Így a Nap abban az időszakban, amit az asztrológia a Koshoz (március 21-étől április 19-éig) rendel, ma a Halak csillagképén halad át. Gyökér-, levél-, virág- és gyümölcsnapok Tehát a csillagképek már nem esnek egybe az állatövekkel. Maria Thun állításai a tényleges csillagképekre értendők és nem az asztrológiai állatövekre. A kutatónő rájött, hogy a Hold állása a különböző csillagképekben különböző módon befolyásolja a növények fejlődését. Így a földjegyekben a Hold a gyökér növekedését, a vízjegyekben a levélképződést, a levegőjegyekben a virágok fejlődését, a tűzjegyekben pedig a gyümölcsök és a magok fejlődését inspirálja. Ennek logikájára a vetést és a kertészkedés különböző műveleteit úgy kell időzíteni, hogy azok megfeleljenek az adott növénytípusnak. E szerint az ún. gyökérnapok (Hold, a Bika, a Szűz és a Bak jegyében) kedveznek pl. a reteknek, répának, céklának, burgonyának, hagymának, zellernek. A levélnapok (Hold a Rák, Skorpió vagy a Halak jegyében) előnyösek a legtöbb káposztafélének (kivétel a brokkoli), salátának, spenótnak, petrezselyemnek, ánizsnak és fűféléknek.
A gyümölcsöket egyébként gyümölcsnapokon, leveles zöldségeket levélnapokon, a virágos növényeket virágnapokon, a gyökérzöldségeket gyökérnapokon ajánlatos begyűjteni, ez utóbbiakat főleg csökkenő Holdnál. A bolygók együttállásának szerepe Maria Thun azt is felfedezte, hogy a bolygók együttállása néha nagyobb szerepet játszik a növények fejlődésében, mint a Hold. A mesterséges öntözés ugyanakkor csökkenti ezt a hatást, olykor szinte teljesen ki is küszöböli, minek következtében ismét a Hold hatása válik uralkodóvá. A különböző napokon történő talajművelés megváltoztatja a növények anyagcseréjét is. Így pl. a gyökérnapokon kapált spenót nitráttartalma jelentősen megnő, hasonlóan reagálnak más növények is. Más bolygók hatása is figyelemreméltó. Ha a Mars a többi bolygóval szemben áll (180 fokos szögben), a növények fokozott mértékben vesznek fel vasat, Merkúr-szembenállás esetén pedig rezet halmoznak fel. (Maria Thun ez utóbbi megállapítása nem egyezik az antropozófus kutatókéval, akik a rézfelhalmozást a Vénusz bolygó hatásának tulajdonítják. )
Maria Thun az ő hatásukra kezdte el szisztematikusan vizsgálni a különböző növényi kultúrák fejlődését, mégpedig nem egyszerűen a régi paraszti megfigyelésekre alapozva, hanem a korszak egyik leginnovatívabbnak számító világnézetének, a Rudolf Steiner által kidolgozott antropozófiának szellemében. (Igen, ő ugyanaz a Rudolf Steiner, aki a Waldorf-pedagógiát is adta a világnak. ) Maria Thun az egész ötvenes éveket végigszemlélgette meg -kísérlezgette, majd tapasztalatai alapján elkezdte kiadni azt a vetési naptárat, amely azóta is töretlen siker a biodinamikusok körében. Maria Thun 2012-ben bekövetkezett halála után fia vette át a kiadvány gondozását, és az idén már az 56. évfolyama jelent meg. A holdkertész szamárvezetője Nem mennék bele a részletekbe, itt most elég annyi, hogy a holdkertész szerint a Hold járása erős befolyással van a növények vízháztartására, így fejlődésükre is. Alapvetően két fő kritérium mentén szedjük szét a holdhónapot: az egyik nyilván a Hold Föld körüli pályájának időtartama (az egyszerűség kedvéért kb.
A Hold befolyásolja a növények növekedését Maria Thun több évtizeden át figyelte a növények fejlődését, összefüggésben a vetési időpontokkal. Kutatási eredményeit 1963-ban tárta először a nyilvánosság elé, azóta minden évben megjelenik híres naptára a javasolt vetési időpontokkal. (A Természetgyógyász Magazin Biogazdálkodás rovata folyamatosan közli a vetési naptárt. ) Kísérletei során egyértelműen megállapította, hogy a növények fejlődésére jelentős hatással vannak a kozmikus erők, például a Hold állása a különböző csillagképekben. Az asztrológiában az állatöv a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődik március 20-21-én, és a Föld keringési pályáját 12 egyenlő részre osztja, amelyek egyenként 30 fokosak. Ezeket a szakaszokat ugyan a különböző csillagképek szerint nevezték el, de nem egyeznek velük teljesen, mivel a csillagképek terjedelme részben hosszabb (pl. a Szűz), részben rövidebb (pl. a Rák), mint 30 fok. Azonkívül a Föld tengelyének ingaszerű járása során eltolódik a napéjegyenlőség helyzete.
(Lippai J. 1664, CXXIV. ) "Egy szóval, Szent Márton naptul fogva böjtig, mind vagdalhatni, mikor még a gyökérben van a nedvesség, csakhogy ebben is megtartsák a holdnak forgását. A közkertészek azt jovallják, hogy holdfogytára, mikor a hold a vége felé siet, légyen a vagdalás. 1667, CCLXXV. ) "Legjobb volna mindenik sebet oltóviasszal békenni, vagy tehénganéjjal elegyített agyaggal békötni. 1667, CCLXXVI. ) In: Surányi D. 1987. 2 Minden évben kiadja a Biodinamikus Közhasznú Egyesület: 1061 Budapest, Anker köz 2–4. Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról? Keresse könyvsorozatunkat!
Toleráns ember is lehet szkeptikus olyan magyarázatokkal szemben, amelyek úgy kezdődnek, hogy " mert már dédanyáink is így csinálták ". Régen a Föld lapos volt, a nők nem járhattak szoknyában, a konfliktuskezelés legúriemberesebb módja meg a pisztolypárbaj volt. Szóval nem nyelünk be gondolkodás nélkül semmit, csak azért, mert régi. Nincs semmi bajom a holisztikus szemlélettel se, de emlékszem, hogy röhögött rajtam az ötéves gyerek, amikor a tizedszerre hígítottam ötvenszeresére a mákszemnyi homeopátiás bogyó vizes oldatát – milyen anya az olyan, amelyik egy kanál vízzel akarja meggyógyítani a már-nem-is-emlékszem-mit?! Úgyhogy gondoltam egyet és megpróbáltam utánamenni a Hold járásához igazított kertészkedés és gazdálkodás rendszerének (a továbbiakban: holdkertészkedés). A holdkertész esküszik arra, hogy fogyó hold alatt nem vetünk babot és paradicsomot, annál inkább krumplit, viszont gyomlálni szinte felesleges addig, amíg a Hold növekvőben van. Levélnövényt felszálló Holdnál ültet, de csakis leszálló Holdnál ültet ÁT.