Frigyessel, mely azt tartalmazta, hogy amennyiben Mátyás fiúörökös nélkül hal meg, akkor a magyar korona a Habsburg-házra száll. Ennek a megállapodásnak köszönhetően Mátyás visszakapta a Szent Koronát Bécsújhelyen. Végül 1464. A nap, amikor a Duna jegén királlyá választották a legigazságosabb királyunkat | Híradó. március 29-én Szekesfehérvárott koronázták királlyá. Mátyás talán az egyik legsikeresebb és leginkább ismert magyar uralkodó volt. Mátyásról, az igazságosról rengeteg történet maradt fent, miszerint álruhába öltözve járta az országot, hogy jobban megismerje lakóit, és segítse a rászorultakat. Mátyás az adóprés szorításából nem engedett, de országjárásai során a főurak által elkövetett kirívó igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, később ez a tevékenysége lett az " igazságos Mátyás királyról " szóló legendák reális magva. Több Magyar népmesében is szerepel "igazságos" Mátyás király, ilyen például az alább látható Mátyás király aranyszőrű báránya című népmese is.
A december 22-i esküvői szertartást követően a násznép átvonult a budai várba, melynek termébe átlósan 22 lépés hosszú asztalt helyeztek el, amely felett három ugyancsak 22 lépés hosszú és 10 lépés széles gyöngyhímzéses vörös bársony függött, melyeken szintén gyöngyökből kivarrva a Magyar Királyság és a királyné címerei voltak láthatók, alattuk és mellettük a teremben méretes aranyszöveteket feszítettek. A király és balján a királyné az asztal középső részén foglaltak helyet, s a királyi pár, de kizárólag csak ők, aranytálakból ettek. Mátyás király karácsonya - Történettudományi Intézet. Beatrix aranyos kabátot viselt, fején gyöngykoszorút, melyen hátul egy aprócska puszpángkoszorú zöldellt. A királyné mögött udvartartásának egyik tagja ült, kinek az volt a dolga, hogy az asszony olasz módra, kibontva viselt hajának fürtjeit elsimítsa, valahányszor az fejét oldalra fordította. Mátyás balján ült a királyné fivére, majd sorban az olaszok, a királyné mellett Kristóf bajor herceg valamint Lajos bajor herceg és a rajnai választó követei foglaltak helyet, őket követte a pápai legátus, négy püspök és az országnagyok.
V. László Magyarország királya egészen fiatalon, tisztázatlan körülmények közt halt meg, és mivel utód nélkül halálozott el a trónkövetelők sora jelentette be igényét a magyar koronára, így polgárháborús helyzet alakult ki, a király hívei és a Hunyadiak között. Eközben a törökök továbbra is fenyegették az országot. V. Hunyadi Mátyás királlyá koronázása - Hunyadi Rend. László 1457-es portréja (Fotó:) A király halálának hírére Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály, aki ekkor a Hunyadi-pártnak a feje, megegyezett az ország nádorával Garai Lászlóval, hogy Mátyás feleségül veszi a leányát. Cserébe a nádor segít Mátyás trónra kerülésében. Mátyás korábbi nevelője, Vitéz János, aki egyben V. László kancellárja volt, is Mátyást akarta a magyar trónon látni, ám ő Podjebrád György lányát szánta Mátyásnak. Ezt követően érkezett Szilágyi Mihály a Hunyadiak seregével a Pest melletti Rákosmezőre, miközben a magyar bárók a Budai várban tanácskoztak, ahol megállapodtak arról, hogy Mátyást választják az új királynak. A döntés részben a több ezer fős sereg nyomásgyakorlásának volt köszönhető.
Szép és kellemes dolog, ha valakit királlyá választanak, de ha eközben épp egy idegen ország kormányzójának "vendégszeretetét" élvezi, nincs is annyi egyszerű dolga. Hunyadi Mátyás pont ebbe a helyzetbe került. Vitéz János és Szilágyi Mihály indult 1458 januárjában Csehországba fényes küldöttség élén, hogy kiváltsák a frissan megválasztott magyar királyt Podjebrád György cseh kormányzó kezéből. A derék cseh ugyan hajlott az egyezségre, de ha már egy ilyen kincs került a kezébe – a megválasztott magyar király – nem akarta olcsón elkótyavetyélni a lehetőséget. Az előzetes egyezségben 40 000 – más források szerint 80 000 -, aranyat kért váltságdíjul. De a váltságdíj sem volt elég neki, külön megegyezett az ifjú Hunyadival, hogy az feleségül veszi ikerlányai egyikét – hja, kérem, a lányos apának gondoskodnia lányai sorsáról -, Kunigundát, aki később Katalinra változtatta a nevét. A pénz kifizetése még tán nem is okozott akkora gondot, de a magyar küldöttségnek nemigen akaródzott jóváhagynia Podjebrád Katalin és Mátyás már megkötött eljegyzését.
