A kiállítás négy teremben került megrendezésre. A tematikus anyagok mellett igen sok trófea, és művészeti alkotás teszi változatossá a bemutatót. Az első terem, Dr. Varga (De Vargas) Ervin (1912-2003. ) volt debreceni ügyvéd vadászati, vadászattörténeti tárgyi emlékeit mutatja be enteriőrszerű berendezés formájában. Megnyitotta kapuit a gyöngyösi Mátra Múzeum új természettudományi kiállítása és a pálmaház. Így a budapesti Természettudományi Múzeum után az ország második legnagyobb természettudományi gyűjteményével várja a látogatókat. Az új épület modern, 3 szinten létrehozott terei könnyen áttekinthető helyet biztosítanak a kiállításnak, amely része az Európa Nostra díjat nyert projektnek. A kiállítás öt teremben került megrendezésre. Az első terem várostörténet dióhéjban. Az itt bemutatott anyag és az interaktív térkép segítségével a város történetének legjellegzetesebb eseményeit ismerhetik meg a látogatók, és bepillantást nyerhetnek városi polgárság mindennapjaiba. Gyöngyös mátra múzeum. A múzeum őslénytani anyaga az egykori gyűjtő Legányi Ferenc, és a jó barát tudós Andreánszky Gábor munkásságának eredményeként nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű.
Fő tér – Gyöngyös Gyöngyös főtere a város életének egyik legfontosabb területe, többek között különböző közösségi rendezvények helyszíne. A téglalap alakú Fő tér a mai formáját az 1917-es tűzvész, valamint a 2000-ben történt újjáépítése utána kapta. A tér négy sarkában a város címerében található nap, hold, szőlő és farkas szobrokkal ellátott szökőkutak működnek. A Fő tér legészakibb részén található a Szent Bertalan templom, mely a környék legmagasabb temploma. Mátravasút A Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút Magyarországon, mely két vonalon is menetrend szerinti személyszállítást végez. Mindkét vonal Gyöngyösről indul. A vasút fővonala a kastélyparkot megkerülve a 24-es számú főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág. Ismertebb és forgalmasabb vonala Gyöngyös központjából a környék fő turistaútjainak csomópontjában fekvő Mátrafüredre vezet. A másik vonal a város végén balra ágazik el, északnyugati irányban Lajosháza felé.
Csodálatos természeti környezetben várjuk mi is a hozzánk látogatókat minden évszakban. Családi vállalkozásunk 1994 óta... Ákos Pince Gyöngyös Ákos Pince 1996-ban alakult az 1950-es évek előtti családi tradíciót folytatva, ugyanis a család több generációra visszamenőleg foglalkozott szőlő- és bortermeléssel. 5Dudás Borászat Gyöngyös Családi borászat vagyunk, 5 Dudás van egy pincében. Éppen ezért tudunk izgalmas íz- és élményvilágot csempészni a magyar borkultúrába. Tudjuk, hogy mi folyik itt Gyöngyösön, csupa finom illatos fehérbor és a Mátra vulkanikussága is felsejlik egy-egy tételünkben és van ám testes vörösborunk is. Egy-egy... Aranypince Vendéglő Gyöngyös `Ahol a hegy és a nap összeér`, a Mátraalján, Gyöngyös városában, családi vállalkozásként nyitottuk meg éttermünket, az ARANYPINCE VENDÉGLŐT. Gyöngyös Fő terétől néhány percre, a Kékes téren, a magyaros ételek mellett- melyek az étterem fő specialitásai közé tartoznak - wellness, vegetáriánus és más... Bori Mami Gyöngyös A városban egyedülálló étterem Gyöngyös patinás központjában nyitotta meg kapuit.
Gyöngyös heves megyében, a Mátra déli lábánál, 171 méter tengerszint feletti magasságban, Budapesttől 80 kilométerre terül el. Északról a Mátra, délről az alföld határolja. Nevét a rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta, mely a Mátrából ered és a Rába folyóba torkollik. Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában. A település első írásos emlék Gyöngyösről 1261-ből származik, mikor IV. Béla egyik oklevele az egri püspökség birtokai között Gyöngyöspüspökit is megemlíti. Gyöngyös 1327-től majd 100 évig a Szécsényiek kezében volt és a korszak nyugodt fejlődést hozott. Károly Róbert 1334-ben királyi várossá nyilvánította. 1411-24 között Zsigmond király a Szécsényi-javak felét elkobozta, a települést akkor kettéosztották, észak-déli irányban. Török uralom alá 1544-46 között került a város, de török népesség nem telepedett le benne. A török uralom alól 1687-ben szabadult fel a város, ez idő alatt a szőlőművelés volt a meghatározó.
