Természetes személy ingatlan bérbeadási tevékenységet adózási szempontból jellemzően egyéni vállalkozóként, adószámos vagy adószám nélküli magánszemélyként végezhet. Azt a természetes személyt, aki egyéni vállalkozó is egyben és ingatlant ad bérbe, megilleti a választás joga, hogy a bérbeadásból származó bevételei szempontjából a magánszemélyekre alkalmazandó szabályokat alkalmazza, vagy sem. Dr. Vida Miklós elemzésében kifejti a vonatkozó szabályozás tanulságait. A cikket teljes terjedelmében olvashatják PDF formátuban ide kattintva:
MegálmodLAK: Kerti játszóbirodalom késznek tekintve, avagy miből lesz a csoda-cserebogár A pingvinek a déli vagy az északi sarkon élnek? Lakás bérbeadás adózása 2016 | Adóreceptek Blog Ingatlan bérbeadás feltételei és adózása 2018 Adózás lakás bérbeadása után 2014 edition Adózás lakás bérbeadása után 2012 relatif Így kell adót fizetni az albérlet után - íme, minden tudnivaló! - Azoknak, akik kiadják saját lakásukat, ingatlanjukat mások számára, a bérbeadásból származó bevételük után adót kell fizetniük. Azonban 2019. január 1-jétől változtak a rendelkezések erre a bevételre vonatkozóan. Érdemes tisztában lenni az adózás ide vonatkozó legújabb szabályaival, ugyanis a bérlőnk által fizetett összeg egy része nem adóköteles. Ha el szeretnénk kerülni, hogy több adót fizetünk be, mint amire kötelesek vagyunk, akkor tudnunk kell pontosan kiszámolnunk az adóköteles jövedelmünket. Az adó összege és a változások Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel után 15% adót kell fizetni, azonban a 2019. év január elsejétől a bérbeadásból származó bevétel kiszámításakor nem kell figyelembe vennünk "az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját".
Közös tulajdonú lakás bérbeadása - Adózó Adózás lakás berbeadas után 2016 Adózás lakás bérbeadása után 2015 cpanel Adózás lakás bérbeadása után 2013 relatif Ingatlan bérbeadás | Ingatlan bérbeadás adózása 2016 Tehát ha a példánkban az üdülő eladása a megszerzés évét követő hatodik évben történt, akkor ha az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként szerepel, az eladásból származó jövedelem adóalapot nem keletkeztet, ha viszont egyéb ingatlanként van bejegyezve az üdülő, akkor a számított jövedelem csökkenthető 10%-kal. (Példánkban 6 000 000 forint volt a számított jövedelem, melyet 10%-kal azaz 600 000 forinttal csökkentjük, így 5 400 000 forint lesz a 16 százalékos adó alapja. ) Ha Kovács Tihamér eredetileg egyéb ingatlanként üdülőt vett, majd később azt átminősítették lakóingatlanná és csak ezt követően történt az eladása, akkor az szja-törvény 60. §-a értelmében az ingatlan szerzési időpontja az eredeti dátum, amikor a szerződést az ingatlanügyi hatósághoz – illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtották.
Ezzel szemben ingatlan bérbeadásról hosszabb távú tartózkodás esetén beszélhetünk, mely bérleti szerződés alapján jön létre és nem igényel szálláshely üzemeltetési engedélyt. Az idegenforgalmi adó ugyanis a vendéget terheli. Ez az adótípus az önkormányzatok által kivetett helyi adók közé tartozik. Mértéke változó, településenként eltérő lehet, amit a helyi önkormányzat határoz meg a törvényi maximum figyelembe vételével. Az adót az eltöltött vendégéjszakák alapján kell teljesíteni. Az idegenforgalmi adót a szálláshely-szolgáltatást nyújtó minden hónap 15-ig köteles befizetni (az előző hónap adatai alapján) a helyi önkormányzat bankszámlájára. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha azt elfelejtette beszedni a vendégtől. Amennyiben további kérdése merül fel az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban vagy részletesebb információra lenne szüksége, szívesen állunk rendelkezésére. Keressen minket alábbi elérhetőségünkön. Amennyiben bármi kérdés felmerül, vagy további információkra lenne szüksége ezzel a témakörrel kapcsolatban, kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk Milyen adózásbeli különbségek vannak a két ügylet között?