A 2002-es választások idején a Fidesz is elkövette azt a hibát, hogy még mindig lebecsülte a kommunikáció jelentőségét. Ha nem hallanak rólunk miért vásárolnának? Bizony a marketingnek is régi története van. Amikor eljött az az idő, hogy nemcsak a helyieknek akartunk eladni (ugyanis elfogyott az a vevő "adatbázis lista"), hanem nagyobb célközönséghez eljuttatni a termékünket/szolgáltatásunkat, ott bizony el kellett már a marketing azon része, hogy legalább halljanak a termékünkről. Eddig csak olyan "vállalkozótól" hallottam ezt kijelenteni, akinek üres a naptárja… 🙂 Nagyon erős verseny van ma már szinte minden piacon, a konkurencia is már komoly reklámokkal készül, így vallhatjuk azt a nézetet, hogy a "Jó bornak nem kell a cégér", valójában utóbbit alkalmazva hamar be kell majd zárnunk a boltot. Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ, hogy a legjobb felhasználói élményben lehessen részed. A jó bornak nem kell cégér jelentése » Szólások.hu. A böngészés folytatásával hozzájárulsz a sütik használatához. További információért kérjük, látogass el Adatkezelési tájékoztató oldalra.
🙂 Tényleg így van? Lehet így volt 1970-ben, de jelen pillanatban 2020-at írunk. Eladja saját magát egy termék/szolgáltatás? Szolgáltatás vagy termék függő… egyébként naná, egy bizonyos ideig és egy bizonyos szintig biztosan… Tegyük fel van egy kis élelmiszerboltunk, virágüzletünk, kis fagyizónk a faluban vagy kisvárosban … Szuper, akkor bizony akár "szájhagyomány útján" is terjedhet a jó hírünk és igen jönni fognak a vevők, annyi jön, hogy az elején még jól is éljen a kis üzletünk. Mi ezekben a közös? Igen! Barcelona: a jó bornak nem kell cégér. Jól látod, helyi üzletek. Bár még itt is meglegyint minket a konkurencia szele. Mi van, ha ő reklámoz és bizony azt nagyon jól csinálja szuper online jelenléttel…? Nos, ha úgy gondolod, hogy a jó bornak nem kell cégér, akkor ideje felkeresnem a konkurenciádat 😉 Nem is kérdés, kell a reklám Annyi termékkel/szolgáltatás jön velünk szemben a mindennapokban, hogy bizony reklám nélkül nem is hallanánk róluk. A legjobb, legötletesebb megvalósításokról ugyanis beszámolunk majd az olvasóknak, így lehet, hogy a következő esettanulmány már a Te cégedről fog szólni!
Az 1700-as években egyre több apróhirdetés került a napilapokba, a francia forradalom idején már nagy méretű falragaszok, plakátok is megjelentek az épületek falain. Az 1850-es évektől reklámfotók, az előző századfordulótól pedig színes magazinok is buzdították vásárlásra a fogyasztókat. A távíró (1844), majd a rádió elődje, a telefonhírmondó (1893) lehetővé tette, hogy a hírek és a hirdetések rövid időn belül nagy távolságokra eljuthassanak, és az első mozgó-képszínház megnyitásával (1898) szinte egy időben a filmvetítéseket kísérő, rövid reklámfilmek is megszülettek. Miután az 1870-es években "a plakátkészítés atyjaként" számon tartott Jules Chéret francia festő kidolgozta a többszínű nyomatok technikáját, megjelentek a színes művészi plakátok, és a reklámozásba bekapcsolódott a posztimpresszionizmus és a szecesszió korának számos neves művésze, köztük Henri de Toulouse-Lautrec, Alphonse Mucha és Théophile Steinlen. A jó bornak nem kell cégér 3. "Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! " Az első magyar reklámnak azt a védjegyet tekintik, amelyet az 1350-es években a szentgotthárdi kaszakészítők tettek termékeikre.