Végül az ország visszalépett a versenytől, azonban az EBU egyedülálló módon engedélyezte, hogy a részvételi díj kifizetése mellett részt vegyenek a szavazásban. A montenegrói tévé nem közvetítette a versenyt, így Szerbia és Montenegró szavazatairól csak Szerbia döntött. [1] 2006 májusában felbomlott a két ország uniója, és 2007-től már független indulókként vettek részt. Nyelvhasználat [ szerkesztés] A nyelvhasználatot korlátozó szabály 1999-ig volt érvényben, vagyis Szerbia és Montenegró 2004-es debütálásakor már szabadon megválaszthatták az indulók, hogy milyen nyelvű dallal neveznek. Szerbia és montenegro. 2004-es daluk szerb nyelvű, a No Name együttes két dala montenegrói nyelvű volt. [2] Nemzeti döntő [ szerkesztés] Szerbia és Montenegró nemzeti válogatója az Evropesma nevet viselte, és 2004 és 2006 között minden alkalommal megrendezték. 2004-ben a döntő előtt egy szerb elődöntőt rendeztek Beovizija néven. A huszonnyolc indulóból négy csatlakozhatott a már döntős húsz dalhoz. A győztest kilenc zsűritag választotta ki.
Forrás: Wikipédia
Kultúra, vallás: A sok nemzetiség és a változatos történelmi események következtében Szerbia-Montenegró igen színes kultúrával rendelkezik. Míg az 1920-ig Magyarországhoz tartozó Vajdaság területén a magyar kultúra komoly hatást gyakorolt, az ország többi vidékén a középkorban Bizánc, majd a törökök kulturális befolyása volt meghatározó, illetve az ország középső vidékein bolgár, Montenegróban pedig albán és olasz hatásról kell beszélni. Vajdaságtól délre bizánci stílusban épült ortodox kolostorokat és épületet láthatunk. Szerbia és Montenegró - frwiki.wiki. Több török emlék is van az országban, de a legkiemelkedőbb Novi Pazar történelmi magja. A XX. század építészete — hasonlóan más szocialista országhoz — sokszor nyomot hagyott a történelmi emlékek között. Az ország vallás tekintetében is nagy változatosságot mutat. Mialatt északon, a Vajdaságban alapvetően a nyugati kereszténységhez tartozó római katolikusok, reformátusok és evangélikusok élnek, az ország délebbi vidékein az ortodox egyház a domináns, de a középső területeken szép számmal élnek mohamedánok is.
2008 óta független Szerbiától. Fővárosa Pristina. Montenegró (fővárosa Podgorica) Földrajz [ szerkesztés] Természetföldrajz [ szerkesztés] Északon az Alföld síksága terül el egészen a Száva partjáig, de délebbre is benyúlik a Morava völgyébe. A Moravától nyugatra, illetve Montenegróban a Dinári-hegység, keletre a Balkán-hegység húzódik. Érdekes képződmény továbbá Montenegró tengerpartja, ahol Dél-Európa egyetlen " fjordja " található. Legmagasabb pontja: Mokra-hegységben (2755 m) Legnagyobb folyók: Duna (Dunav), Tisza (Tisa), Száva (Sava), Morava, Drina, Temes (Tamiš). Legnagyobb tavak: Szkadari-tó (Skadarsko jezero), Piva-víztározó. Éghajlata igen változatos. Montenegróban mediterrán, attól északra nedves kontinentális, egyes belsőbb területeken száraz kontinentális éghajlat jellemző. Szerbia és Montenegró az olimpiai játékokon – Wikipédia. Jelentősebb városok [ szerkesztés] Szerbia-Montenegró legnépesebb városai az alábbiak voltak: Belgrád (Beograd) Újvidék (Novi Sad) a Vajdaságban Niš Podgorica Montenegróban Szabadka (Subotica) a Vajdaságban Kragujevac Nagybecskerek (Zrenjanin) a Vajdaságban Gazdaság [ szerkesztés] Népesség [ szerkesztés] Szerbia-Montenegrót rendkívül sok nemzetiség lakta.