Rövid idő alatt óriási népszerűségre tettek szert. fotó: Ez elég indok volt ahhoz, hogy megszülessen a döntés: az ötletből megvalósult projektet fognak létrehozni. "Last minute" félárú jegyeket árusít a Szegedi Nemzeti Színház, hogy azok is eljuthassanak egy-egy előadásra, akik nem engedhetik meg maguknak! A Ma este Színház nevű csoport ezzel az akcióval népszerűsíti a kulturális programokat. A Ma este Színház 2011-ben egy kultúrmisszióként indult azzal a céllal, hogy bátorítsa a színházba járást, és megtöltse a sokszor félig üres nézőtereket. A kezdeményezés lényege, hogy az utolsó nap megmaradt színházjegyeket féláron teszik elérhetővé, így olyan közönség is eljuthat a színházakba, akinek amúgy nem lenne lehetősége erre – és a helyek sem maradnak üresen. Last Minute Színház. A szervezők nagy örömére már több vidéki színház – köztük a Szegedi Nemzeti Színház – is csatlakozott a kezdeményezéshez. Aki még időben kattint, a ma délutáni Mátyás mesékre szerezhet féláron jegyet. További részletekért tekintse meg a Ma este Színház honlapját!
A tizenhét éves Johanna, a bukaresti balettintézet ígéretes növendéke, egyedül marad Ceausescu Romániájában. Névházasság segítségével próbál szabadulni a pokolból és áttelepülni a viszonylag élhetőbb Magyarországra. Választania kell a szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan jövő között. Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem 16+ Johannának kell hoznia, pedig csak rossz és még rosszabb közül választhat. Két évig várja, hogy sorsa eldőljön, ezalatt lehallgatják, követik, a hatalom árgus szemmel figyeli, hogy hibázik-e. Last Minute Színház | Last Minute Szinhaz Jegyek. Miközben mindent kockára tesz, hogy semmit és senkit se veszítsen el, észrevétlenül elveszíti önmagát. A nyolcvanas évek diktatúráját megidéző történet egy abszurd és kegyetlen korszak lenyomata. Egy korszaké, amelyben felnőni pusztító és amit túlélni felemelő. Bodor Johanna nagy sikerű önéletrajzi regénye alapján. Szereplők: Bánfalvi Eszter, Kerekes Éva, Gyabronka József, Ötvös András Írta: Ari-Nagy Barbara, Szikszai Rémusz dramaturg: Ari-Nagy Barbara, jelmez: Kiss Julcsi, díszlet: Bagossy Levente, rendező munkatársa: Varga Miklós, Szakács Zsuzsa, rendező: Szikszai Rémusz Producer: Orlai Tibor
Noha Ugo Betti, olasz drámaíró több mint 60 éve írta a történetet, az ma is aktuális kérdést feszeget, amit színdarab formájában legközelebb február 16-án, majd március 4-én és 24-én nézhettek meg a budapesti József Attila Színházban. A további részletek miatt látogassatok el ide! Fotó: József Attila Színház
G. B. Shaw Magyarországon ritkán játszott, de akkor mindig nagy sikerű színművét a Nemzeti Színház, Alföldi Róbert rendezésében mutatja be, címszerepben Bánfalvi Eszterrel. II. Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (romantikus tragédia két részben), l ehetséges időpont: 2011. hétfő, 19:00 óra, Nagyszínpad Az Ármány és szerelem a német drámairodalom egyik legnépszerűbb, leginkább szívhez szóló színműve. Ferdinánd és Lujza szerelmének története megközelíti, és megidézi Rómeót és Júliát. Last minute színházjegyek féláron – ma este színház! - Színház.hu. A Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közös produkciójának különösségét az adja, hogy a mű díszletét, terét, közegét a színpadon zenélő nagyzenekar alkotja. III. Fejes Endre - Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem (zenés drága két részben), l ehetséges időpont: 2011. 20. kedd, 2012. szerda, 19:00 óra, Nagyszínpad A Fiú vidékről jön. Szereti az életet, de nem azt, amit a fővárosban talál. Hazudik helyette másikat: vonzóan rejtélyeset, jómódút, nagyvilágit. IV. Darvas Benedek - Varró Dániel - Hamvai Kornél - Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben (zenés vígjáték két részben), l ehetséges időpont: 2012.
A magyar katolikus egyház szervezeti felépítése | Tények Könyve | Kézikönyvtár Római katolikus egyház Magyar katolikus egyház Church Ő a római katolikus egyház feje, legfőbb tanítója, kormányzója, törvényhozója és bírája. Különleges jogai vannak: ő nevezi ki a főpapokat, szentesíti a zsinatok határozatait, szentté avathat, új szerzetesrendeket erősíthet meg. A pápa hatalmát nagymértékben erősíti a "pápai csalhatatlanság" tana, aminek értelmében a pápa, amikor ünnepélyesen kihirdet egy, minden hívő számára követendő, a hitet vagy az erkölcsöt érintő tanítást, nem tévedhet, ezért az ilyen pápai döntések végérvényesek. A pápa felségjelvényei a tiara (pápai korona), az egyenes pásztorbot, a fehér palást és az ún. halászgyűrű. Az egyházi hierarchiát tekintve az érsekek, a bíborosok és voltaképpen maga a pápa is püspök, hatalmuk, befolyásuk mégsem egyforma, hiszen eltérő kormányzati hatalommal rendelkeznek. A bíborosok, más néven kardinálisok, a pápa tanácsadói, a pápai állam hivatali tisztségviselői.
