A 0 százalékos kamattal már nagyobb eséllyel tudnak elindulni bérlakás projektek és a magánbefektetők érdeklődését is felkeltheti a program, amely kedvező hatással lesz a bérleti díjakra, azok csökkenése révén a lakhatási költségek csökkenéséhez és a lakáskörülmények javulásához vezethet. Ingatlanok - Új Otthon. A "zöld" lakások támogatása a fenntarthatósági szempontok mellett a rezsiköltségek csökkentése és így a lakhatási költségek csökkentése miatt is fontos. A hazai lakáspiac kérdéseiről megszólalnak a szakértők a november 19-i Property Investment Forum 2020 konferencián. Részletekért kattints! Nem kizárható, hogy a jegybank egy pótlólagos forrást szeretne behozni (törlesztési biztosítás miatt merül fel), ami kiegészítheti a hagyományos jelzáloghiteleket, így az elvárt önerő mértéke is csökkenhet, de ez nem egyértelmű még a javaslatból.
Eladó Kiadó Típus Település, kerület Alapterület (m²) - Kiadó ingatlan kínálatunk lakásban iroda 180 000 Ft havonta 14. kerület Herminamező alapterület 100 m² szobák 1 tégla építésű lakás 350 000 Ft havonta 10. kerület Diósgyőri utca 150 7 Laky Adolf utca családi házban iroda 150 000 Ft havonta 2. kerület Pasaréti út 62 2 + 1 125 000 Ft havonta 1. Új otthon ingatlan gmail. kerület Naphegy utca 30 140 000 Ft havonta 12. kerület Németvölgy 68 300 000 Ft havonta 8. kerület Kerepesi út 120 5
A muhi csata a magyar történelem egyik jelentős, tragikus végű csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11–12-én Muhi mellett (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a tatárok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. Megkezdődött a tatárok Magyarország elleni hadjárata, a tatárjárás, a pusztítás és a csaknem egy évig tartó mongol megszállás. Az emlékdomb megléte óta minden évben méltó módon emlékeznek meg, ezen a helyszínen is történelmünk gyászos évfordulójáról a Tatárjárásról, mely itt kezdődött Muhiban 1241. április 11-12-én. A Muhi Csata Emlékünnepség évről évre színvonalasabb rendezvény. Az ünnepségre az ország minden tájékáról és még hazánkon túlról is érkeznek vendégek, akik koszorúval emlékeznek a tatárjárás évfordulójára és második honalapítónk IV. Muhi csata. Béla király emlékére. Forrás: az emlékhely honlapja
10 perc olvasás "Ez volt egyik legnagyobb tettük és legkeményebb csatájuk" – állapította meg a mongol hadjáratokat megörökítő nagy perzsa történetíró, Dzsuvajní (1226–1283) A világhódító története című munkájában a muhi csatában részt vevő magyar seregről. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a csatát és az azt követő mongol megszállást mindig is a nagy nemzeti tragédiák között tartották számon. Ugyanakkor ez az esemény soha nem váltott ki akkora tudományos és közérdeklődést, mint a mohácsi csata. Ennek legfőbb oka az, hogy a tatárjárást a Magyar Királyság viszonylag hamar kiheverte, és a pusztulás hosszú távú következményei nem annyira nyilvánvalóak, mint Mohács esetében a török hódoltság. Muhi csata emlékmű. A tatárjárás iránt megélénkülő tudományos érdeklődés három fő kérdés köré csoportosul: mi volt a valódi oka a katasztrofális vereségnek, milyen mértékű kárt okozott a mongolok pusztítása, és hol is van pontosan az egykori csata helyszíne. A nemzeti emlékezetben a katasztrofális csatavesztés ténye a legfájóbb.
