Staphylococccus aureus, Streptococcus pneumoniae vagy Haemophilus influenzae) gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. Sokszor látjuk, hogy mind a vírusos, mind pedig a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás jellegzetessége, hogy mind a két szemet érinti. Amennyiben a gyulladás kialakulásában valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr, parfüm, kozmetikum, füst) játszik szerepet, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel valamint orrfolyással. kötőhártya-gyulladást okozhatnak szexuálisan terjedő betegségek kórokozói is, pl. Chlamydia, Gonorrhea. Kötőhártya-gyulladás - Almapatikák. Amennyiben idegentest vagy valamilyen kémiai anyag kerül a szembe, az szintén okozhat kötőhártya-gyulladást, ilyenkor azonban genny nem képződik. Az idősebb korosztályban leginkább a szem szárazságából adódó kötőhártya-gyulladás fordul elő, ez általában hosszabb ideig fennálló, akár a látásélességet is veszélyeztető állapot is lehet.
Milyen betegség a kötőhártya-gyulladás? A conjunctivitis kifejezés kötőhártya-gyulladást jelent. A betegek általában szemhéji duzzanatra, égő, idegentest-érzésre panaszkodnak. Kötőhártya gyulladás láz laz fpc. Gyakran jelenik meg váladék az érintett szemben. A kötőhártya-gyulladás lehet egy vagy kétoldali. Akut lefolyásúnak hívjuk a kötőhártya-gyulladást akkor, ha a panaszok nem tartanak tovább 3 hétnél, az ezt meghaladó időtartamút krónikus conjunctivitisnek nevezzük. A kötőhártya-gyulladások fajtái Fertőzéses: bakteriális, vírusos, gombás Nem fertőzéses: allergiás eredet, állandó irritáció (pl. száraz szem szindróma, korrigálatlan fénytörési hiba); toxikus (füst, por); más általános betegség következménye. A kötőhártya-gyulladás kapcsán kialakuló főbb panaszok: szemvörösség, szemhéjak összeragadása, szemhéjduzzanat, idegentest- vagy nyomásérzés, viszketés (allergiás eredetre utal), fényérzékenység, könnyezés, szemhéjgörcs.
Hogyan kezeljük a kötőhártya-gyulladást? Bakteriális fertőzés esetén olyan szemcseppet javaslunk, mely antibiotikum tartalmú. Ennek segítségével a tünetek néhány napon belül megszűnnek, a gyulladás elmúlik. A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett – hideg vizes borogatás, esetleg műkönny használat – különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul. A bakteriális felülfertőződés megakadályozásának céljából enyhe antibakteriális szemcsepp alkalmazható. Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, akkor a legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Érdemes a szemet a tünetek jelentkezésekor tiszta vízzel kiöblíteni, így az allergéneket könnyen el lehet távolítani a szemből és annak környezetéből. Komolyabb esetekben szájon keresztül adható allergia ellenes gyógyszereket, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni. Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Kötőhártya-gyulladás és az "árpa" - Lázcsillapítás - Gyermekorvosi rendelő Dunaharaszti. Amennyiben valamilyen kémiai anyag került a szembe, akkor a beteg mindenképp forduljon orvoshoz és vigye magával a vegyszert vagy annak összetételét igazoló címkét.
Egyházközösség CIB bank 10700086-48176200-51100005 Elérhetőségek: Általános elöljáró: PehmGilbert Antal TORG 3533 Miskolc, Kabar u. 10. Tel. : 46/333-860 Plébános: Kővári Ferenc Dávid TORG Tel. :+36-30/908-64-37 E-mail: Sekrestyés, harangozó: Érsok Lászlóné 3554Bükkaranyos, PetőfiS. u. 99/a Hivataliügyintézés: Miskolc–Vasgyári Rk. Plébánia 3533 Miskolc, Kabar u. 6-8. :46/530-510;Fax:46/530-512 hétfő – szombat: 9-13 óra A katolikus egyházközségünkről további Információk találhatók a Szent Ferenc Kistestvérei által beindított honlapon (2013. szeptemberétől): REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG A bükkaranyosi Református Templom neve 1275 óta ismert. A XIV. század elején már állott a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom. 1577-ben a részben köznemesi falunak református lelkésze volt. Még 1696-ben is a régi középkori kőtemplomot használták, melynek sekrestyéjét 1744-ben bontották le, majd a három régi oltár fundamentumát is kiszedték a földből. 1766-ben javították a templomot. 1830-ben kőalapra állítottak haranglábat, mivel a régi templom ekkor már nem felelt meg a követelményeknek.
Szent Ferenc és Szent Klára hivatása összefonódásának, és az Úr jelenlétében megélt szoros barátságának köszönhetően tehát, a Klarisszákat Isten Ferenc által vezette az Evangélium megélésének útján. A XIII. század első felében Klára követői számos rendházat alapítottak világszerte. Az Apátnő halálakor több mint 150 monostorban élték az általa írt regulát, köztük már a magyar Nagyszombatban is. Az elkövetkező évszázadok során Szent Klára eredeti elképzelései lassan halványultak a Klarissza közösségek életében, de a reformok által helyreállt a szegénységben örvendező életmód. Emellett új, a kolduló rend életformáját még radikálisabban megélő remeteségek is kialakultak. Az első rendi ferences szerzetesek, Szent Ferenc elrendelése szerint, a kezdetektől fogva a mai napig gondoskodó szeretettel kísérik figyelemmel klarissza nővéreik életét, önállóságuk és remeteségük tiszteletben tartása mellett. A Ferences Harmadik Rend A ferences III. rend a ferences család szerves része, reguláját 1221-ben Szent Ferenctől kapta.
Ferenc hamarosan megalapította a Szegény Nővérek Rendjét (később inkább Szegény Úrnőknek nevezték őket), melynek 1215-ben Klára lett az apátnője. A Rend első konstitúciója, melyet Hugolino bíboros 1218 körül adott át számukra, még Szent Benedek reguláján alapult. IV. Ince pápa 1247-ben saját regulát írt a nővéreknek, ebben azonban – Ferenc lelkiségével ellentétben – megengedte a jövedelemszerzést és a saját tulajdon birtoklását. Klára kénytelen volt hát maga megfogalmazni egy olyan regulát, amely kifejezi a Kisebb Testvérekkel vállalt sorsközösséget, melynek lényege a közösségi élet és a szegénység. Klára (az első nő, aki szerzetes regulát írt) Ferenc Megerősített Reguláját vette alapul. Annak jellegén csak annyiban változtatott, hogy amíg a szerzetesek kijártak a nép közé prédikálni, addig a nővérek nem hagyhatták el a monostort. Ferenc elképzeléseihez képest csupán a böjtölésben fogalmazott meg szigorúbb szabályokat. Klára regulájára két nappal halála előtt érkezett meg a pápai jóváhagyás.
A sikeres jelölti időszak után két évnyi noviciátus következik, ekkor a leendő szerzetesnők imádságos, a világtól elvonult életet élve elsősorban teológiai tanulmányokat folytatnak és fizikai munkát végeznek. A noviciátus végén – saját kérésükre és a közösség elöljárójának döntése alapján – tehetik le első fogadalmaikat. Az egyszerű fogadalmas idő (juniorátus) hossza az egyéntől és a közösségtől függően 3–6 évig terjedhet, és minden évben fogadalomújítással jár. A szerzetesség utolsó lépcsőfoka az örökfogadalom, ekkor az engedelmesség, tisztaság és szegénység evangéliumi tanácsokat már nem egy évre fogadják meg a nővérek, hanem egész életükre. Forrás és fotó: Magyar Kurír