2. Vállalkozás magánszemélyként Magánszemélyként saját nevünk alatt kétféle jogi formában tudunk működni, egyéni vállalkozó ként vagy adószámos magánszemély ként. A vonatkozó jogszabály1 rendelkezései szerint természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Ebből a megfogalmazásból jól látszik, hogy bár nagyon széles körben elterjedt az a nézet, hogy van lehetőségünk adószámos magánszemélyként tevékenykedni amíg vállalkozásunk igazán nyereségessé nem válik, a fenti meghatározás nem ezt támasztja alá. Nem használatos már a "szellemi szabadfoglalkozású" kifejezés, ugyanakkor bizonyára sokak számára ismerős még ez a megnevezés – alapvetően a fenti tevékenységeket űzők vállalkoznak adószámos magánszemélyként napjainkban is. Tekintettel arra, hogy a vállalkozás sikere és eredménye nem fogalmi eleme a meghatározásnak, már önmagában az, ha valaki nyereség- és vagyonszerzés céljából folytat gazdasági tevékenységet szükségessé teheti legalább az egyéni vállalkozóvá válást.
A járulékos költségeket a bérleti díjjal együtt vagy attól elkülönülten is lehet számlázni. Tehát, egyéni vállalkozó lehet a magánszemély, aki belföldön üzletszerű. Ha csak időszakosan, főállás mellett végzed a tevékenységed, lehetsz adószámos magánszemély.
Ugyanakkor maga a jogszabály is meghatároz olyan tevékenységeket, amelyek esetében a hivatkozott szabályokat nem kell alkalmazni, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben2 is találunk olyan esetköröket, ahol nem minősül egyéni vállalkozónak a magánszemély (például az ingatlan-bérbeadási és az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén elegendő lehet az adószámos magánszemélyként vállalkozni, ha a vállalkozó a bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja). Amennyiben valaki magánszemélyként kíván vállalkozni, adminisztratív szempontból egyszerű annak indítása, hiszen elegendő a kormányablakon keresztül elektronikus úton benyújtania a megfelelően kitöltött formanyomtatványt ahhoz, hogy adószámot kaphasson. A magánszemélyként történő vállalkozás mellett szól az is, hogy ez a vállalkozási forma – legalábbis az alapítással összefüggésben – nem igényel kezdőtőkét. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy szemben a jogi személyként működő gazdasági társaságokkal, a magánszemély vállalkozók esetében amennyiben a vállalkozó kárt okoz, teljes vagyonával felel, a tevékenységét tehát teljes mértékban a saját kockázatára végzi.
osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. KATA – adózó társadalombiztosítási szabályai: Ellátások alapja: Főállású kisadózó esetében: a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül; a Tbj. -ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet: nyugdíj, álláskeresési járadék stb. ; ellátások számításának alapja havi 94 400 forint (erre a fiktív alapra azért van szükség mert tétele az adó). abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor az ellátások számításának alapja 158 400 forint. nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak; társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez!