Olyan termékeket emeljünk le a polcokról, amelyek tartósak, igyekezzünk újrahasználni vagy éppen újrahasznosítani őket. Ezzel a termékek később válnak hulladékká, azt követően pedig a szelektív hulladékgyűjtés révén járulhatunk hozzá az anyagok újrahasznosításához. Így ideális esetben a hulladék majdnem teljes mennyisége hasznosul, mivel másodlagos nyersanyagként visszakerül az ipari termelésbe. Így az elsődleges nyersanyagok csak akkor kerülnek felhasználásra, ha másodlagos nyersanyagok nem állnak rendelkezésre. A szelektív hulladékgyűjtés szabályai Az újrafeldolgozás előfeltétele tehát a szelektív hulladékgyűjtési rendszer hatékony működése. Szelektív hulladékgyűjtés kisokos haladóknak. Ahhoz, hogy a hulladékot újra lehessen hasznosítani, az eltérő anyagú hulladékokat külön-külön kell gyűjteni, így a fémet, az üveget, a műanyagot, a papírt, a szerves eredetű, illetve veszélyes hulladékot, de a lomot, a textil-, az elektromos- és elektronikai hulladékot is. Az egyes hulladékfajták helyes szelektív gyűjtésére a későbbiekben részletesen kitérünk, azonban előtte érdemes lefektetni a szelektív hulladékgyűjtés aranyszabályait: A hulladékot tisztán (kiöblítve, letörölve, a szennyezett részeket eltávolítva) helyezzük a megfelelő tartályba!
Az elmúlt években az Európai Unió egyre határozottabb lépéseket tesz a lineáris gazdasági modellről a körkörös gazdasági modellre történő váltásra. A lineáris gazdaság lényege, hogy a termékeket természetes erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő, amelyekből a használatot követően hulladék keletkezik. Így ezek a nyersanyagok és természeti erőforrások kikerülnek a rendszerből. Ez a működésmód semmiképpen sem fenntartható, hiszen ezáltal mindig csak elveszünk, de nem adunk vissza semmit a rendszernek. Szelektív hulladékgyűjtés mit hova 3. Ezzel ellentétben a körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag egy zárt körben kering, vagyis körforgásban marad. A körkörös gazdaság már a termékek tervezésénél is fontos irányelveket fektet le. A cél az, hogy egy-egy termék tartós, könnyen megjavítható és újrahasználható legyen. A hulladékká válását követően pedig újra lehessen hasznosítani. És itt jön a képbe a lakosság, vagyis a mi szerepünk. Ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság hatékonyan működjön, fontos, hogy tudatos fogyasztók legyünk.
Ez pedig a számokon is meglátszik: a kevert csomagolási hulladék esetében a haszonanyag-tartalom (az értéket képviselő hulladék) 40, az idegenanyag-tartalom (a nem oda való anyag) pedig 60 százalék. Sokak számára nem egyértelmű, mit lehet a kevert csomagolási hulladékok közé dobni. Fotó: Fülöp Máté A nem megfelelő tárolóban gyűjtött hulladék egyébként amellett, hogy pluszköltséget jelenthet a szolgáltatónak, nagymértékben lecsökkenti a rendelkezésre álló gyűjtési kapacitást is. A példánál maradva, ha a kerti bútort a kevert csomagolási hulladékok közé tesszük, jóval kevesebb hely jut a műanyag palackoknak vagy konzerveknek. Ennek logisztikai vonzata is van, hiszen a szolgáltató nem azt gyűjti össze és szállítja el, amit kellene. Szelektáljunk okosan: mit hova kell dobni? - Glamour. És bár a hulladékok leválogatásánál nem feltétlenül az számít, hogy mekkora mennyiséggel lehet dolgozni, anyagi szempontból az nagyon fontos, hogy a leválogatandó hulladékmennyiség haszonanyag-tartalma minél magasabb legyen. Csak így lehet ugyanis költséghatékonyan működtetni a teljes gyűjtési-feldolgozási láncot.