Az előkészítő munka eredményessége a sikeres ROP pályázatban nyilvánult meg, mely megteremtette az alapját a kastély és részben a park felújításának, korszerűsítésének. A műemléki és történeti kutatások lehetőséget adtak arra, hogy a kastély egyes részein a korábbi barokk periódus építészeti emlékei is visszaállításra kerüljenek. Így lehetett kialakítani többek között a múzeum központi rendezvényterét. A kert revitalizációja során a leglátványosabbak a kerítések és gloriettek felújításai. Az öt egységből álló állandó kiállítások forgatókönyveit a múzeum munkatársai (Báryné dr. Gál Edit és dr. Pálos Lászlóné), valamint külső szakemberek készítették (dr. Hably Lilla MTM, dr. Szakáll Sándor ME, dr. Dávid Árpád EKF), a kiállítás technikai tervezői Bánkuti Albin és Láng-Miticzky Gábor. A felújított épületben 2007. május 15-én Hiller István miniszter nyitotta meg az új kiállításokat.
Kiszáradt a világ legszélesebb vízesése: előtte-utána fotókon az elkeserítő látvány Teljesen kiszáradt a Viktória-vízesés. Mutatjuk, milyen volt teljes pompájában, és milyen most ahhoz képest.
Szinte teljesen kiszáradt a Viktória-vízesés, alig lehet ráismerni A világ egyik leglátványosabb természeti kincsét az eltűnés veszélye fenyegeti. A globális felmelegedés hatására drámai kiszáradásnak indult a Viktória-vízesés, a Zambézi folyó ikonikus látványossága. A térséget már jó ideje aszály sújtja, így nem kizárt, hogy hamarosan teljesen el is tűnik. A Sky News szerint míg korábban burjánzó, zöld növényzet ölelte körül a vízesést, most leginkább a száraz sziklákban lehet gyönyörködni a környéken. A lezúduló víz hangját pedig már korántsem lehet olyan távolról hallani, mint korábban. A Viktória-vízesés Zambia és Zimbabwe határán található. Fénykorában 1708 méter széles vízzuhataga a legszélesebb a világon, közvetlen környékét mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította, és 1989 óta az UNESCO-Világörökség részeként nemzetközi védelemben is részesül. Kiszáradt Viktória-vízesés, eredménytelen madridi klímacsúcs – Mi az igazság? - f21.hu - A fiatalság százada. Kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy meg is maradjon természeti kincsként. Forrás:
Bár már akkor hozzátették, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sosem volt még ennyire kiszáradva. Azonban most a HVG oldalának információ szerint teljesen kiszárad a csodás Viktória -vízesés. Viktória-vízesés - Geo-Sentinel. Ez elsősorban amiatt következett be, hogy 40 éve nem volt ilyen szárazság az afrikai országokban, mint idén. A kiszáradt Viktória-vízesésről készült fénykép / Fotó: MTI/EPA/IFRC Kiszáradt vízesés szárazság természeti csapás klímakatasztrófa klímaváltozás
Forrás: A spontán földrajzórát követően vegyük sorra, mi történt az elmúlt időszakban. Minden egy YouTube-videóval kezdődött, amiben egy nő a Viktória-vízesés, vagy ahogy ő nevezi, a "Viktória-sziklák" mellett áll, és az alacsony vízhozamot látva esőért imádkozik. Ezt a videót azóta közel 50 ezren tekintették meg. Biztos ez is csak klímahiszti: kiszáradt a világ egyik legnagyobb vízesése | 24.hu. A média természetesen reagált rá: elmondták, hogy a régió szezonálisan száraz időszaka minden évben befolyásolja a vízhozamot, és hogy a vízesés zimbabwei oldala sokkal jobb helyzetben van – ennek lényege tehát az volt, hogy teljesen felesleges a nő klímahisztije. A videó mellett persze az internetfelhasználók sem mehettek el szó nélkül, így sokan felcsaptak önkéntes oknyomozó riporternek, felkeresték az egyébként is turistalátványosságként aposztrofált helyszínt, fotókat készítettek, amiket aztán megosztottak a közösségi médiában bizonyítékként, hogy aggodalomra semmi ok. A szeptemberi videót követően valóban a javulás jelei mutatkoztak – egészen november végéig, amikor úgy tűnt, tényleg kiszáradt.
Ez most szintén nem látható. A vízesés közvetlen környékét nemzeti parkká nyilvánították korábban, 1989 óta az UNESCO-Világörökség része. Zambia jelenleg a turizmus drámai csökkenésével küzd (idén 40 százalékkal kevesebben érkeztek az országba), és ezen a majdnem kiszáradt vízesés sem segít. A helyiek már afrikai Grand Canyonként hivatkoznak rá az egyszínű sziklás hasadék miatt. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.