A püspökök A püspök, görögül episcopos, vagyis felügyelő, a katolikus tanítás szerint az apostolok utóda. A pápa irányítása alatt egy egyházmegyét kormányoz, templomot, oltárt, papot szentelhet fel, bérmálhat, ő iktatja be a plébánosokat. A kora középkorban a püspököket a király/császár jelölte és nevezte ki hivatalukba, ezt nevezték főkegyúri jognak, magát a beiktatást invesztitúrá nak. Ekkor a király/császár átadta a püspöki jelvényeket, a pásztorbotot és a gyűrűt, majd a püspök királyának hűségesküt tett. Miután a királyok/császárok az országuk területén működő egyháznak birtokokat is adományoztak, ezért erről a jogukról a pápaság hatalmának megerősödése után sem akartak lemondani. Hatalmuk, befolyásuk erősödésével azonban a pápák is igényt tartottak a püspökök kinevezésre, hiszen a katolikus egyházat egyetemesnek, országhatárok és nemzetek felettinek tekintették. (Ld. az invesztitúra-háborúkat a 11-13. század folyamán. ) Országonként és a mindenkori hatalmi erőviszonyok határozták meg, hogy a pápa csak megerősítette-e az uralkodó által történt püspöki kinevezést, vagy a király/császár volt az, aki csak bemutatta választottját, de a döntés Rómáé maradt.
A keleti egyházak katekézisében hangsúlyosan meg kell jelenniük a Biblia és a liturgia sajátos összefüggéseinek, az adott egyház hagyományainak; a patrisztika, a hagiográfia, az ikonográfia értékeinek. Külön kiemeli a direktórium a liturgikus ünnepek fontosságát, müsztagógiai jelentőségét ( müsztagógia: a misztériumokba, a szentségi életbe való bevezetés – a szerk. ) a keleti katolikus egyházak különleges kateketikai útján. Biztatja a katekézis munkásait a szertartások megismertetésére, a rítushoz tartozó ismeretek elsajátítására, a liturgikus katekézis speciális útjára. Meglátásom szerint a keleti egyházakról szóló passzusok a direktórium igen lényeges elemei. Egyrészt azért, mert a katekézis felelős vatikáni szervei részéről először történik meg a keletiek megszólítása, a zsinati "kéttüdős" mentalitásnak a katekézis szintjén történő megjelenítése. Másrészt viszont azért, mert ez korántsem valamiféle udvariasság, egy kis jó modor, a keleti rítus felé tett gesztus. Sokkal inkább annak (f)elismerése, hogy a katekézis a keleti egyházakban ismert útja komoly tanulságokkal szolgálhat a nyugati egyház számára is a katekézis útkeresése, ma igencsak kátyús kateketikai útépítése során.
Fontosnak éreztem továbbá a katolikus cigányok vallásosságát hazánkban, hiszen egy cigánypasztorációval foglalkozó misszionáló/evangelizáló személy számára fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen vallási alapokkal rendelkeznek azok az emberek, ahová a dispozíciója szól. Ennek következő lépcsőfokaként a missziológia és a cigánypasztoráció találkozása kapcsán a missziológia új felfogásáról értekezem, melynek keretében a cigányság önmagáért szóló pasztorációjáról gondolkodom a Redemptoris missio kezdetű enciklika nyomán. Az első fejezetben beszámolok a cigánypasztoráció részeredményeiről, az erre a tevékenységre való folyamatos meghívásról és a cigányokat célzó misszió fontosságáról és szükségességéről. Szót ejtek a cigánypasztoráció és az inklúzió keresztmetszetéről valamint, hosszabban tárgyalom a Vándorlók és Úton Lévők Pápai Tanácsának 2005-ben kiadott cigánypasztorációs irányelveit. A második fejezetben a célom azon nehézségek szemléltetése, melybe egy cigányok között misszionáló egyházi személy ütközhet tevékenysége során.
Egyház hierarchikus felépítése: az egyetemes →Egyház nak Krisztustól rendelt sajátossága, mely által egysége nem csupán lelki, azaz a Szentlélektől való és minden más egyházi feladatot megelőző, hanem hierarchikus is, azaz Krisztustól, a Főtől eredő és tőle biztosított. - Ő "a Testnek a Feje, az őskezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy övé legyen az elsőség mindenben" (vö. LG 7; Kol 1, 15-18). Az egyh. szerves egysége tehát mind lelki, mind hierarchikus természete szerint Krisztustól és az Ő Lelkétől kapja életét és erejét. Ezért és joggal használta Szt Pál oly gyakran egymással összefüggésben a "Krisztusban" és a "Lélekben" kifejezéseket (vö. pl. Ef 2, 21-22). - 2. Az Egyház hierarchikus közösségei. tagjai egyrészt létrehozhatnak szabad kezdeményezéssel szervezett közösségeket az Egyh. küldetését valamilyen vonatkozásban kibontó célokra, másrészt a sajátos értelemben vett hierarchikus közösségeket az egyh. hatóság létesíti v. alapítja. Ezekhez a hívők objektív ismérvek alapján szükségképpen tartoznak, s bennük hivatalosan, az Egyh.