett legalább ilyen hangsúlyos az is, hogy a bírságok kiszabásakor más jogterületeken is figyelembe veszik-e azokat a mulasztásokat, amelyek a közigazgatási hatósági eljárási határidő be nem tartásából fakadnak. Olyan jogi szabályozás már korábban is volt, amely korlátokat állított a hatóságoknak az eljárásaik során. A jogsértésről való információszerzést követően ugyanis csak meghatározott ideig indítható hivatalból vizsgálat, vagy szabható ki szankció.
Az a kérdés vetődött fel, hogy sérti-e a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot az a hatósági és kúriai döntés, amely úgy értelmezi az alapul szolgáló adójogszabályokat, hogy az azokban rögzített határozathozatali (60 napos), illetve meghosszabbított (+30 napos) határozathozatali határidő néhány nappal való túllépése önmagában nem zárja ki az adóbírság kiszabását. Az Alkotmánybíróság először áttekintette a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogról szóló általános és adóigazgatási ügyekben folytatott speciális gyakorlatát. Ennek értelmében az alapjogi jogvédelem kiterjed a hatóságok részrehajlás nélküli, tisztességes módon és észszerű határidőn belüli ügyintézésére, a hatósági aktusok törvényben meghatározott indokolására [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés], valamint a közigazgatási jogkörben okozott kár törvényben meghatározottak szerinti megtérítésére [Alaptörvény XXIV. cikk (2) bekezdés]. Ezeken túl a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog tartalmaként az Alkotmánybíróság számos olyan részjogosítványra mutatott rá gyakorlatában, amelyek az ügyfelet helyezik középpontba, és amelyek érvényesítése a vizsgálati típusú hatósági eljárás alaki és anyagi hatékonyságát (gyorsaságát, szakszerűségét, törvényességét), összességében jognak alárendeltségét hivatottak szolgálni.
Melyik ország fizeti a nyugdíjunkat? Mi van akkor, ha több országban is dolgozott valaki? Ha valaki élete folyamán több uniós országban is dolgozott, elképzelhető, hogy az érintett országok mindegyikében nyugdíjjogosultságot szerzett. Mi a helyzet ilyenkor a nyugdíj-korhatár kiszámításakor? Mennyi ideig kell egy adott országban dolgozni ahhoz, hogy megszerezzük a nyugdíj jogosultságunkat, azaz hány év szolgálati időre van szükség? Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét? Hogyan történik ilyen esetekben a nyugdíj kifizetése? Nőtt az ipari termelés májusban Májusban az ipari termelés volumene 9, 4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit az áprilisi 3, 1 százalékos emelkedés után. Ez a legfontosabb, ha ingatlant keresel. Nem, nem a vételár - I Love Buda. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3, 4 százalékkal emelkedett, mivel idén májusban kettővel több munkanap volt, mint az előző év azonos hónapjában. Áprilishoz mérten 1, 4 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. Közös szabályok az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezményekben Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Lakásvásárlók figyelem: van kiskapu az illetékfizetésnél!. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkoznia.
Fontos, hogy az adóhatóság az esetleges illetékkedvezményeket csak kérelemre veszi figyelembe, így az igénybe venni kívánt kedvezményt az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásakor a fentebb említett B400 kódjelű adatlapon jelezni kell.