A polgárok tudva, hogy gyermekeik élete a tét, megnyitották a kapukat a magyar király serege előtt, ezért az önfeláldozó hazaszeretetért érdemelte ki Sopron a szabad királyi városi rangot. IV. (Kun) László király ezt a privilégiumot az 1277. január 17-én kelt adománylevelében rögzítette, melynek eredeti példányát a Soproni Levéltár őrzi. A szabad királyi város független volt a megyeispántól. Szabadon választhatta város vezetőjét, bíróját, aki ítélkezési joggal rendelkezett. A szabad beköltözés és távozás, valamint a vámmentes heti vásár is a soproni polgár joga volt. Ez az időszak mérföldkőként jelentkezett a város életében, hiszen Sopron későbbi fejlődését az 1277-es királyi oklevél biztosította. A város történelmének következő, sorsfordító dátuma 1921 volt, ekkor ismét tanúbizonyságot tettek a soproniak a magyar hazához való hűségükről. Az első világháborút lezáró, 1919. Sopron a hűség városa 8. szeptember 10-én Saint Germain-ben Ausztriával, illetve az 1920. június 4-én Trianonban Magyarországgal megkötött békeszerződések, Ausztriához csatolták Magyarország nyugati területének három (Moson, Sopron és Vas) megyéjéből 50 nagyközséget és 270 kisközséget, valamint Ruszt, Kismarton és Sopron városokat.
A "Lövér" szó láthatatlan határoszlop, mely azt is jelenti, hogy a Német Lajos király oklevelében emlitett egykori Odenburg és egész környéke - intézményesitetten beletartozott a szentistvániságba. Sopron falai között a bölcs és jogokat tisztelő kormányzás szellemében, boldogulásának lehetőségét éppugy megtalálta az ipart és kereskedelmet űző németség, mint az államalkotó magyarságnak folytonos hadakozásban vérző népe. A város sokat szenvedett, különféle rablólovagok számtalanszor felégették falait, amit magyar meg német polgárai ujból-ujra felépitettek. Belvárosának házai között főnemesi családok palotáit találjuk, köztük a Széchenyiekét és Eszterházyakét. Sopron a hűség városa 3. A török uralom alatt Sopron központja volt a menekült, nemesi családoknak. Az utóbbi évszázad a békés fejlődés utját nyitotta meg előtte. A magyar történelem levegőjét érzem falai között, melynek legszebb épületeit olasz épitészek emelték. Sopron a magyar erő, méltányosság és békeszeretet határvárosa. Lakosai anyanyelvének hetven százalékában is magyar és legfeljebb öt százalék az, mely nem beszéli a magyar nyelvet.
A középkorban ugyanis a városi polgár joga volt a helyi/termelői borkimérés. Innen eredeztethető a hagyomány Sopronban, hogy a pince nem a szőlőbirtokon, hanem a bortermelő háza alatt található. Később a fallal körülvett külvárosokban élő gazdapolgárok házaiban sem volt ez másképp, akik szintén saját borukat értékesítették a portájukon (Buschenschank). Sopron,ami sokkal több, mint a hűség városa!. Várkerület A Várkerület a város belső hármas várfalának a külső ívén, a várárok peremén jött létre és a XII. századtól piac és vásárok helyszíneként szolgált. Az egykori várárok szintjén napjainkban a Várfalsétány vezet, ahol megismerhetjük a városfal történetét a római kortól kezdve. A középkortól a Várkerület volt a város kereskedelmi ütőere. Szénapiac - Várkerület Széchenyi tér felőli része, Ógabona tér - a Várkerületet nyugatról határoló gabonapiac, középső részén pedig vendégfogadók sorakoztak (Fogadószer), számos hírességet vendégül látva, mint például Zrínyi Miklós költő és hadvezér, Joseph Haydn, Liszt Ferenc és ifj. Johann Strauss.
