Remix Középkori magyar királyság megteremtése tetelle A középkori Magyar Királyság megteremtése - Érettsé Középkori magyar királyság megteremtése tête au carré A gyepűket és a rajtuk átvezető kapukat székelyek, besenyők és magyarok őrizték. A kapukon túli lakatlan terület a gyepűelve volt, néhol több napi járóföldre terjedt A királyi hatalmat a várak biztosították, amik fallal körülvett (váras) lakott helyek. Esztergomot és Fehérvárt kezdettől fogva kőfalak védték, de a többi vár zöme földvár volt. Hatalmas, több méteres fából ácsolt palánkból álltak, amelyet földsánccal erősítettek meg. A várakra épült a királyság katonai szervezete. Középkori magyar királyság megteremtése tête au carré. A falvakat a király a várak szolgálatára rendelte és népüket századokba (száz háztartásból álló egységek) rendezte, élükre pedig ispánokat (comes) azaz várispánokat nevezett ki. A várhoz tartozó várföldek elszórtan helyezkedtek el és a harcosokból lett várjobbágyok lettek a hatalom fő támaszai, a hadsereg gerince, védték a várat és igazgatták a köznépet.
A vármegye szervezeti vezetője, a királyi udvar bírája a nádor volt, a király után az első világi méltóság. Az udvarház feladata: királyi birtokok igazgatása volt. Az államalapítás folyamatában elengedhetetlen volt a kereszténység megerősítése, a keresztény Európához kötődést, a királyi hatalom megerősödését szolgálta. Ezért István kiépítette ország egyházi szervezetét. István hatalmas földadományokkal biztosította az egyház működésének anyagi alapját. Az uralkodó hosszútávon gondoskodott törvényeiben egyházáról: Intézkedések: Minden 10 településnek egy templomot kell építenie. Kötelező vasárnapi misehallgatás. Mise közbeni fegyelemsértés büntetése. Vasárnap tilos dolgozni. Dézsma bevezetése: az egyházi alap megszüntetése. Püspökségek (Győr, Veszprém, Vác, Eger stb. Középkori magyar királyság megteremtése tête de liste. ), érsekségek létrehozása (Esztergom, Kalocsa) Támogatta a szerzetesrendeket, így a bencések pannonhalmán kolostort alapítottak és a főapáton keresztül, közvetlenül kapcsolódtak a főapáthoz. Az istváni rendszer egészen a XIII.
Esztergom érsekség rangjára emelkedett, aminek azért volt nagy jelentősége, mert biztosította a magyarországi egyház függetlenségének a német érsekségtől. Megindult a hazai papképzés is, a szerzetesség is meghonosodott, bencés apátságok alakultak Pannonhalmán, Veszprémvölgyben, Pécsváradon, Zalaváron és Bakonybélben. A új királyi székhely Esztergom helyett Székesfehérvár. Megkezdődik a feudális magyar állam kialakítása. Egyház: - Az új állam megszilárdításának elengedhetetlen feltétele volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása, és a kereszténység megerősítése. Az egyház élén az esztergomi érsek áll. – István alapította az esztergomi és a kalocsai érsekséget, és számos püspökséget. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig - Érettségid.hu. – Hatalmas földadományokkal támogatta az egyház működését. – A falvakat templomépítésre kötelezte (10 falunként egy templom) – Az egyház ellátására előírta a tized fizetését. – A törvényeket is felhasználva a hit előírásának betartására (pl. böjt, gyónás, vasárnapi mise) – a szerzetesség meghonosítása (bencések -> Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár) Vármegyerendszer: Az ország területe királyi vármegyékre tagolódott ezekben királyi várak, melyek katonai-igazgatási, gazdasági és bírói feladatokat láttak el.
-ba Gazdasági hatás: – beáramló arany → pénz → tőke – ár forradalom – hatalmas áremelkedés ipar árai kevésbé emelkednek mezőgazdasági árak emelkedése → gabona hiány → K-Eu. Felemelkedése – tőkés üzemi forma: manufaktúra megjelenése tőkés, kézműves ipari üzem ↓ kézzel dolgoznak manufaktúra (manu facére=kézzel csinálni): – bérmunkásokat alkalmaz – munkamegosztás – mennyiségi termelés tömegtermelés – nemesérc (arany, ezüst) beáramlása árforradalom olcsó iparcikk drága mezőgazdasági termékek tömegtermelés → manufaktúra munkamegosztás Ny-Eu. Középkori Magyar Királyság Megteremtése Tétel / Középkori Magyar Királyság Megteremtése Tête De Lit. ↔ K-Eu. iparcikk mezőgazdaság (gabona, marha, bor, nyersanyag) A nagy földrajzi felfedezések és következményei bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
III. EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM A magyar feudális állam megteremtése 895-900-ban lezajlott a Honfoglalás, így a 7 magyar törzs elfoglalta a Kárpát-medencét. A törzsek szövetségben éltek egymással, kalandozó hadjáratokban vettek részt, hol Bizánccal hol pedig a morvákkal szövetségben. A 10. század végén a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elé került: fennmaradás vagy pusztulás. A törzsi-nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezniük. század végére a nemzetségek közül Árpád leszármazottai erősödtek meg. Ők a nomád öröklési rend értelmében követték egymást, vagyis mindig a nemzetség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). A Középkori Magyar Királyság Megteremtése | PDF. Így került a fejedelmi székbe 972-ben Árpád dédunokája, Géza. Géza nevéhez fűződik a törzsfők - nemzetségfők hatalmának megtörése. Házasságával is hatalma megszilárdítását segítette elő. Az erdélyi Gyula lányát, Saroltot vette feleségül, így megszerezte az ország keleti részének támogatását.
Az új külpolitikai irányt jelezte Vajk házassága a bajor hercegnővel, Gizellával. A hercegnő révén az Árpádok rokonságba kerültek a császári Szász-dinasztiával, s a Gizellát követő lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat. Szent István (997-1038) Géza halálakor már az Árpádok kezében volt az ország nagy része, de Árpád nemzetségén belül, Géza fiával szemben hatalmi igényekkel lépett föl Koppány. István utóddá jelölésével Géza a Nyugat-Európában elterjedt öröklési rendet, a primogenitúrát örökli. Hogy Koppány harca esélytelen legyen Géza gondoskodott: a forgalomból kieső somogyi területeken jelölte ki szálláshelyét és körbevette fejedelmi erősségekkel. Koppány legyőzésével István kezébe került a fejedelmi hatalom. A helyzet megért arra, hogy a fejedelem a legnagyobb tekintélyt biztosító királyi címért folyamodjon. II. Szilveszter pápától kért koronát, és 1000-ben megkoronázták Esztergomban. Az ifjú királynak hatalma megszilárdításáért további harcokat kellett vívnia. 1003-ban az erdélyi Gyulát fosztotta meg országától, de mivel rokonok voltak, az életét meghagyta.