2010. 11. 17. Módosítva: 2015. 04. A szem a lélek tükre – a szempilla meg a kerete! A dús és hosszú szempilla elevenné teszi a szemet. De nem mindenkinek adta meg a természet ezt az áldást: nekik nincs remény? Dehogynem! Az emberi metakommunikáció egyik fő eszköze a szem, ezért aztán nem csoda, ha már a beszélgetés megkezdése előtt az arcon a szemet nézzük meg először. Aki viszont biztosra akar menni és tudatosan a saját szemére irányítani a pillantást, az a legkülönfélébb trükköket vetheti be, kezdve az egyszerű sminktechnikáktól egészen a bonyolult művi beavatkozásokig. De ne menjünk túl messzire, maradjunk meg valahol az arany középúton. Mi irányítja a leginkább a szemekre a másik fél tekintetét? Meglepő, de nemcsak a színe és a formája számít, hanem a szempillák! Ez ugyanis kiemeli, erősíti a szem természetes szépségét, sőt, a hosszú és ívelt szempillák által mindig frissebbnek tűnhetünk! Aki nem kapott a génekkel természetesen gyönyörű szempillákat, annak sem kell elkeserednie, a megoldás a 3D szempilla-hosszabbítás lehet számára.
A saját szempilláidon bátran használhatsz göndörítőt, ezt még a festés előtt végezd el, de heti 1-2 alkalomnál ne használd gyakrabban, hogy megakadályozd a szempillák elvékonyodását és törését. A sminknél is számos trükk áll rendelkezésedre, nagyítja a szempillákat, ha közvetlenül a pillák tövébe húzol egy finom fekete vonalat, a festésnél pedig a szemhéjra sötétebb, míg a szemöldök alatti részre világosabb szemhéjpúdert használj. Ezeknél nemcsak a szín, hanem a fény is számít: a matt púderek elnyelik a fényt, így természetesebb hatást biztosítanak, a fényes púderek viszont csillogóvá teszik a tekintetet, még inkább vonzzák a másik ember pillantását, de nappal az ilyen festékkel csak óvatosan bánj, használd inkább különleges alkalomra. Forrás: Napidoktor
A legtöbb ember hozzászokott ahhoz a gondolathoz, hogy a szemszín a genetika hétköznapi jelensége, de a fiziognómiának más a véleménye erről a kérdésről. Barna, kék, szürke vagy zöld – tudd meg, mit árul el a szemed rólad. Mit mond a tekintetünk? Már elődeink is a szemet a lélek tükreként tekintették. Ma sem fordítunk kevesebb figyelmet az arc ezen területére, mert gyakran nem annyira a szavaiból, mint inkább a szeméből lehet megérteni egy másik embert. Ezenkívül nem is olyan régen a tudósok rájöttek, hogy nemcsak a retina egyedi minden ember számára, hanem a szem írisze is, amely meghatározza színüket. Van-e valódi kapcsolat a szem árnyalata és az ember személyisége között – mit gondol erről a pszichológus, Olga Romaniv. Kék szemek A kék szemű emberek kreatívak, érzelmesek, változékonyak és hajlamosak az állandóságra. Hajlamosak féktelenül élvezni az életet, hangulatingadozásaik miatt melankóliába és depresszióba esnek. A kék szeműek hajlamosak a megtévesztésre, a hisztériára és a dühkitörésekre is.
A 13-as számu szem tekintete vésztjóslóan rideg, szinte kegyetlen: a vaskancellár Bismarck szeme az, amelyröl látszik, hogy parancsoláshoz szokott. Igazán "fejedelmi" a 14-es számu szem, Napoleon császár szeme; a tekintete éles és merész, mint a sasé, amelyhez különben külsője is nagyon hasonlít. A 15ös számu szem egy hires festőé: meglátszik nyilt, szinte parancsoló tekintetéről, hogy mélyen és erősen szokta szemügyre venni, amit megnéz. Most néhány müvész-festette szem következik: a 16, 17 és 18. számuak Ráfáel különbözö festményeiröl valók, a 19-eset Botticcelli festette, a 20-asat Guido Reni, a 21-eset a hires angol Holbein. A 23-as, bizonyos fényü szem Rubens pompás technikáját dicséri, a 24-es pedig a spanyol Murillo remeke. Csupa kedély, csupa sziv és lélek valamennyi: igazán tükrei a belső lelkivilágának. Kevésbé érthetőnek és természetesnek látszik a fül jelentősége az egyéniség kifejezésében: pedig a fülröl is lehet következtetni gazdája jellemére és lelki mivoltára. A rendestől eltérő, torzfül (25-ik kép) régóta ismertető jele a degeneráltnak, aminthogy a papirvékony, vérszegény fülröl is rá lehet ismerni a tüdővészesre.
