Video Felvetődik a kérdés, hogy miért a Sátánra hárul az igazságszolgáltatás feladata – ha már az igazságszolgáltatásnak muszáj valamiféle emberen túli világból jönnie –, miért nem Istenre? Erre az lehet az egyik lehetséges válasz, hogy Moszkvában mindenki ateista, Jézus történetét pedig illik mesének tartani, úgyhogy nem is csoda, hogy egy isten (és hit) nélkül maradt városban csak a Sátán tud bármit is elérni. A hatóságok természetesen az ő létét is tagadják, tetteit pedig megpróbálják szemfényvesztő bűvésztrükköknek beállítani, de a tények attól még tények maradnak: a Sátán botrányba fulladó varietészínházi előadása után valóban alsóneműben szaladgálnak a nők Moszkva utcáin; a történet egyik fő helyszíne, a Sátán moszkvai főhadiszállása, az 50-es számú lakás valóban leég; aki pedig meghal az ördögi mesterkedések következtében, az valóban halott. Mindez azonban csak a regény egyik rétege. A Sátán látogatásán, a városban véghezvitt felforgató tevékenységén és a hitetlen, korrupt moszkvaiak kifigurázásán és megbüntetésén kívül a regény sok egyébről is szól: a Mester nevű író sorsáról s az ő Ponczius Pilátusról szóló, botrányosnak kikiáltott regényéről; a Mester és az önfeláldozó, a szerelme kedvéért még a boszorkányságot és a Sátán melletti háziasszonykodást is örömmel vállaló Margarita kapcsolatáról; és arról is, hogy mi a különbség a valódi és az államilag támogatott művészet között.
Keletkezés A tanítványaimnak és bárkinek írtam, pár hónapja. Azért írtam, mert érdekesnek tartottam a műben a neveket, és jelentésüket a mű szempontjából. Teljes mű / Kész Ördögi nevek A Mester és Margaritá ban "Úgy ejtetted ki a szavakat, mintha nem ismernéd el az árnyékot, sem a gonoszságot. De légy szíves egy pillanatig eltűnődni a kérdésen: mivé lenne az általad képviselt jó, ha nem volna gonosz, és hogyan festene a föld, ha eltűnne róla az árnyék? Hiszen árnyékot vet minden tárgy, minden ember, kivétel nélkül. Itt van például a domb árnyéka. Csak nem akarod megkopasztani a földgolyót, hogy eltávolítsál róla minden fát, minden élőlényt, csak azért, hogy fantáziád kielégítsd, és elgyönyörködhess a kopár fényben? Ostoba vagy. " – mondja Woland Lévi Máténak A Mester és Margaritá ban. A fény és az árnyék, a jó és a gonosz, a fehér és fekete ellentéte örökös toposz az irodalomban. De ez a Woland – ő valahogy más. Noha ő lenne itt a gonosz, mégis bünteti a bűnöket, a bűnösöket. Pedig ebben a különleges regényben ő a sátán.
Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis A mester és margarita tartalom 1 Mihail Bulgakov: Mester és Margarita (olvsónapló) - SuliHáló Felvetődik a kérdés, hogy miért a Sátánra hárul az igazságszolgáltatás feladata – ha már az igazságszolgáltatásnak muszáj valamiféle emberen túli világból jönnie –, miért nem Istenre? Erre az lehet az egyik lehetséges válasz, hogy Moszkvában mindenki ateista, Jézus történetét pedig illik mesének tartani, úgyhogy nem is csoda, hogy egy isten (és hit) nélkül maradt városban csak a Sátán tud bármit is elérni. A hatóságok természetesen az ő létét is tagadják, tetteit pedig megpróbálják szemfényvesztő bűvésztrükköknek beállítani, de a tények attól még tények maradnak: a Sátán botrányba fulladó varietészínházi előadása után valóban alsóneműben szaladgálnak a nők Moszkva utcáin; a történet egyik fő helyszíne, a Sátán moszkvai főhadiszállása, az 50-es számú lakás valóban leég; aki pedig meghal az ördögi mesterkedések következtében, az valóban halott. Mindez azonban csak a regény egyik rétege.