1801 Nagy-Britannia és Írország uniója Nagyhatalmi sorrend (A Változó Világ elemzése) Franciaország Nagy-Britannia Ausztria Hollandia Japán Oroszország Spanyolország Németország Törökország Egyesült Államok 1802 Georg Friedrich Grotefend német filológus megfejti a Perzsiában használt ékírást. Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozza könyvtárát és a magyar múltat idéző gyűjteményeit, ezzel megalapozva a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat. 1803 Nagy-Britanniában megindul az első lóvontatású vasút. 1804 A Föld népessége eléri az 1 milliárdot. Bebesi György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története | könyv | bookline. Franciaországban kihirdetik a Code civil-t, az első polgári törvénykönyvet. 1805 A brit flotta győzelmet arat Trafalgarnál. 1806 Megszűnik a Német-Római Birodalom. 1807 Az Egyesült Királyság parlamentje törvénytelennek nyilvánítja a rabszolga-kereskedelmet. 1808 Császári rendeletre hétezer fa ültetésével megkezdik a pesti Városliget, a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkjának kialakítását. 1809 A fredrikshamni békével véget ér az orosz–svéd háború.
SZAKTÁRS Osiris kiadó Pajkossy Gábor szerk. : Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény (Osiris tankönyvek, 2003) osiris tankönyvek MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A19. SZÁZADBAN SZÖVEGGYŰJTEMÉNY Szerkesztette Pajkossy Gábor Next Elrendezés Igazítás Forgatás
): Bajza József összegyűjtött munkái 1. (Budapest, 1901) Badics Ferencz (szerk. ): Bajza József összegyűjtött munkái 2. (Budapest, 1899) Badics Ferencz (szerk. ): Bajza József összegyűjtött munkái 3. ): Bajza József összegyűjtött munkái 4. ): Bajza József összegyűjtött munkái 5. (Budapest, 1900) Badics Ferencz (szerk. ): Bajza József összegyűjtött munkái 6. A 19. század | tortenelemcikkek.hu. (Budapest, 1900) Bagyó János: Gr. Széchenyi István közlekedésügyi reformja és tevékenysége (Budapest, 1913) Bajza József (szerk. ): Ellenőr. Politicai zsebkönyv, a' Pesti Ellenzéki Kör megbizásából (Németország, 1847) Balogh Pál: A magyar faj uralma (Budapest1903) Balogh Pál: Fajnépességi viszonyaink az erdélyi részek körűl 1890-1900. években (Kolozsvár, 1904) Barach Benedek: A templáriusok titkos statutumai - Ismertető előadás (Budapest, 1878) Barna Endre: Románia nemzetiségi politikája és az oláhajkú magyar polgárok (Kolozsvár, 1908) Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808-1860. (Budapest, 1943) Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808-1860.
Ez a kategória az ún hosszú 19. század történelmét tartalmazza (1789 – 1914) Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 3 alkategóriával rendelkezik (összesen 3 alkategóriája van). D A dualizmus kori Magyarország (3 K, 30 L) E Magyarország 19. századi eseményei (2 K, 5 L) Sz 19. századi magyarok (125 L) A(z) "19. Pajkossy Gábor (szerk.): Magyarország története a 19. században - Szöveggyűjtemény | könyv | bookline. századi magyar történelem" kategóriába tartozó lapok A következő 18 lap található a kategóriában, összesen 18 lapból. 19. századi magyar történelem 0–9 1825–27-es pozsonyi országgyűlés 1832–36-os pozsonyi országgyűlés A Adminisztrátori rendszer B Bach-huszárok Bach-korszak I Illír Királyság (1816–1849) K Kolozsvári kaszinók Kolozsvári Gondoskodó Társaság M Magyarország földművelésügyi minisztereinek listája Mondolat N Nemzeti Casino O Országos Színészegyesület P Protestáns pátens R Reformkor Sz Szakszervezeti Tanács Szerb Vajdaság és Temesi Bánság U Utazás Észak-Amerikában A lap eredeti címe: " ria:19. _századi_magyar_történelem&oldid=10345847 "
A "hosszú" 19. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv korszerű, új kutatásokon alapul. 19 század történelme másodszor. Megjelenése nem csupán a felsőoktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 3 980 Ft Online ár: 3 781 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 378 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Az előzményekre, hagyományokra építő fokozatos kiigazításokra is lehetőséget adó, a követhető fejlődést állította szembe a forradalommal. A kiépülő alkotmányos rendszerekben a konzervativizmus az alkotmányosság talaján álló, a polgári szabadságjogokat tiszteletben tartó politikai erőként a liberalizmus alternatívájává vált. A társadalom átalakulása Az ipari forradalom a gazdaság korábban nem látott fejlődését eredményezte, ezáltal lehetőséget teremtett az emberek életkörülményeinek jelentős javulására, az élelmezéstől az oktatáson, az egészségügyön és az utazási feltételeken keresztül a lakáskörülményekig. Átalakult a társadalom szerkezete is. A társadalmi helyzetet alapvetően a vagyon határozta meg. Összeolvadóban volt a földbirtokos és pénzarisztokrácia. Az ipar és az infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan nőtt a középosztály létszáma és súlya. Emellett a legjelentősebb társadalmi változás az ipari munkásság térnyerése volt. A munkások egyre nagyobb hányada dolgozott gyárakban. Az ipari forradalom kezdetén a munkásság helyzete rendkívül rossz volt.
A magyarság történelme A magyar nép kialakulása Középkor Kora újkor 19. század Reformkor Szabadságharc Kiegyezés Osztrák–Magyar Monarchia A 20. századtól máig m v sz A 19. század a magyar történelemben nagy fordulatokat hozott. A század elején megkezdődött a modernizációt magával hozó reformkor, majd két éven keresztül zajlott a magyar forradalom és szabadságharc. A század végén az osztrák és magyar politikai vezetők megkötötték az úgynevezett kiegyezést, aminek eredményeként létrejött Európa egyik nagyhatalma, az Osztrák–Magyar Monarchia. Reformkor [ szerkesztés] A korszak előzményei és kezdete [ szerkesztés] Magyar törvényhatósági czimerlap (1839) A napóleoni háborúk idején a Habsburg Birodalom vészesen eladósodott. A kritikus helyzetben az uralkodó lényegesen több adót kívánt beszedni Magyarországról. Ez a nemesség ellenállásához vezetett. I. Ferenc a tiltakozások hatására idő előtt berekesztette az országgyűlést, és ezt követően rendeletekkel kormányzott. A magyar rendek tiltakozásul nem hajtották végre az uralkodói rendeleteket.