Kérdés: Jódizotóp után 3 hónappal 12 kilóval lettem több, ez lehetséges, hogy az izotóp hatása (napi 800-1000 kcaloriát eszem, és heti 5x tornázom 1 órát, mégis hízok)? Pajzsmirigy túlműködésem van. Napi 1 tabletta Metothyrint szedek, TSH jódizotóp után 8, 96 volt, jelenleg 0, 01 T4 22, 60 T3 8, 46. Az előzmények és a kezelés előtti pontos diagnózis hiányban kérdésére nem tudok válaszolni, beszélje meg kezelőorvosaival, mit miért csináltak, mi várható, mi a jelen és a jövőben tervezett kezelés célja, módszerei, várható eredményei stb. Így is vizsgálható a pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés. Kapcsolódó cikkek a Pajzsmirigy-betegségek rovatban olvashatók. 2009-02-05 15:14:08 | pajzsmirigy túlműködés
Az operáció elkerülhetetlen, ha felmerül a rosszindulatúság gyanúja, ha nem szűnik meg a túlműködés, illetve ha a megnagyobbodott pajzsmirigy nyomja a légcsövet vagy a nyelőcsövet. Mind az izotópos kezelés, mind a pajzsmirigy-eltávolítás után tulajdonképpen művi alulműködés jön létre, amelyet egy életen át kezelni kell. Mitől hízunk? A hízás a pajzsmirigy-alulműködés tünete is lehet, bár nem annyira jellemző, mint a fogyás a túlműködés esetében. A pajzsmirigy-alulműködés egyik oka egy idült autoimmun gyulladás, a Hashimoto-kór, ami a pajzsmirigyszövet pusztulásával jár. Az alulműködés lehet a fent említett műtét vagy izotópos kezelés következménye is. „A pajzsmirigyem miatt hízom!” - Egészségtükör.hu. Tünetei: testsúlygyarapodás, lelassult pulzus, gyengeség, fáradékonyság, aluszékonyság, a koncentrálóképesség romlása, reverzibilis (visszafordítható) elbutulás, száraz bőr, székrekedés, a munkaképesség csökkenése, fázékonyság, mélyülő hang, reumatikus fájdalmak, töredező köröm, a külső részen kihulló szemöldök. Ez a betegség jól kezelhető, az életet nem rövidíti meg, de egy életen át tartó pajzsmirigyhormon-pótlásra van szükség.
A pajzsmirigybetegség főként nők körében gyakori de honnan tudhatjuk, hogy alul - vagy túlműködésünk van? A pajzsmirigyprobléma bármilyen életkorban előfordulhat, de szülés után és a klimax idején hormonális hatásokra sokan tapasztalják kellemetlen tüneteit. A diagnózisban nyújthat segítséget az a lehetőség, melyről prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa nyilatkozott. Innen lehet sejteni, hogy a pajzsmiriggyel van gond Alulműködés esetén jellegzetes az anyagcsere lelassulása. Emiatt hízás, székrekedés, álmosság, depresszió és fázékonyság jelentkezhet. A túlműködő pajzsmirigy a beteg szervezetét is "túlpörgeti", a fokozott anyagcsere miatt fogyás, szapora szívverés, idegesség, remegés, hasmenés, izzadékonyság, álmatlanság jellemző. Menstruációs zavarok mindkét esetben kialakulhatnak. A pajzsmirigybetegség kivizsgálása A diagnózishoz szükség van fizikális- és vérvizsgálatra, a nyaki terület tapintásos vizsgáltára és a pajzsmirigyre vonatkozó paraméterek ellenőrzésére.
Évtizedekkel ezelőtt még volt arra példa, hogy egyes fogyasztószerekbe pajzsmirigyhormonokat csempésztek, de ez ma már nem fordulhat elő! A túlműködés esetei A pajzsmirigy-túlműködés klasszikus formáját Basedow-kórnak nevezzük. Ez egy autoimmun megbetegedés, ami fokozott hormontermelésre készteti a pajzsmirigyet. A betegség pontos okát még nem ismerjük, de általában fiatalabb korban alakul ki. Ezt a kórt jellegzetes szemtünetek is kísérhetik: tág szemrés, riadt tekintet, csillogó szemek, ritka pislogás, súlyosabb esetben a szemek kidülledése, kettős látás – sőt, a látás akár veszélybe is kerülhet! A pajzsmirigy-túlműködés másik, gyakori előfordulása a göbös megbetegedés. A pajzsmirigy göbös megbetegedése a lakosság körülbelül 20 százalékát érinti. A mai ultrahangos vizsgálatok már a 3 milliméteres göböt is kimutatják, de klinikai jelentősége az 1 centiméternél nagyobb göböknek van. A korral nő a pajzsmirigygöbök előfordulása, a nőknél pedig ötször gyakoribb, mint a férfiaknál. Míg a göbök egyeseknél semmi problémát nem okoznak, addig másoknál előfordul, hogy az egyik (vagy több) göb túlműködésbe kezd.
Ez a betegség inkább a negyven év felettieket érinti. Fontos tudni, hogy egy sok jódot tartalmazó szívritmus-szabályozó gyógyszer szedése is túlműködéshez vezethet. Ha a betegnek eleve göbös a pajzsmirigye, a kardiológusnak mérlegelnie kell, érdemes-e kockáztatni, és ezt a gyógyszert felírnia a betegnek. (Bizonyos esetekben igen. ) Megfékezni a túlműködést A Basedow-kórt okozó autoimmun betegség okának kezelése egyelőre nem lehetséges. Meg kell várni, amíg lezajlik az autoimmun folyamat, de addig gátolni kell a túlműködést. A Basedow-kórban szenvedők mintegy fele meg is gyógyul az egy-másfél-két évig tartó, a pajzsmirigyfunkciót fékező gyógyszeres kezelés mellett. A kezelés során rendszeres laboratóriumi ellenőrzésekre van szükség. Ha a betegség nem múlik el, akkor definitív, azaz megoldó terápiát kell választani. Ennek egyik módja a radiojód-kezelés, ami ideális egyrészt azoknak a Basedow-kórosoknak, akiken nem segített a gyógyszer, másrészt a göbös túlműködéssel küszködőknek. A másik végső megoldás a műtét lehet.