Petőfi Sándor Nézz le immár, nézz le, lelkem! Nézz le kissé páholyodból, Nézz reám szép szemeiddel... Egy percig csak... irgalomból! Ha te tudnád... ah, ha tudnád... Elbájoltál véghetetlen! Itten állok minden este, Mint a bálvány, merevedten. Szabó Szilvia | Nemzeti Színház. Ma sem volt, csak egy forintom, Melyet vacsorára szántam... S jegyet vettem rajta!... még sincs, Nincs szimpátiád irántam? Mégsem nézesz rám?... o nézz le! Itten állok közeledben, S akkorákat sóhajtok, hogy Még a kárpit is meglebben. Nézd, a bú mint fintoritja Szentimentális pofámot... Ugy de bánod is te mindezt!... 'Sz az malheuröm, hogy nem bánod. Pest, 1844. július Írd meg a véleményed Petőfi Sándor SZÍNHÁZBAN című verséről!
Megszokhattuk, hogy a Tilos az Á Performansz Színház műhelyéből gyakran kerülnek ki újító, kísérletező szándékú művek. Legújabb darabjuk, a Petőfi nem viccel című hangjátékuk is izgalmas koncepcióval nyit a középiskolások felé (is). Petőfi, Arany, Jókai, Vasvári… A sort hosszan lehetne folytatni: a 19. század derekától egészen jelenünkig nem szenvedett az ország hiányt a magyar nyelvben virtuóz és a közéletben kiemelkedő igazságérzettel rendelkező fiatalokból. Ugyanakkor a keret- és egyéb tantervek nevükhöz hűen olyan szűk blokkokba szorítják ezeket az izgalmas és egykor valóban hús-vér embereket, hogy a közoktatásban tanuló diákok gyakran a kartotékszerű ábrázolásuk miatt fordulnak el írásaiktól. Petőfi sándor színház veszprém. Problémájuk pedig a pillanatok alatt előhívható lexikális tudás világában egészen érthető; ennek megfelelően a TÁP Színház hangjátéka inkább az egyénre, jelen esetben az állandó eposzi jelzőkkel teleaggatott Petőfi Sándorra koncentrál. Pedig a nemzeti hőssé vált férfi már saját korában is megosztó személyiségnek számított.
[…] Koltai M. Gábor úgy marad hű Petőfihez, hogy a romantikus pátoszt olykor a (kikacsintó) humor oldja. " ( Karádi Zsolt, ) "A Tigris és hiéna története bizonyos értelemben olyan, mint egy kiszámítható szappanopera: mindenki mindenkivel valamilyen rokoni kapcsolatban van, és mindenki a saját, szerinte jogosan őt illető örökségét/vagyonát/szerzeményét szeretné kikaparni, illetve az őt ért jogtalanságot kívánja minél alaposabban megbosszulni.
Lehet követni? Koltai M. Gábor rendezésében lehet követni, de nem ez az érdekes, hanem a szövetségképzés, az érdekviszonyok változásainak alakulása, a politikai egyensúlyozás, a hatalomszerzési és megosztási technikák motivikájának ábrázolása, ami egyáltalában nem 1130-ra, hanem a magyar történelmi múlt állandó körforgására reflektál […]. Petőfi szövegét Sediánszky Nóra dramaturg, Peer Krisztián és Koltai M. Petőfi sándor színház | LikeBalaton.hu. Gábor igazítja korszerűvé, és az igazítást érdemes szó szerint venni: az alkotók ugyanis nem átírják Petőfit, hanem helyzetbe hozzák; a legkortársabbnak ható szövegek közül a legélesebbek, például a főurak hazaárulózása (azokra vonatkoztatva, akik nem úgy gondolják, ahogyan ők), vagy a király és a királyné beszéde a gyűlésen, az bizony Petőfi, úgy, ahogyan 1846-ban megírta. Ez korántsem meglepő persze, teljesen mindegy, hogy 1130, 1846 vagy 2013: a magyar megosztottság a kelet és nyugat közötti, hol csatlakozni, hol harmadik utat keresni vágyó, magányos és harcra kényszerített (avagy a harcot magára kényszerítő) létezés átka, úgy tűnik, része az örök körforgásnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Vidnyánszky Attila/Séra Dániel Továbbá – Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna Rendező: Vidnyánszky Attila Ez a történet sem csak úgy kezdődik, hogy a falu templomában a mise véget ért. A nép elhagyja a templomot. Csend lesz. De egyszercsak hortyogás hallatszik. Az egyik sarokban egy ember alszik. Fölébred, és az ajtó felé indul. Lenyomja a kilincset, de hiába. Az ajtó zárva van. Az ember átlátja a helyzetet, és nem rázza tovább az ajtót: tudja, hogy bezárták. Gondolkodni kezd, hogy hogyan juthatna ki. Az ablakon nem ugorhat ki, mert még a nyakát is kitörné. Eszébe jut egy ötlet. Hiszen hajtja a vágy! Ahogy az eredeti mű sem csak ennyiről szól, úgy a beregszászi előadás is több, mint szimpla történetmesélés, mert most is – mint mindig – a színház nyelvén fejezik ki mindazt, amit az életről, a világról gondolnak, azaz hogy "színházat csinálni" akkor is, most is "a legjobb dolog-log-log-log! "