Meglepően sokan, a válaszadók 40, 3%-a helyesen voksolt, közel 60%-uk viszont tévesen azt gondolta, hogy betekinthet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY). Holott a nyilvántartásban szereplő végintézkedések tényéről még a törvényes örökösök sem kaphatnak információt, abba főszabály szerint csak a hagyatéki eljárás során tekinthet be a közjegyző.
az elhunyt házastársának családjába), ha az örökhagyó családi ága megszakad, tehát nincs gyermeke, aki utána örököljön. Ági vagyonról akkor beszélhetünk, ha az elhunyt az adott dolgot a szüleitől, nagyszüleitől vagy testvérétől örökölte vagy ajándékba kapta. Az ági vagyonra vonatkozó szabályokat kizárólag akkor kell alkalmazni, ha nem az elhunyt gyermeke az örökös. Túlélő házastárs | Dr. Szász ügyvédi iroda. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándékokra és azokra a vagyontárgyakra, amelyek az örökhagyó halálakor már nincsenek meg, viszont kiterjednek például az eladott vagyontárgy értékén vásárolt dologra. Sokszor előfordul az a helyzet, hogy a gyermektelen házaspárok nem írnak végrendeletet, azt gondolják, hogy haláluk után úgyis a másik fél fog örökölni utánuk, azonban a hagyatéki eljárás során fény derülhet arra, hogy például a közösen lakott lakást az elhunyt az édesapjától örökölte. Ez esetben a lakás ági vagyonnak minősül, így azt nem a házastárs fogja örökölni, hanem az elhunyt testvérei vagy azok leszármazói.
A lemondás és a visszautasítás abban is különbözik egymástól, hogy az örökségről más javára is le lehet mondani, a visszautasítás viszont nem történhet meg más javára, azaz ebben az esetben nem jelölhetjük meg azt a személyt, aki helyettünk örököl. Amit a hagyatéki eljárásról tudni kell A hagyatéki eljárást általában az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző folytatja le. Mivel az eljáráshoz tudni kell, hogy mi is tartozik a hagyatékba, azaz mi maradt az örökhagyó után, először is az önkormányzatnál leltárt készítenek a vagyontárgyakról. A közjegyző a leltár birtokában értesíti az érdekelteket és kitűzi a hagyatéki tárgyalást. Az eljárás végén a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz, amely tartalmazza, hogy pontosan ki és mit örökölt. Öröklés házastárs hall esetn free. Fontos tudni, hogy öröklés esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Mentes azonban az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenesági rokona (szülő, gyermek), valamint a házastársa által megszerzett örökség. Szintén nem kell illetéket fizetni, ha az örökös 300.
Természetesen az új polgári törvénykönyv a változó szabályok mellett is szem előtt tartja a túlélő házastárs érdekeit, amelynek eredményeként továbbra is elmondható, hogy a túlélő házastárs az elhunyttal, mint házastársával közösen lakott lakást és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyakat akár a gyermekek melletti öröklése során, akár a szülők melletti öröklése során megtarthatja, viszont ez a kiemelt helyzete már nem a teljes hagyaték tekintetében biztosított. Kiemelést érdemlő változás, hogy gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig olyan mértékűt, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Öröklés házastárs halála esetén nyomtatvány. Ezen túlmenően az özvegy továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező. Ez konkrét példával szemléltetve azt jelenti, hogy ha a két gyermek és házastárs hátrahagyásával elhunyt örökhagyó hagyatékába egy berendezett lakás és egy személygépkocsi tartozott, akkor a lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait a gyermekek 1/2-1/2 arányban öröklik a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, míg a személygépkocsinak három tulajdonosa lesz, mégpedig egymás között egyenlő arányban a két gyermek és a túlélő házastárs.
Az élettársak kérhetik a nyilatkozat bejegyzését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Azonban ez a fajta nyilvántartásba vétel nem hoz létre bejegyzett élettársi kapcsolatot, így ilyen esetben végintézkedés hiányában nem örökölhet az élettárs. Ha az élettárs örököl, akkor őt nem illeti meg az öröklési illeték alóli mentesség, ami a házastárs számára biztosított. Ezért az élettárs öröklése esetén főszabály szerint 18%-os öröklési illetéket köteles fizetni. Amennyiben lakástulajdont vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezeti jogot) örököl, akkor az illeték mértéke 9%. Ebben az esetben is kivételt képez a bejegyzett élettárs, akit a túlélő házastárs státusza illet meg. Örökölhet-e halálom esetén az élettársam? – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Így a bejegyzett élettársak illetékmentesen örökölhetnek az elhunyt élettársuk után. A túlélő élettárs egyéb igényei a hagyatékkal szemben Ha a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után, ez nem jelenti, hogy a hagyatékkal szemben semmilyen követelése nem lehet. Hosszabb élettársi kapcsolat esetén gyakori, hogy az élettársak vagyona az élettársi kapcsolat alatt növekszik, mivel újabb vagyontárgyakat szereznek az együttélés alatt.