A Quipasseparlá 3 részes koncertsorozatának első helyszíneként a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont július 8-án este 20:00-tól, melyen a részvétel természetesen a tőlünk megszokott módon ingyenes lesz. A Quipasseparlá zenekar 2009 áprilisában alapult Lausanne-ben, főként Lausanne-i fiatalokból áll, de vannak tagjai a régióból is, úgy mint Gent, Fribourg és Neuchatel. A szimfonikus zenekar egyaránt játszik klasszikus, romantikus és modern művekek is. A zenészek képzettségi szintje egészen változó: haladó amatőrök, zenekari tapasztalatokkal, zenészekkel felsőfokú zenei képzettséggel, professzionálsi szinten tanuló zenei hallgatók. Az együttes akkor jött létre, amikor egy Offenbach darabhoz kellett egy kis zenekart összeállítani. A karmester Marc Leroy-Calatayud volt. A koncerten elhangzó művek: Concerto for violin by Mendelssohn, szóló: Samuel Hirsch Danzon n°2, A. Marquez Symphony n°4 op. 120, R. Nemzeti múzeum koncert ne. Schumann A karmester: Théo Schmitt Regisztrálni a Facebook esemény nél az "Ott leszek" gomb megnyomásával illetve az email címen tudnak.
2022. június 3. 19:23 | Papp Ádám Sándor Pénteken, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak megemlékezést Békéscsabán. A Trianon-emlékműnél a megyeszékhely szervezetei és egyesületei koszorúval rótták le tiszteletüket. 1920. június 4-én írták alá azt a békediktátumot, amely az I. világháború lezárása mellett megfosztotta Magyarországot akkori területének több mint kétharmadától. Az Országgyűlés 2010-es döntése alapján június 4-e nemcsak a békediktátumrról való megemlékezés, de a nemzeti összetartozás napja is. Pénteken délután a békéscsabai Trianon-emlékű előtt is népes tömeg gyűlt össze, hogy lerója tiszteletét, és együtt emlékezzen az anyaországtól elszakadt honfitársakra is. Nemzeti dal – Wikipédia. – Ilyenkor emlékezünk a nemzeti tragédiára és kifejezzük abbéli szándékunkat is, hogy a magyar nemzet egyes tagjai összetartoznak a magyarságukkal, a kulturájukkal és a több mint 1100 éves történelmükkel – fogalmazott a kérdésére Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere. A városi megemlékezésen résztvevők minden évben színpadi előadást láthatnak, amelyet idén a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, valamint a Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola diákjai "Trianon arcai" címmel mutattak be.
Tovább Budapest,
Petőfi Sándor " Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza! ) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: "Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta! ". Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. Nemzeti múzeum koncert. [1] Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19 -ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le. ) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között. A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a Pesti Hírlap 1848. március 17-i száma megemlékezik.
Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez. Az önálló épület A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. Nemzeti múzeum koncert pro. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A múzeum története napjainkig A XIX. század második felében olyan kiváló tudósok fejtették ki e falak között tevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc.
Molnár-C. Pál Műterem Múzeum Hermann Ottó Múzeum MNM Málenkij Robot Emlékhely MNM Palóc Múzeuma Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Szabó László, az Andrássy intézményvezetője beszédében elmondta: az első világháborút lezáró békediktátum aláírása az egyik legsötétebb pont a magyar történelemben. – A történeti Magyarország 282 ezer négyzetkilométernyi területe 93 ezer négyzetkilométerre zsugorodott, a magyar ajkú lakosság egyharmada idegen uralom alá került. Az 1920-at követő néhány évben több, mint 400 ezer ember tért és menekült vissza az elcsatolt területekről – emelte ki az intézményvezető. Koszorúzás és ünnepi műsor a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Az esemény végén a városvezetők, a pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit és virágait a Trianon-emlékmű talapzatánál.