Ez a kép különben arra is jó bizonyság, hogy az orvos még páciense szeméből is megállapithat bizonyos betegségeket, amint hogy már voltak is erre meglepő esetek. Ez különben természetes is, mert hiszen a szem kifejezésében az egész ember, az egész szervezet állapota tükrözödik. Ki ne ismerné például a tüdővészes beteg mélyen fekvő szemgolyójának nedves fényét, nagy pupilláját, kékesen csillogó szemhártyáját, a hosszu szempillákat s a szemgödör halványkék, áttetsző szinét? A nagy festők annyira tisztában voltak az arckifejezés fontosságával, hogy müvészetük minden varázsát belevitték az emberi szem rajzába s igy aztán nemcsak a lefestett alak lelkiállapotát, jellemét olvashatjuk ki a szemböl, hanem – ami sokkal különösebb: - még azt is megállapithatjuk róla, hogy melyik müvész festette. Nézzük most a mellékelt képen néhány hires ember szemét. 11-es számu Goethének, a világhirü német költönek szeme; mély tekintetü, szelid, szinte merengő szem, ellentétben a 12-es számu szemmel, melynek nyilt, majdnem dacos nézése rögtön elárulja a bátor, szókimondó, harcias embert: - aminthogy gazdája, Voltaire, a hires francia Blozófus, igazán forradalmár természetü ember volt.
A fülkagyló arányából a fülüreghez és a fülcimpához, valamint az egész fülnek formájából jellemzően lehet következtetni az ember lelki tulajdonságaira, kedélyére, míg a bőr szine, áttetszö volna, stb. inkább az orvosnak vannak segitségére bizonyos betegségek fölismerésében. Legkivált két tipus van a fülnél, ami erösen megkülönböztethetö: az ugynevezett uri fül s a szolga-fül; az előbbi a parancsolásra, nagy dolgokra született, energikus, tetterős és magasabb képességü embert jellemzi, az utóbbi pedig a kislelkü, gyáva, szolgai természetü, alárendeltebb tipus ismertetö jele. Itt azonban a tudomány fejletlensége nagy óvatosságra int a meghatározásokban, mert az általános szabály alól sok a kivétel. Az uri fül kagylója kicsiny, kemény vonalu, mintha agyagból gyurták volna s a fülüreghez képest aránylag igen nagy, a fülcimpája pedig sokszor túlnyomóan fejlett, míg viszont a szolga fül se nem szép, se nem arányos, a fülkagyló vonalai formálatlanok és bizonytalanok, a cimpája legtöbbször kicsiny és elnyomorodott, ugy hogy az egész fül inkább a majoméra emlékeztet.
Az itt bemutatott néhány példa (kivéve a 25-ös számut) mind ugynevezett "uri fül"; minden más és más a nagysága, mert különbözö nagyságu arcképről valók.
A híd megépítését Széchenyi István szorgalmazta, aki 1821-ben a következőképpen fogalmazott naplójában: "… egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül […] Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol. " Széchenyi 1832-ben alapította meg a Hídegyletet, hogy azon keresztül szerezhesse meg a vállalkozók anyagi hozzájárulását. Sina György támogatása révén 1836-ban megalakult a Lánchíd Részvénytársaság. A Buda és Pest közötti állandó híd megépítéséről az 1836. évi XXVI. Alapkőletétel | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. törvénycikk így rendelkezett: "Az Országon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között szükséges szakadatlan közösülés fenntartása végett Buda és Pest Városok között állandó hídnak építése határoztatik". A hídügy intézésére alakult testület elnöke Széchenyi István lett. A munkaterület Részvénytársaság birtokába bocsátásával megkezdődhettek az építési munkálatok. (Magyar, 1810-1898) Vétel készpénzért azonnali ajánlattal Műtárgy Adatbázis Életrajz Tanulmányok Önnek is van Barabás Miklós alkotása?
Az építkezés vezetésére W. Clark névrokonát, Adam Clarkot kérte fel. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkőletételi ünnepségét, több száz meghívott, többek közt a nádor részvételével. (forrás:)
Bár vázlatokat már 1840 óta készített Barabás, az olajfestmény csak 1864-ben készült el. A festményen az ábrázolt személyeket a művész egy magyarázó tusrajza segítségével lehet beazonosítani. 1842. augusztus 24-én tették le a Lánchíd alapkövét | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. Sina György Ürményi Ferenc, József nádor és Széchenyi István körében látható a képen. A festmény egyszersmind a reformkor korszakának legjelentősebb eseményét és alakjait megörökítő dokumentum. Az elkészült festményt Sina Simon a Nemzeti Múzeum Képtárának ajándékozta, amely ezekben az években alapozta meg gyűjteményét.
A hidat megálmodó Széchenyit, és annak tervezőjét nem hívták meg az átadóra.. Igaz, ha hívták volna sem tudott volna elmenni: Széchenyi ekkor már a döblingi ideggyógyintézetben élt. A sors iróniájaként a hivatalosan felavatott hídon elsőként Julius Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok és a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos, Geringer haladt át. Az átadón nem hangzott el beszéd, és emléktáblát sem hagytak ott az átadók saját és uralkodójuk neveivel, a hangulat nem volt ünnepi, ami érthető: a miniszterelnököt, Batthyányt Lajost alig másfél hónappal korábban végeztette ki a hidat átadó táborszernagy. Másnaptól mindenki használhatta a hidat, aki megfizette a hídvámot. A híd nagy sikernek örvendett a főváros életében, a kivitelezők, William Tierney Clark és Clark Ádám később számos elismerésben részesültek. A felhajtókat 1850 óta őrzi a Marschalkó János által faragott négy híres kőoroszlán (amelyeknek a városi legendával ellentétben igenis van nyelvük), illetve a Sina és Széchenyi famíliák címerei is ekkor kerültek a hídfőkre.