Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar Erdélyből, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója. 1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként Csoma Sándor néven született (Szilágyi Ferenc újabb kutatásai szerint 1787-ben vagy 1788-ban). Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788–1850). Április 4-én keresztelték meg. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre, és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol "szolgadiákként" kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Kőrösi csoma sándor munkássága. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. Kőrösi Csoma Sándor történelemtanára Herepei Ádám (1756–1814) volt. Herepei Ádám szerettette meg Kőrösivel a magyarok őstörténetét. (Érdekesség, hogy Bolyai Farkassal is Herepei Ádám szerettette meg a magyar múltat. )
Az államtitkár emlékeztetett: a 2013-ban indított Kőrősi Csoma Sándor-programban eddig 29 országban 661 ösztöndíjas dolgozott. A kormánypárti politikus a program eredményei között említette, hogy az ösztöndíjasok közreműködésével a többi között új magyar közösségeket fedeztek fel, hétvégi magyar iskolák és cserkészcsapatok alakultak, online oktatási anyagok készületek, magyar nyelvű újságokat alapítottak és egyre többen kezdtek magyarul tanulni. Potápi Árpád János közölte, hogy a Petőfi-programban 2015-től 308-an vettek részt. A program részeként a Kárpát-medencében magyar napokat, szavalóversenyeket tartottak, elindult az Egy nap népviseletben elnevezésű kezdeményezés – mondta, hozzátéve, mindenütt megerősödtek a szórványközösségek. Kőrösi csoma sándor élete. Az államtitkár reményének adott hangot, hogy nemcsak a külhoni magyar szervezetek, hanem az ösztöndíjasok is nyernek a programmal. Utóbbiak tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: mindenki, aki hazatért, azt mondta, hogy hazaszeretetben és magyarságtudatban megerősödött a program által.
Útja nemcsak a megtett távolság miatt döbbenetes – több mint 12 ezer kilométert járt be, s ennek legnagyobb részét gyalogszerrel, hiszen szegény volt –, hanem a rengeteg veszély, az emberi tűréshatárt súroló és sokszor meghaladó körülmények miatt is. Pontos részleteket nem mindig tudunk róla és útjáról, mert szerénysége, valamint az a törekvése, hogy elkerülje saját személyének előtérbe helyezését, megakadályozta abban, hogy személyes élményeiről részletesen beszámoljon. Kőrösi csoma sándor wikipedia magyar. Küzdelmes út során jutott el Ázsiába, ahol eredeti célja mellett vállalt még egy feladatot: az Európa számára addig ismeretlen tibeti nyelv és kultúra tanulmányozását. Ezt a kutatást ugyanolyan pontosan és lelkiismeretesen végezte, mint eredeti munkáját. Nyolc évet töltött különböző lámakolostorokban Nyugat-Tibetben, és tudós lámák segítségével tanult. Tibeti tanítója Szangje Püncog, akiről Kőrösi így ír útinaplójában: "Szangje Püncog nem szenved semmitől, se hidegtől, se éhségtől, se bezártságtól, sem a piszoktól, amelyben fetrengünk.
Rottár Máté előadása 2022. április 12. 17:30 ZOOM A világhírű orientalista, Ligeti Lajos (1902-1987) kéziratos hagyatékát az MTA Könyvtára őrzi. Az előadás e hagyaték egységeinek átfogó formai és tartalmi ismertetése után részletesen mutatja be annak a Keleti Gyűjteménybe került darabjait, különös tekintettel azokra a dokumentumokra, amelyek Ligeti Lajos 1930-as évekbeli gyűjtéseinek kiadatlan anyagát tartalmazzák. Az előadó Rottár Máté mongolista, 2019. október. 1. óta az MTA KIK Keleti Gyűjteményében "Fiatal Kutató" ösztöndíjasként a Ligeti-hagyaték rendezésének, kutathatóvá tételének és részleges feldolgozásának feladata mellett ellátja a mongol–mandzsu kézirat- és nyomat gyűjtemény kurátori teendőit. B. Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842). Szabó János és Sudár Balázs előadása 2022. március 8. 17:30 Meeting ID: 839 0931 6634 A korai magyar történelem kutatói nagyon korán felfigyeltek a muszlim történeti és földrajzi munkákra, de a forráscsoport csak Ibn Ruszta szövegének publikálása után (1869) vált igazán fontossá. Mivel a szöveg – illetve a szövegcsalád, az ún.