Érdekesség a húsvét szigetek szobrairól. [good_old_share] A szobroknak tényleg van teste. A Csendes-óceán délkeleti részén fekvő Húsvét-sziget csupa rejtély. Nincs magyarázat arra, hogy a híres Moai szobrok hogyan kerültek oda, de még arra sem, hogy egyáltalán az emberek hogyan kerültek oda. A húsvét szigethez legközelebb lévő sziget több mint kétezer kilométerre van, így érthetetlen, hogy miért utaztak oda az emberek, és hogy hogyan építették meg ezeket a szobrokat. Húsvét-szigeti szobrok - Ezermester /. A régészeti leletek alapján, a Húsvét-szigetet valamikor a 700-as és az 1100-as évek között népesítették be. Akkoriban még csak evezős hajók voltak, amikkel lehetetlen volt ezer kilométert is megtenni, nemhogy még kétezret. Az is kérdéses, hogy hogyan szállították oda azt a rengeteg követ, és hogy hogyan munkálták meg, valamint az is, hogy milyen módszerrel ásták be a szobrok "testét" a földbe, pláne olyan mélyre. A szigeten nagyjából 887 szobor található, ami mind a parton, vagy a parthoz közel van, és mind a víz felé néz, mintha várnának valamire a víz felől.
Az apró, csendes-óceáni szigeten nem mindennapi látvány fogadja a tengert átszelő turistákat: hatalmas, testetlen kőfejek százai. Az alig 160 négyzetkilométernyi, kopár Húsvét-szigeten mintegy 900 monumentális kőfej mered a sziget belseje felé. A majd' ezeréves arcok azoknak a fantáziáját is beindítják, akik csak képekről látták ezeket az elképesztő szobrokat. Kik és miért alkották meg őket? Hogyan kerültek a mai helyükre? És vajon mi lett a testükkel? De mik azok a rejtélyes szobrok a Húsvét-szigeteken? | nuus.hu. Pici sziget, óriási szobrok A Chilétől nyugatra található sziget a holland tengerészkapitánytól, Jakob Roggeveentől kapta a nevét, aki 1722 húsvétvasárnapján pillantotta meg a Csendes-óceánon a kis földnyalábot. A Polinéziából érkezett őslakosok ekkor már ötszáz éve otthonuknak mondhatták a Húsvét-szigetet. A Húsvét-sziget kőfejeinek testét az idők folyamán betemetette a föld Mlenny / Getty Images Hungary A rapanuik valóságos földi paradicsomba érkeztek a 8–9. század környékén. Sűrű erdők, megművelésre váró földterületek és gazdálkodáshoz tökéletes éghajlat várták őket.
A szobrokon az idő vasfoga is nyomot hagyott az elmúlt évszázadokban, a rájuk rakódó por és föld részben maga alá temette a testüket. A 20. század közepén a szigetre érkezett régészek több moait is kiemeltek a földből. A földből kiemelt moaik tankbmb / Getty Images Hungary Mire az európai felfedezők a szigetre érkeztek, az egy évszázaddal azelőtti 15 ezer fős lakosság két-háromezer főre csökkent. A 19. században megjelenő rabszolga-kereskedők és a később hazatért rapanuik által behurcolt betegségek miatt a sziget szinte teljesen elnéptelenedett. A Húsvét-sziget felfedezése után számtalan tudós figyelme irányult a moai szobrok felé. századra a turisták is rátaláltak, ma a lakosság főként a repülővel és üdülőhajóval a szigetre érkező turistákból él. Mentes Anyu szakácskönyvek "A kevesebb több. A mentes jobb. " Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.
A régészek a pukaók oldalán látható súrlódásnyomokat a görgetés eredményének tartják. 8. Thor Heyerdahl kutatásainak köszönhető a moaik (kőszobrok) népszerűsége A 19. és a 20. században sok tudós vizsgálta a Húsvét-sziget kőszobrainak történetét. A norvég Thor Heyerdahl tézisei váltották ki a legnagyobb visszhangot, fő elméleteit tudóstársai sorra megcáfolták, ennek ellenére neki köszönhető a felfokozott érdeklődés és népszerűség. A sok viszontagságot megélt szobrokat az 1995-ös világörökségi listára kerüléskor állították a most látható helyükre. A wikipédiában még több érdekességet megtudhatsz a rejtélyes szobrokról. Húsvét-sziget monumentális kőszobrai, a moaik – videó Sok-sok rejtélyt tartogatnak még a kőszobrok. Talán épp ebben a videóban bemutatott módon mozgatták a szobrokat annak idején.
Hozzátette: az erózió és az elemek együttes hatása miatt a pukaók felszíne sérült, így ma már nagyon nehéz annak megállapítása, hogy az "óriáskalapok" felületén látható barázdák, vésetek az emberi munka eredménye vagy éppen a természet formálta ilyenekké. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Egyáltalán nem új keletű felfedezésről van szó tehát. Az archeológusok már legalább száz éve tanulmányozzák a kőszobrokat és már a legkorábbi, 1914-es ásatás alkalmával is rájöttek, hogy a szobrok törzse a föld alatt rejtőzik. Mivel a szobrok teste a föld alatt volt, a rajtuk lévő vésetek rendkívül jó állapotban maradtak fenn. A jelenlegi feltárás célja ezen vésetek dokumentálása, valamint megfelelő kezelés révén (vegyszerek és víztaszító anyag segítségével) a szobrok állapotának megőrzése.