A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás [1] fény tartományának, a 200-tól 10 000 nanométerig terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas. Az emberi szem ennek a tartománynak csak egy töredékét képes érzékelni. A szem a mai állatvilágban rendkívül sokféle lehet. Az evolúció során a legegyszerűbb fényérzékelő sejtek [2] bonyolult képalkotó szervekké váltak egyes csoportokban. Fényérzékelésre a növények is képesek, de nem szem révén. A szem evolúciója [ szerkesztés] A szem evolúciójának egy útja, jelen esetben a gerincesek és a polipok kameraszemének kialakulása A szemhez vezető fejlődés [3] első lépése a fényérzékelő sejtek [2] megjelenése. A legkezdetlegesebb egysejtűek esetében a sejtmembrán bármely részén, elszórva jelentkeznek fényérzékeny foltok. A következő lépésben ezek egy meghatározott területre koncentrálódnak, szemfoltot alkotva. Ez az aktívan helyet változtató egysejtűek esetén előnyös változás volt, mivel már megvolt a preferált haladási irányuk (az előre és a hátra megkülönböztethető).
A szemet tarthatjuk a legfontosabb érzékszervünknek, mivel a birtokunkba jutó információk túlnyomó többségét (mintegy 90%-át) látásunk révén szerezzük. A szemgolyó felépítése A szemgolyó fala háromrétegű. A legkülső réteg az erős, kötőszövetes ínhártya, ennek külső felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. A szemmozgató izmok egészséges működése esetén a két szemgolyó mozgását idegrendszerünk rendkívül finoman összehangolja: két szemünkkel mindig ugyanabba az irányba nézünk. Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya. A szem képalkotásában fontos, hogy a szaruhártya rendkívül nagy fénytörésű, domború gyűjtőlencseként a fénysugarakat erősen megtöri. A szemgolyó középső rétege a szövetek vérellátását szolgáló érhártya. A szaruhártya szélénél az érhártya gyűrűszerű megvastagodása hozza létre a sugártestet. Belőle ered a szem színét adó szivárványhártya, amelynek középső, kerek nyílása a pupilla. A pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó belsejébe. A szivárványhártyában aprócska simaizmok találhatók, amelyek összehúzódásakor és elernyedésekor, a pupilla szűkítésével, illetve tágításával szabályozható a szembe jutó fény mennyisége.
Az ideghártya meghatározott pontja, mely a lencse és a szaruhártya középvonalával egybeeső tengelyben van, az ún. sárgafolt vagy macula, amely az éleslátás helye. Itt keletkezik a kép, ide kell, hogy vetüljenek a fénysugarak, hogy éles és színes képet lássunk. Körülötte lévő ideghártyaterületek a fényérzékelésben, és a térlátásban vesznek részt. Ahogy írtuk tehát, a fénykép a szemben készül, de hogy kép is legyen belőle, előhívjuk, ahhoz az agyunk is kell, tehát a látás tulajdonképpen az agyban lejátszódó folyamat, ahol értékeljük, érzékeljük a tárgyakat, azok távolságát, mélységét, alakját, színét. Érdekesség: egy kutató kísérletet végzett. Olyan szemüveget csinált a páciensnek, ami megfordítja a képet, azaz minden a feje tetejére állt. A próbaalany természetesen otthon próbálta ki először a lencsét, nem kis gondot okozott az elején helyére tenni a világot. De láss csodát, az emberi agy arra is képes, hogy úgy alkalmazkodjon a beérkező információkhoz, hogy utána az hasznos legyen nekünk.
A szem és látás látásjavítás legkorszerűbb szem és látás, hála a technikai és klinikai kutatásoknak, mára már nem csak a rövid- és távollátást, de az olvasószemüvegességet is kezelni tudják olvasószemüveg-kezelésami után már pár órával rövidlátás Puskinban szemüveg nélkül olvashatjuk a kedvenc regényünket, és távolra is tökéletesen láthatunk. Egy ilyen kezelés után persze nem érdemes azzal kísérletezni, mit látunk jobb, és mit látunk bal szemmel, hiszen az agynak ugyanúgy hozzá kell szoknia a változáshoz, mint a már említett kísérlet esetében. Mindenkinek ajánlott valóban napi látás a szeme fényére, és cselekedni, ha bármiféle látásproblémát észlel!
Fontos megemlíteni, hogy a refraktív sebészeti eljárások is megváltoztatják a szaruhártyád felszínét. A szaruhártyád szintén rendelkezik védelmi funkcióval. Az ínhártya a szemed átlátszatlan, fehér színű kötőszövete, kollagénrostok halmaza. Ereket és idegeket tartalmaz. Az érhártyád a szem dús érhálózattal rendelkező rétege, amelynek feladata a retinád táplálása. A szivárványhártyád lapos, gyűrű alakú puha lemez, amely a szemlencséd előtt foglal helyet. Neki köszönheted a szemed színét. A szivárványhártyád nyílása a fényrekesz szerepét is betölti, melynek átmérője a fényerősségtől függően változik. A pupillád szabályozza a szemedbe jutó fény mennyiségét, védve ezzel a retinádat. Erős fényre beszűkül, félhomályban kitágul, hasonlóan működik, mint egy fényképezőgép blendéje. Betegsége a kóros pupillareakció, pupillamerevség lehet, amit ingerületvezetési zavarok, traumák, gyógyszerek, drogok válthatnak ki. A szemed második legfontosabb törőközege a szemlencséd. A fénytörése mértéke változó, amelyet a szemlencséd domborodása és laposodása szabályoz.