Művészek és kéményseprők! Meglepően hangzik és egyben fényt vet azokra a hagyományokra, melyekkel ez iparűző és kereskedő polgárok megbecsülték és pártfogolták a művészeteket. A Stornó-gyűjteményt járva, az az érzésem volt, mintha Canal Grande valamelyik ősi palotájának termeiben barangolnék. A szellem mind a kettőben ugyanaz és ez a szellem él a soproni városképben, meg a soproni lélekben is. A soproni polgár féltőn őrködik a múlt emlékein s még az utak macskaköveitől is nehezen válik meg. Sopron a hűség és a szabadság városa. Ez a magyarázata a Várkerület elmaradottságának, melynek rendezésére a közeljövőben sor kerül. Két esztendőn belül ennek a városrésznek az arculata is átalakul. Ma nem lehet nagyobb fejlődésről beszélni, a háborús világ eseményei az alkotókedv mérséklésére kényszerítik a semleges államok népeit is, de az előző esztendők uj virágzás korszakát nyitották meg Sopronban, az idegenforgalom adottságainak kihasználásával. A csüggedő lelkekbe visszatért a bizalom és az s hit, hogy a városnak vannak még fejlődési lehetőségei.
Ez a szálloda a Lövér nevet viseli s a falába illesztett márványtábla elmondja, hogy Szent István királyunk e helyre telepitette magyar és besnyő nyilasait. Ezekről a lövészekről, másként lövérekről nyerte nevét e hely. Az ősi magyar szó az évszázadok folyamán "Löver"-ré hasonult. Az emberek nem tudták és nem is kutatták a német hangzásu szó értelmét, mig néhány év előtt a tőrténelemkutatás rávilágitott a szó eredetének homályára a németes hangzás alól kifejtette az ősi magyar elnevezést. Természetesen sokan vannak, akik ezt nem fogadják el, vagy csak megszokásból ragaszkodnak a "Löver" elnevezéshez. Ez a hagyomány némelyeknél talán érzelmi is, mig mások arra hivatkoznak, hogy a "Lővér" erőltetett szóképzés. amit kiejteni is nehéz, mert az első szótag mély magánhangzóját magashangu szótag követi. Sopron a hűség városa. Megnyugtathatom az illetőket, hogy ugyanez áll például a "kövér" szóra is, aminek kiejtése senkinek sem okoz nehézséget s amit hasonló okoskodással "kőver"-re kellene változtatni. Én mindenesetre "Lövér"- párti vagyok, mert e szóban egyik emlékét tisztelem annak a hóditó munkának, mellyel honfoglaló őseink megalapitották országunkat.
Megtekintettük a Várkerület és a Főtér érdekességeit, a Magyar Művelődés Házát, a Pro Kultúra épületét, a Bányászati Múzeumot, templomokat és híres gimnáziumokat. Elsétáltunk Petőfi Sándor egykori lakása és Liszt Ferenc szobra mellett. Újdonság az uszoda Sopron város lakóinak és a vendégeknek egyik legkedvesebb pihenőhelye volt mindig a Lőver körút mentén elterülő Lőver fürdő, amelyet 1908-ban építettek. Sopron a hűség városa full. A fenyvesekkel övezett, vonzó tájban idén júniusban nyitott a megújult Lőver Uszoda. Verseny, úszó, tan és lazító medencék a legújabb versenyzési előírásoknak is megfelelnek, így nemzetközi úszóversenyeket is lehet rendezni a jövőben. A 113 éves fürdő területén az öt medence és 1300 fős lelátó elsődlegesen sportcélú. Feszített víztükör, korszerű légtechnika és informatika, vízalatti porszívó, a jakuzzi, gőzfürdő, szauna biztonságos üzemeltetéséhez korszerű eszközöket építettek be. Nyári gyerektáborozásokat, valamint bébiúszást, aqua fitnesst, és iskolai, óvodai úszásoktatást is vállalhat a létesítmény.