A mai Cím: 6090 Kunszentmiklós, Marx tér 1. Telefon: 06-76/351-271 Látogatható: május 1. és augusztus 31. között kedden és vasárnap 10-14 óráig, szeptember 1-től október 31-ig és március 1-től április 30-ig csak kedden és csütörtökön valamint szombaton 10-14 óráig. Árpád - kori falurekonstrukció (Tiszaalpár) Hogyan élte mindennapjait az Árpád-korban a hétköznapi ember? Milyen volt a félig földbe mélyített, nád vagy földfedésű veremházának berendezése? Hogyan tartotta, nevelte állatait? Ilyen kérdésekre ad választ a tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció, amelyben minden bemutatott épület, kiállított eszköz, használati tárgy eredeti méretben, ásatásokon előkerült leletek alapján készült az adott korszakban is megtalálható anyagok felhasználásával. Cím: Tiszaalpár Szent István u. 1. Látogatható: április 1. október 31. között kedd - vasárnap 10-17 óráig Kiskunsági Madárvárta- Kolon-tó (Izsák) A kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye. Milyen lesz a majus időjárás youtube. Júliustól novemberig folyamatos madárgyűrűző program helyszíne.
Anna Cathrine Bomann Agathe c. kisregénye élvezetes olvasmányom volt, de amit legjobban szerettem ebben a hónapban az Rosemarie Eichinger Esznek-e a halottak epertortát? ifjúsági regénye volt. Ez valami tünemény, és bár a témáját tekintve szomorú, mégis humoros és kedves tudott maradni végig. Zárásként a kortárs Témázás után egy versantológiát választottam: Szabó T. Anna - Lackfi János játékából született meg A nő meg a férfi. Kortárs versek közül nem ez a kötet lesz a kedvencem. De próbálkozom tovább. Milyen lesz a májusi időjárás szeged. Amúgy jelenleg rajtam van a könyvvásárlási láz, szuper kötetek jönnek a Könyvhétre, szóval a júniusom szerintem a vásárlási oldalról lesz erős, de majd azt mondom, hogy a nyári szabadságra gyűjtöm a könyveket. A többiek májusa:
Az aratás hagyományos kezdete, Péter-Pál napja előtt 15 nappal már meg kellett kezdeni az aratást Mezőhegyesen. Az aratáson készült fotógalériánkat itt tekintheti meg. A június 10-ei és 13-ai próbavágást követően 14-én megindultak a kombájnok a ménesbirtokon. "Az előző évet már 100 milliméter csapadékhiánnyal zártuk az 50 éves átlaghoz képest, és az idén is éppen csak, hogy átléptük a 110 millimétert június 16-ig – mondta Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. Tartós vízhiányban szenvednek a növények. Május 2023 Időjárás Apuhtino ⊃ május időjárás előrejelzés Apuhtino, Oroszország • METEOPROG.COM. A kukorica előveteményű táblán már elkezdődött az őszi árpa aratása, hisz generatív fázisba ugrott a növény, mert nem volt elég víz ahhoz, hogy a normál életciklusát tovább folytassa. Ezt mutatják a szárítószekrényes víztartalom-mérési eredmények is. 10-én 18, 13-án 12, 8, 14-én pedig 10, 6 volt az árpa víztartalma. Az őszi búza termésbecslési eredményei sem jók – a hozamok az elővetemény függvényében is változók. "Az elmúlt években vagy az ősz, vagy a tavasz volt rendkívül száraz, így az őszi-, vagy a tavaszi vetésű növények megszenvedték a száraz periódusoknak a hatásait.
A cím alapján tehát visszatekintő, létösszegző műnek foghatjuk fel az Epilógus t, amely a költő teljes életművének utószava. Bár Arany János végszónak szánta, végül nem lett az, hiszen sok vers következett még utána. Arany jános epilógus kézirata. Megírásakor a költő úgy érezhette, nyugodtan mérleget vonhat életéről és pályájáról, hiszen élethelyzete most már nem fog változni, s környezetéhez és önmagához való viszonya is végleges. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Nessus haldokolva azt a tanácsot adta a feleségnek, hogy fogja fel kiömlő vérét, és ha férje valamikor hűtlen lesz hozzá, a vérrel kenje be ingét, s ezzel újraélesztheti szerelmét. A költemény hangvétele szomorú, mivel az elmúlás gondolatával kell megbirkóznia a költőnek. Mindenki tudja, hogy ez lesz a sorsa, mégis nehéz elfogadni azt. Arany inkább elégedetlen a sorsával, hiszen rengeteg mindent várt még rá az életben. Úgy érzi, hogy vágyai is beteljesületlenek maradtak: "Mily temérdek munka várt még!. Mily kevés, amit beválték Félbe-szerbe S hány reményem hagyott cserbe!!. Arany János: EPILOGUS. " Az embernek öregkorára értékrendszere is megváltozik. A fiatal Arany a forradalom tüzében égett 31 éves korában. 1877-ben 60 évesen pedig békés, nyugodt öregkort képzel el. Láthattuk hasonlót Petőfinél is: ő is a hősi halált hirdette, ugyanakkor van olyan verse, amelyben unokái körében, mint büszke nagypapa üldögél, és mesél nekik. Arany János költészetének fontos eszköze, hogy azokat a szavakat, amelyeket ő kulcsfontosságúnak tart, dőltbetűvel írja.