Az ételeket selyemmel díszített öltözetet viselő étekfogók hozták be, akiket az előkelők sorából négy személy kísért. A teremben helyet kaphattak Mátyás fúvósai és dobosai is, akik nem csupán a lakomák táncos részében kaptak főszerepet, de az egyes fogások felszolgálását is hangszereik megszólaltatásával jelezték. Az első étel a Mátyás cukrászmesterei által előállított édes csemegék, valószínűleg kandírozott gyümölcsök, cukrozott magvak voltak, míg a második fogás alatt élő madarak szép éneke kápráztatta el a vendégeket. Harmadik ételként vaddisznópecsenye került az asztalra, majd barna és fehér szósszal, szeletelt vagdaltat kínáltak fel. Az ötödik ételkompozíción aranyozott levelű puszpángfán ugyancsak aranyozott mókusok és angyalok emelkedtek, ezt ismét húsétel követte: aranyló császármadár és kappan sárga almával. Majd a cukrászművészet újabb bravúrjaként egy kertet hoztak be: a kerítésen madarak ültek fehér és barna színű pirított cukorból és kandírozott gyümölcsből, illetve cukrozott magvakból, a kert közepén emelkedett egy arany mirtuszfa, azon körték és édes csemegék függtek, mintha aprószemű, barna és zöld diók váltogatnák egymást.
Az égetés helyszínén felszerelt kerti locsoló tömlőt vagy edényben tárolt oltóvizet vagy a tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül olyan kéziszerszámot (lapát, ásó, villa) melyekkel a tűz esetleges terjedése megakadályozható. (2) Tilos a növényi hulladék égetése hivatalok, iskolák, óvoda, bölcsőde, egészségügyi, szociális intézmények, sportlétesítmények, kulturális intézmények 100 méteres körzetében az intézmény nyitvatartási ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt. 9. § (1) A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (2) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet. Változnak az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok. (3) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, ködös, esős időben, erős szél esetén. (4) Az égetést azonnal be kell fejezni, ha a füstképződés veszélyeztetné lakókörnyezetet, vagy a közúti forgalmat.
Tisztelettel: Gödöllői Katasztrófavédelmi Kirendeltség
(8) Tilos az égetés szeles, ködös időben, valamint szmoghelyzet esetén. (9) Tilos az égetés szociális egészségügyi, oktatási, kulturális és sport intézmények 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt. (10) A hatóságilag elrendelt, általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. 4. § (1) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett, a tűzoltásra megfelelő eszközök biztosításával lehet. A tűzrakó helyet az épülettől vagy egyéb éghető anyagtól legalább 5 méter távolságra kell kialakítani. (2) Az égetést úgy kell végezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő hatása (füst, bűz, pernye, hőterhelés) ne álljon fenn, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az emberi egészséget ne veszélyeztesse, a környezetben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon. Önkormányzati rendelet. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.
5. ) BM rendelet előírásának betartása mellett! 2021. május 1-jétől az avar- és kerti hulladék égetése szigorúan TILOS! Aki a fenti szabályokat megszegi, az a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, vele szemben közigazgatási bírság és helyszíni bírság szabható ki. A közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén 200. Változtak az avar- és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok. 000 Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2. 000. 000 Ft lehet. Amennyiben valaki a szabályok megszegése miatt bejelentést kíván tenni, úgy a bejelentést munkaidőben (hétfőtől-csütörtökig 7, 30-16, 00 óráig, pénteken 7, 30-13, 30 óráig) az önkormányzati hivatalban lehet megtenni írásban (e-mail:), munkaidőn kívül a rendőrséget lehet értesíteni a 112. telefonszámon. Kérek mindenkit, hogy tartsa be a jogszabályi előírásokat, és legyen tekintettel másokra, mert sajnos az utóbbi időszakban rendszeresen előforduló probléma, hogy az érintettek a fenti szabályokat figyelmen kívül hagyják, mely a lakosságot zavarja.