1990 és 2005 között a fekete kontinensen összesen évente 70 ezer hektár erdő települt, ami a globális erdőtelepítésnek csupán 2 százaléka. Az elsivatagosodás és a termőföld kimerülése a legtöbb afrikai országban komoly gondot okoz, ráadásul ezek a problémák a klímaváltozással csak fokozódni fognak, aminek következményeként újabb, eddig érintetlen területeket ér el a legeltetés és a növénytermesztés. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Esőerdő Costa Ricában A kínai fa-hadsereg Az erdőültetés méreteit nézve kimagaslóan teljesít Ázsia és a Csendes-óceán térsége (itt terül el a világ erdőállománynak 18, 6 százaléka, ugyanakkor itt él bolygónk népességének több mint fele, és itt találhatók a világ legsűrűbben lakott országai). A kontinensen az erdőegyensúly tekintetében a közelmúltban fordult a helyzet: míg az 1990-es években negatív volt a mérleg, a kontinens egészét tekintve az elmúlt 5 év során az irtásnál több volt a telepítés. 2005-ben 734 millió hektárt borított erdő, megközelítőleg 3 millió hektárral többet, mint 2000-ben.
Pontszám: 5/5 ( 60 szavazat) Ausztrália Ausztrália és Új-Zéland nemzetei. a Csendes-óceán déli szigetei, beleértve Ausztráliát, Új-Zélandot, Új-Guineát és a szomszédos szigeteket. egész Óceánia, beleértve Polinézia, Melanézia, Mikronézia és Ausztrália régióit. Mely országok vannak Ausztráliában? Ausztrália magában foglalja Ausztráliát, Új-Zélandot, Új-Guinea szigetét és a szomszédos szigeteket a Csendes-óceánon. Indiával együtt Ausztrália nagy része az Indoausztrál-lemezen fekszik, utóbbi pedig a déli területet foglalja el. Nyugatról az Indiai-óceán, délről pedig a Déli-óceán szegélyezi. Melyik a 14 ország Ausztráliában? Az Óceánia régió 14 országot foglal magában: Ausztrália, Mikronézia, Fidzsi-szigetek, Kiribati, Marshall-szigetek, Nauru, Új-Zéland, Palau, Pápua Új-Guinea, Szamoa, Salamon-szigetek, Tonga, Tuvalu és Vanuatu. Mit tartalmaz Ausztrália? A legtágabb értelmében Ausztrálián (Tasmániával együtt) és Új-Zélandon kívül magában foglalja a Maláj-szigetcsoportot, a Fülöp-szigeteket, Melanéziát (Új-Guineát és a tőle keletre és délkeletre fekvő szigetcsoportokat egészen Új-Kaledóniáig és ideértve).
Még abban az esetben is, ha az emberiség radikálisan lecsökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2040-re meg fog változni a csapadék mennyisége egy friss tanulmány szerint. Ennek az előjelei már most, napjainkban is megmutatkoznak: nem egy olyan terület van, ahol az éghajlatváltozás már megfigyelhető. A mezőgazdaságban dolgozóknak nagy nehézséget jelent alkalmazkodni a változásokhoz, ugyanis már most más feltételeknek kell megfelelniük, mint egy generációval ezelőtt. A tanulmány, ami a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban jelent meg, arra figyelmeztet, hogy azoknak a földeknek ahol ma búzát, kukoricát, szójababot, vagy rizst termesztenek, a 14 százaléka szárazabb lesz, 31 százalékán pedig megnövekszik majd a csapadék mennyisége, olvasható a Science Daily weboldalán. A tanulmány kutatói négy különböző "forgatókönyvet" vettek alapul – a legrosszabbtól a legkedvezőbbig – ahhoz, hogy kiszámolják, hol, mikorra fog beállni az állandó csapadékváltozás. A tanulmány szerint ha egy gyors akcióval - a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezményt követve - az emberiség leredukálná a metán-kibocsátást, akkor az kitolhatná a csapadékváltozás bekövetkeztének idejét, illetve elősegítené, hogy sokkal kisebb területre legyen hatással a változás.