Itt is megfigyelhető a költői kérdés szerepe, amely megválaszolásra vár az emberek lelkében. Azért fontos a költészet szerepe, most hátha elgondolkodtatja az embereket a hibáikon, és ha azok megjavulnak, az egész társadalom fejlődhet általa. A végső nyugalmat kizárólag a halál hozhatja Arany szerint. Arany jános epilógus elemzése. A költemény nyelvezete a mai kor embere számára némiképpen furcsának tűnhet, hiszen régies kifejezéseket találhatunk benne: "legfölebb", "félbe'-szerbe'", s a szórend is az akkori kor nyelvezetéhez igazodik, ma már más sorrendben használnánk ezeket a szavakat. A mű stílusát a verbalitás jellemzi, tehát az igék száma magasabb, és a mondanivaló számára jelentősebb, mint a névszóké. A verselés az antik költészet hagyományaiból is merít. A költői kérdések gyakori előfordulása gondolkodásra ösztönöz. Arany János "Őszikéi" fontos szerepet játszottak költészetében, hiszen itt már az idősödő Arany gondolatait ismerhetjük meg. Mindenképpen megfigyelhető az évek során összegyűjtött élettapasztalat megosztásának vágya.
A legvégső költői kérdés nyitva hagyja a verset, a választ mindenkinek magában kell megfogalmaznia. Az elmúlás gondolata sok költőt foglalkoztatott a világirodalomban. Már az ókorban is a "carpe diem" filozófiáját hirdették a földi lét rövidsége miatt. Egészen a kortárs irodalomig "kitolható" ez a téma, hiszen mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy mi végre vagyunk itt a Földön? Arany János Petőfi Sándor személyében nagyon jó barátját vesztette el, ezért is érintette érzékenyen a halál gondolata. Ez a veszteség nagyon sok művében megjelenik, szerepet kap például A walesi bárdokban is. "Emléke sír a lanton még-" illetve Az ősszel című művében. "Emlékhalom a harc fián, " Arany Jánosnak legjobban az fáj, hogy temetetlenül maradt a harctéren Petőfi. Arany János: Epilógus - Szacsvay László (Vers mindenkinek) - YouTube. A negatív emberi tulajdonságok egyike is megjelenik az Epilógusban, az irigység. Valószínűleg ez a legnegatívabbnak tekinthető dolog Arany szemében: "Kik hiúnak és kevélynek- Tudom, boldognak is vélnek: S boldogságot Irigy nélkül még ki látott? "
Az Epilógus műfaja elégikus dal. Versformája a dalműfajhoz közelíti, témája, terjedelme és hangulata viszont az elégiához. Ütemhangsúlyos verselésű, páros rímű (a a b b) felező nyolcas és négyes sorok (8 8 4 8) alkotják a strófákat. Ezek a hagyományos dalforma megszokott sorfajai. A dal azonban, mint tudjuk, szelíd, könnyed, egynemű érzelmeket közvetít. Arany jános epilógus c. verselemzése. Nem véletlen, hogy Arany módosítja a dalformát. Az Epilógus strófáinak harmadik sora csak egy ütem, egy félsor (félbe'-szerbe' hagyott sor), amely minduntalan megtöri a dallamot. Ez a félsor megrendültséget, érzelmi feszültséget visz a vers hangzásvilágába. Így a költemény éppen hogy nem könnyed, fesztelen, dalolható érzelmeket közvetít, hanem elégikus, borongós, lemondó hangulatot áraszt. Furcsa, zaklatott, meglibbenő lesz a menete. Hangneme ironikus, ugyanakkor vallomásos is. A lírai én mindvégig igyekszik távolságot tartani tárgyától (az élettől), a konkrét eseményeket kívülről szemléli és általánosításokba, tanulságokba fordítja. A vers fő motívumai: rab madár, út, élet, virág.
Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal megfoganhat, Kértem kérve: S ő halasztá évrül-évre. Csöndes fészket zöld lomb árnyán, Hova múzsám el-elvárnám, Mely sajátom; Benne én és kis családom. Munkás, vidám öregséget, Hol, mit kezdtem, abban véget... Ennyi volt csak; S hogy megint ültessek, oltsak. Most, ha adná is már, késő: Egy nyugalom vár, a végső: Mert hogy' szálljon, Bár kalitja már kinyitva, Rab madár is, szegett szárnyon? (1877 júl. Arany János: EPILOGUS | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. 6)
Mily temérdek munka várt még! … Mily kevés, amit beválték Félbe'-szerbe', S hány reményem hagyott cserbe'! … Az életet már megjártam; Mit szivembe vágyva zártam, Azt nem hozta, Attól makacsul megfoszta. Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal megfoganhat, Kértem kérve: S ő halasztá évrül-évre. Csöndes fészket zöld lomb árnyán, Hova múzsám el-elvárnám, Mely sajátom; Benne én és kis családom. Munkás, vídám öregséget, Hol, mit kezdtem, abban véget… Ennyi volt csak; S hogy megint ültessek, oltsak. Most, ha adná is már, késő: Egy nyugalom vár, a végső: Mert hogy' szálljon, Bár kalitja már kinyitva, Rab madár is, szegett szárnyon? Az Epilógus típusa szerint időszembesítő vagy létösszegző vers. Címe nagyon beszédes: görög eredetű szó, jelentése: utóhang, utószó, zárszó, befejezés. Tehát már a cím is jelzi, hogy a mű valaminek a lezárásaként, befejezéseként keletkezett, azaz a költemény visszatekintő, összegző, lezáró jellegére utal. De nem kötet vagy mű lezárásáról, hanem az öreg költő számvetéséről van szó.