Problémák: A parasztok zőme a várospkba elsősorban Rómába vá tudott elszegődőt kézműves műhelyekbe, üzletekbe, vagy a város egyéb intézményeibe, de sok volt a munkanélküli. Hadsereg válsága:a hadsereg alkalmanként katonáskodó paraszthadsereg volt, csak cenzusképes polgár lehetett katona, a proletárok nővekedésével ez egyre csökkent. Állandó, űtőképes zsoldos hadseregre volt szükség. Államszervezet válsága:hogy a válságjelenségek megoldodjanak, hosszútávú koncepciora volt szükség. A római köztársaság válsága - Történelem kidolgozott érettségi tétel. 2, a földkérdés megoldására való elképzelések: TIBERIUS GRACCHUS – i. e. 133-ban lép fel néptribunusként – felújította a LICINIUS-SEXTIUS féle földtörvény / max. 500 jugerum =230 hold földet birtokolhat valaki, az ager publicus területeket kisparcellákra osztani fel/ A latifundiumok jelentős része az államhoz került volna vissza, kisbirtokok formájában akarta felosztani ® a volt birtokosoknak a hadizsákmányból kártérítést akar adni, de a szenátori rend úgy is ellenzi. – Tiberius Gracchust 300 hívével együtt egy utcai verekedésben megölik GAIUS vagy CAIUS – i.
(Szent) István államszervezõ tevékenysége József Attila motívumai Kassák Lajos Kertész Imre: Sorstalanság Kosztolányi Dezsõ: Édes Anna Krúdy Gyula: Õszi versenyek Madách Imre: Az ember tragédiája Magyarország az I. világháború után Magyarország részvétele a II. világháborúban Magyarországi forradalmak Móricz Zsigmond motívumai Németország nagyhatalommá válása Petõfi Sándor világképe Petõfi Sándor: Az apostol Petri György Pilinszky János Radnóti Miklós eclogáinak mûfaji és poétikai jellemzõi Vörösmarty Mihály mûveinek mesei és bölcseletei rétegei William Shakespeare: Rómeó és Júlia 2009
Ennek következtében az előkelők rendkívüli módon meggazdagodtak, a rabszolgák száma a vidéken nagyon is gyarapodott. Itália szabad népessége azonban fogyott és tönkrement, hiszen szegénység, súlyos adók és örökös hadviselés kötelezettsége sújtotta őket. Akiknek nem kellett katonáskodniuk, azok is tétlenségre voltak kárhoztatva, mert a föld a gazdagok kezében volt, s azt a szabadok helyett rabszolgákkal műveltették. " (Appianosz római történetíró Kr. u. 90 k. -170) '... A népet a katonai szolgálat terhe és ínség gyötörte. A Római Köztársaság válsága - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A hadvezérek a hadizsákmányt csak kevesekkel osztották meg; ugyanakkor a katonák szüleit vagy kicsiny gyermekeit, ha hatalmasabb szomszédjuk volt, elűzték otthonukból. [... ] " (Sallustius) "Egy consul Rómából Teanum Sidicinum városába érkezett. Felesége kijelentette, hogy a férfiaknak fenntartott fürdőben akar megfürödni. Erre Marcus Marius, a város legtiszteltebb polgára utasította a város egy elöljáróját, hogy a fürdőből távolítsák el az ott tartózkodókat. Az asszony azonban ismét szólt az urának, hogy a fürdőt nem elég gyorsan és nem elég tisztán adták át neki.
Róma- miután megszerezte az uralmat Itália felett – összeütközésbe került a Földközi-tenger nagyhatalmával, Karthágóval. A Róma és Karthágó közötti érdekellentétek három pun háborúhoz vezettek. I. e. 133-ra befejeződtek Róma és a hellenisztikus államok közötti harcok is. Így Róma az egész Földközi-tenger ura lett, városállamból birodalommá vált ( Imperium Romanum). A hódítások következményei A hódítások következtében a gazdaság és a társadalom jelentősen átalakult. A köztársasági államrend nem tudta megoldani a birodalommal járó feladatokat, a köztársaság válságba jutott. A válság a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet szinte minden területén jelentkezett, és különféle megoldási kísérletek ellenére a köztársaság bukásához vezetett. A gazdaság szerkezetileg átalakult. A gazdasági élet alapja a mezőgazdaság volt, a lakosság túlnyomó többsége földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A hódításokig Itáliában a kisbirtok volt uralkodó. A hódító háborúk nyomán átalakult a termelés struktúrája is: a rabszolgák tömeges alkalmazása és az olcsó tengerentúli gabona beáramlása következtében a kisparaszti gazdaságok tönkrementek, és a rabszolga-munkaerőre alapozott közép- és nagybirtok vált általánossá.
általában gazdagnak mondható réteg a római gazdaság két helyen alakult át számottevően: a földbirtokok nagysága növekedett a rabszolga-munkaerőt szélesebb körben alkalmazták Kr.
A gazdaságok rátértek a jövedelmezőbb termékek előállítására, előtérbe került a szőlő, az étolaj, a zöldség- és gyümölcsfélék termesztése, háttérbe szorult a kevésbé jövedelmező gabonatermesztés. Nehézségek mutatkoztak a hadsereg-utánpótlásban is. A latifundiumok (nagybirtokok) fokozatosan bekebelezték a kisbirtokot, így éppen az a társadalmi réteg vesztette el gazdasági erejét, amely a római katonaságot adta. A hosszas háborúskodás következtében az állandósult katonai szolgálat mellet a kisgazdaságok működtetése szinte lehetetlenné vált. Sok kisbirtokos elvesztette földjét, növekedett azoknak a száma, akik nem rendelkeztek a katonai szolgálathoz szükséges vagyonnal. Nem volt tehát elegendő hagyományosan besorozható katona, pedig hadseregre szükség volt a meghódított területek megtartása érdekében, ugyanakkor a határok mentén is számolni kellett ellenséges betörésekkel. Erős hadseregre a belső társadalmi feszültségek, harcok felszámolása miatt is szükség volt. Társadalmi válság A társadalomban mutatkozó válságjelenségek voltak a legsúlyosabbak és a legösszetettebbek.