Az egykori Mohi mezőváros és Poga falu elhelyezkedése (képernyőkép Pusztai Tamás prezentációjáról) Pusztai Tamás a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti örökségvédelmi főigazgató-helyettese, 1995 és 2018 között a Herman Ottó Múzeum régésze, 2010 és 2017 között annak igazgatója volt. Előadása előtt megnyitó szavakat mondott a kutatócsoport másik tagja, Laszlovszky József, a Közép-Európai Egyetem (CEU) régészprofesszora. 775 éve vívták a muhi csatát. Pusztai Tamás munkásságának méltatása előtt a hallgatóság azt is megtudhatta Laszlovszky Józseftől, hogy az NKFI által támogatott, több éves kutatási projekt immár az ötödik évfolyamba lépett a szélesebb nagyközönséget megszólító előadás-sorozatukkal, A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok előadás-sorozat tal. A kutatócsoport a források újraértelmezésével és új források bevonásával a legkorszerűbb és legfrissebb eredmények et alkotja meg a mongol invázió históriájával kapcsolatban, ám emellett arra is törekednek, hogy mindezt az eurázsiai összefüggések rendszerében tárgyalva, illetve a tatárjárás közép- és hosszútávú hatásai nak figyelembevételével tegyék.
A pusztítás így is felmérhetetlen volt, egy nyugati krónika szerint "Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította". A lakosság mintegy negyede esett a harcok, a járványok és az éhínség áldozatául, - ekkora pusztulást a magyarság csak a török korban élt át újra. Az ország IV. Béla irányításával épült újjá, így méltán nevezik őt második honalapítónak. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. Muhi csata térkép. 20 000 ft 14 990 Ft
A segítségül hívott osztrák herceg, II. (Harcias) Frigyes szintén meggondolta magát, és hazafelé vette az irányt. A kelet felé vonuló magyar főerők létszáma mindazonáltal nem volt kicsi: nagyjából 60-65 ezer katona vert tábort április 10-én a Sajó hídjánál, jóformán járhatatlanul zsúfolt szekértáborral körbevéve a király közvetlen szálláshelyét. A problémát az jelentette, hogy a magyarok a mongolok előőrseire számítottak, pedig ekkor már Batu kán főerői álltak velük szemben, szintén legalább 60 ezres létszámban. A muhi csata éve. Az első összecsapásokra már ezen az éjszakán sor került, és mivel a hídnál sikerült feltartóztatni a kezdeti tatár rohamot, a magyarok azt hitték: végső győzelmet arattak. A mongolok azonban újabb rohamot indítottak, immáron sokkal intenzívebben. Legyőzték az ellenük küldött seregtesteket, majd bekerítették a szekértábort, félelmetes nyílzáport indítottak rá, a menekülőket pedig kíméletlenül lemészárolták. IV. Béla is csak a szerencsének és közvetlen oltalmazói halált megvető bátorságának köszönhette megmenekülését, hadserege azonban gyakorlatilag teljesen megsemmisült.
A falu északi végén feltártak a veremházak mellett egy edényégető kemencét is. Ez utóbbi alkalmas arra, hogy rögzítsen egy pillanatképet a múltból: kiégetett edényeket találtak a kemencében a régészek, ami arra utal, hogy a kemence tulajdonosa – valószínűleg egy hirtelen kataklizma, a tatárjárás miatt – már nem tudott visszatérni, hogy kivegye az elkészült edényeket, így minden bizonnyal a mongol invázió áldozatává vált. A muhi csata - A Turulmadár nyomán. A feltárt Árpád-kori falu középső része pedig azért speciális, mert a hagyományos 13. századi lakóhelyek, a veremházak mellett felszíni házak maradványait is sikerült feltárni. Ezek a házak hirtelen, erős tűz martalékává, valószínűleg a tatárok gyújtogatásainak áldozataivá váltak. Pusztai Tamás magyarázata a felszíni házak jelenlétére az, hogy ez a régió csomóponti területen helyezkedett el, ezért erőteljesebben jelentkezhettek az innovációk. A pontosabb történeti rekonstrukciót segítheti annak a középkori Mohi közelében talált sírgödör nek az elemzése is, amelyben hevenyészett módon eltemetett holttesteket találtak a régészek.