Akkor sem, ha tudtam: talán az én utam lesz a nehezebb! Dercsényi Dezső: Az esztergomi királyi palota (Corvina Kiadó, 1975) - Szerkesztő Fotózta Kiadó: Corvina Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1975 Kötés típusa: Fűzött papírkötés Oldalszám: 85 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 13 cm ISBN: 963-13-2705-1 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Tartalom Képjegyzék A királyi palota és az érsek székesegyház északkeletről A XVIII. századi Lipót-bástya A várkápolna rózsaablaka. 1200 körül A királyi palota és a kápolna kapuja. 1200 körül A várkápolna kapuja. 1200 körül A királyi palota kapuja. 1200 körül A várkápolna nyugat felé. 1200 körül A várkápolna apszisa. 1200 körül A várkápolna boltozata. 1200 körül Az északi mellékkápolna boltozata. Esztergomi királyi palota teljes film. 1200 körül A várkápolna hajójának déli fala A várkápolna érszelete az északi mellékkápolnából A várkápolna hajójának északi fala az ülőfülkékkel, a "kőfaragó-fejekkel" és a XIV. századi freskókkal A várkápolna hajójának északi fala Oszlopfő a déli mellékkápolna bejáratáról: Pszüchomachia.
Esztergom királyi palota teátrum Esztergomi Királyi Vár – Esztergomi Királyi Vár Esztergom királyi palota belépő Habibi vár szélesség (lat): N 47° 47, 908' hosszúság (lon): E 18° 44, 188' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Lakóépület megye: Komárom-Esztergom helyrajzi szám: 16241, 16242 település KSH kódja: 25131 földhivatal: Esztergom Körzeti Földhivatal rövid leírás: A középkori Magyarország első székvárosa Esztergom. Itt, a várhegyen állt Géza fejedelem, majd I. István palotája, majd ezt követően III. Béla kezdte meg az új rezidencia építését. A várat 13. század közepétől több építési periódusban bővítették és átalakították. A török időben elpusztult, maradványait részben elbontották az új székesegyház építésekor. A vár III. Béla-kori épületeit 1934-1938 között történt régészeti feltárás után rekonstruálták (építész: Lux Kálmán). A lengyel elnök post mortem kitüntette a második világháborús lengyel menekülteket segítő négy magyart - kulfold.ma.hu. Jelenleg múzeum. A vár két részre tagolódik, D-i sarkában állt a királyi rezidencia. Legkorábbi épületei a III. Béla-kori lakótorony köré szerveződött kápolna, és palota.
1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek. 1822-ben, a ma is álló bazilika építése kapcsán a vár jelentős részét elbontották. 1934-38 között kezdődött meg a palota feltárása és helyre állítása, a kápolna és a lakótorony jelenleg is látható részei ez időszakban kerültek restaurálásra. Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, s a még napjainkban is példamutatónak számító helyreállítást a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor. Királyi palota, Esztergom. A helyre állított királyi palota épületében 1967 óta működik az esztergomi Vármúzeum Az újabb helyreállítások 1996-ban kezdődtek, s a Millennium évében nyitotta meg kapuját a kibővített múzeum. 2009-től a lakótorony tetején kialakított kilátó is látogatható. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a XVII. századig. A Vármúzeum állandó és időszaki kiállításokkal várja látogatóit. Állandó kiállítások: Esztergom Évszázadai - az esztergomi várhegy és a vár története Vas és arany - díszfegyverek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Dénártól a Forintig - Fejezetek a magyar pénzverés történetéből Kőtár - Lapidarium Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig Belépőjegyek: Felnőtt belépőjegy: 920 Ft 6-26 éves korig: 460 Ft 62-70 év között: (2 fő 18 éven aluli gyerekkel érkező két hozzátartozó kísérő belépőjegyének ára 460 Ft) Fotójegy: 1500 Ft Videójegy: Cím: 2500 Esztergom Szent István tér 1.
Az ebédlőterem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk. Az ebédlőteremben nemcsak sorban valamennyi magyar király, hanem szittya őseik is láthatók. Továbbá csináltatott melegvizű és hideg fürdőket, meg kettős kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval koronázott. Esztergomi királyi palota teljes. Ezek között pedig a sziklánál kerek tornyot emelt, melyet különféle termekre és szobákra osztottak, fent pedig változatos ablakok díszítettek, s amelyben kápolnáról is gondoskodott. Majdnem mindig itt lakott maga is, mert ez a Duna fölé emelkedvén, kellemes kilátást és a kertektől eredő gyönyörűséget nyújtott, a hely pedig bölcselkedésre és szemlélődésre felettébb alkalmas. " Estei Hyppolit (1487-1497) érseksége idején, majd az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folyik a reneszánsz palota építkezése, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. A mohácsi vész után alapvetően megváltozik az esztergomi vár jellege: ha eddig a reneszánsz székhely kialakítása volt a cél, most az erődítési munkák válnak egyre sürgetőbbé.
1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legjelentősebb reneszánsz költője. 1595-ben Mansfeld Károly parancsnoksága alatt álló keresztény seregek visszafoglalták a várat 10 évre, majd ismét török kézbe került. A "pogány" hatalmából véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével, az ő emléktábláját a Duna menti Vízivárosban láthatjuk. A II. Szolgáltatások – Esztergomi Királyi Vár. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, amikor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat. A 18. században fokozatosan lebontották védőműveit, majd 1869-re elkészült a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika. Az egykori királyi székhely múltjának feltárását az 1930-as esztendőkben kezdték meg. 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Botticelli-freskót, és a Vitéz-studiolót védi a beázástól.
Esztergom és a dorogi járás Bp. 1979. 455 oldal. Szerk. : Torma István Szakirodalom Ásatási dokumentáció az Esztergom, Vár, királyi-érseki palota ásatásról 4188-072-294/2001. KÖI 2004 Adattári dokumentáció Jelenség Kor Leírás Forrás Templom középkor Kor: középkor Jelenség: Templom általában Kőemlék Kor: középkor Jelenség: Kőemlék palota római kor fürdő késő középkor Kor: középkor/késő középkor Jelenség: Vízmű / fürdő Telep Fal Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,, 2022. július 14.
A reneszánsz építkezések egészen a mohácsi vészig tartottak, utána erődítési munkálatokba kezdtek. 1543-ban azonban a törökök elfoglalták a várat. Onnantól kezdve a vár sorsa meglehetősen hányattatott, ugyanis a palota lakótereit feltöltötték földdel és a vár többször gazdát is cserélt. A Rákóczi felkelésnél még a kurucok is lakják egy ideig. Végül Mária Terézia adta vissza 1761-ben a várat az akkori érseknek. Ekkor nagyszabású átalakításokba kezdtek. Rengeteg középkori romot, maradványt eltakarítottak és elkezdték a barokkosított rezidencia kialakítását. A mai székesegyházat az 1800-as évek elején kezdték megépíteni. 1934 és '38 között végeztek feltárásokat a királyi palota romjai között. Később 1960-as években újabb feltárások következtek. Az esztergomi vár az Árpád-korban () A vár felépítése A mai vár felépítése nagyjából a XVI. századi állapotokat tükrözi. Persze a bazilika jelentős átalakuláson esett át a XIX. században, de a vár falait, lakóépületeit már nem bővítették, alakították át.