Rafał Aleksander Łuszczewski április 22-én ad hangversenyt az Óbudai Társaskörben. A lengyel művész 16 évesen a Tokiói Szimfonikus Zenekarral debütált Japánban, ezután Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, Ausztrália, Afrika, a Közel-Kelet koncerttermeiben és szinte az összes európai zenei színpadon fellépett. A világ számos pontján egyetemi vendégprofesszor és előadó. 2001 óta a Steinway művészeként szerepel a rangos, New York-i The Steinway & Sons Artists' Roster zongoristáinak listáján. A kultikus klasszikus zenei helyszínen áprilisban a klezmer és a világzenei alapokra épülő jazzműfaj is képviselteti magát. Április 8-án lép színpadra Jávori Ferenc "Fegya" zenekara, a Budapest Klezmer Band. Klezmer varázs című összeállításuk színes válogatást vonultat fel a tradicionális zsidó zenei feldolgozásokból. Karinthy frigyes zsidó a la. 23-án az Eastwing Group – Kéri Gábor (gitár), Frankie Látó (hegedű), Megyaszay István (basszusgitár), Mogyoró Kornél (ütőhangszerek) – várja a közönséget magyar gyökerű, világzenei és jazzprodukciójával, amelyet népdalfeldolgozások, modern afro- és dubstepritmusok tesznek egyedivé.
Az ekkor fénykorát élő Abbázia békebeli hangulatával mágnesként vonzotta a kor művészeit. A festőóriás, Rippl-Rónai József 1903-ban testvérét, Ödönt kísérte el ide, akit a város állomásfőnökségére helyeztek szolgálatra. Nos, a testvér szolgált is, Rippl-Rónai meg művészettörténetileg tette hozzá a magáét: annyira lenyűgözte az Abbázia közvetlen környezetében található vidék, hogy megalkotta Voloscai részletcímű képét. (Volosca kisváros Abbázia szomszédságában, tulajdonképp a város része. Karinthy frigyes zsidó tojás. ) De Abbázia vonzereje már a XIX. század végén is óriási volt: Jókai is többször megfordult a kikötővárosban, többek között 1888-ban, nevelt lánya, Jókai Róza esküvőjén, aki itt ment hozzá Feszty Árpádhoz, a Feszty-körkép alkotójához, de járt itt 1901-ben is, igaz, télen, nála ötvennégy évvel fiatalabb feleségével, a zsidó származású Nagy Bella színésznővel. Hiába, ekkora korkülönbséggel valamit villantani kellett, annál is inkább, mert a házasságot óriási közfelháborodás követte, Feszty Árpádné Jókai Róza pedig nevelőapját gondnokság alá akarta vetetni.
Programjukban improvizációk is szerepelnek, emellett izgalmas énekes és hangszeres szólók teszik színessé műsorukat. Váradi Gyula, a Virtuózok 2016-os győztese mesterével, ifj. Lakatos Györggyel lép színpadra a Kiskorona7-ben április 29-én. Forsz címmel adnak koncertet, amelyen elhangzik többek közt Mozart A-dúr hegedű-zongora szonátája, valamint Bach, J-M. Leclair, Bartók és Brahms kamaraművei. A Dalok a kispipából című Seress Rezső-est nem ismeretlen a közönség számára: a Fesztbaum Béla szerkesztette műsor évek óta hatalmas népszerűségnek örvend. Karinthy frigyes zsidó a tu. "Felemelő élmény a zenekarral és a közönséggel együtt újra és újra találkozni a Seress-legendával, keresni a titkot, miként képes egy képzetlen, egy ujjal pötyögő kocsmazongorista életműve érvényesen megszólalni napjainkban is" – mondja a művész, akit a Berki Sándor vezette Kék Duna Koncert-Szalonzenekar kísér április 30-án is. Április 27-én jön a Liliom-kuplé, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékének harmadéves hallgatói érkeznek vizsgaelőadásukkal: Molnár Ferenc csirkefogójának életéről és haláláról szól az estjük kuplékkal, verssel és nosztalgikus hangulatú kísérő muzsikával fűszerezve.
Hazai vizekre evezve Lillafüred ugrik be elsőként, a XIX. század utolsó éveiben született település a második világháború derekáig a magyar művészeti elit, illetve a felső tízezer találkozó- és pihenőhelyeként szolgált, kiérdemelve a borsodi Svájc nevet. Már tizenévesen zenekart vezényelt a rádióban a világszerte elismert Fricsay Ferenc » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az 1933-as írókongresszuson itt találkozott József Attila múzsájával, Dr. Szöllős Henrikné Marton Mártával, a korabeli híres sebészorvos feleségével, aki a magyar és világirodalom sokak szerint egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát ihlette, de bejárta a környéket Móricz Zsigmond, és nem fogják kitalálni, de Kosztolányi is (azt hinnénk, egész életében üdült és fürdőzött), Kazinczy Ferenc pedig 1846-ban egyenesen magyar Tempéként emlegette a völgyet. 1847. júliusában Petőfi Sándor Kerényi Frigyeshez írt levelében így számolt be a környéken töltött időről (mely akkor még nem a Lillafüred nevet viselte): A falun belül, hol a hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósan a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének.