Otthoni körülmények között további rohamoldót ne alkalmazzunk. Ha a tüneteink ennek hatására nem javulnak, esetleg még rosszabbodnak, hívjunk sürgősségi orvosi ellátást. Ha a szakértő segítség 30 percen belül nem érkezik meg, még egyszer megismételhetjük a rohamoldó használatát. A légzésre is fontos figyelni Ha jó az orrlégzés, orron át lélegezzünk és az ajkakat résnyire nyitva, lassan fújjuk ki a levegőt. Figyeljünk arra, hogy ne felületesen lélegezzünk, a belégzést igyekezzünk minél mélyebben végezni, a kilégzés tartson kétszer annyi ideig, mint a belégzés. A tenyerünket helyezzük a hasunkra, ügyeljünk a hasi légzésre. A vállak és a nyak legyenek lazák. Mindez leírva egyszerűnek tűnik, ám vészhelyzetben az ijedtségtől és a rohamtól zihálva már jóval nehezebb feladat a légzésre koncentrálni. Éppen ezért javasolt ezt az egyszerű légzőgyakorlatot a hétköznapokon, panaszmentes állapotban is begyakorolni, mert a légzés elnyújtása segíthet a zihálást lecsillapítani. Amiről olvashat, de ne tegye Asztmás roham kezelése otthon témában sok tanácsot találhatunk az interneten.
Fontos, hogy ismerje a rohamot provokáló tényezőket és amennyire lehetséges, próbálja azokat elkerülni. Allergiás asztma esetén ezért fontos az allergén pontos ismerete és az asztma mellett az allergia egyidejű kezelése. Mivel a légúti betegségek is provokáló tényezők, ezért ajánlott a védőoltások – például influenza elleni oltás – beadatása. Az egészséges testsúly megőrzésével és a dohányzás abbahagyásával is csökkenthető a roham kockázata. Fontos az asztmás roham előjeleit ismerni. Idejében közbeavatkozva meg lehet előzni a súlyosabb tüneteket. Az asztmás roham kezelése otthon könnyebb a roham kezdeti fázisában, amikor még csak enyhe tünetek jelentkeznek. Ezeket a jeleket segít felismerni az otthoni légzésfunkciós eszköz. A készülék segítségével napi rendszerességgel, az otthonában kaphat képet asztmájának valós állapotáról. A mért számadatok segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy romlanak-e az értékek, szükséges-e a rohamoldó készüléket használni, vagy a kezelőorvossal soron kívül konzultálni.
(Rövid hatású béta-2 izgatók: az asztma kezelésének alapgyógyszerei közé tartoznak. A béta-2 receptor izgalmának hatására tágulnak a légutak. Mellékhatása, hogy a légutak tágítása mellett tágítja az ereket, fokozza a szívfrekvenciát, ezzel terheli a keringési rendszert. Emiatt általában nem a krónikus, nap mint napi kezeléshez használják, hanem az asztmás rohamok gyors oldására. ) Asztmás? Ezekre figyeljen, ha meleg az idő - olvasson tovább! Bizonyított tény, hogy mind a magzat, mind a terhes nő számára biztonságosabb az asztma kezelése gyógyszerekkel, mint a tünetekkel, légzési nehezítettséggel járó kezeletlen asztma megléte. A kezeletlen asztma csökkenti a vér oxigéntartalmát, ezzel gátolja a magzat egészséges fejlődését. Forrás: Budai Allergiaközpont Forrás: Budai Allergiaközpont
A kilégzéskor sípoló hang hallható, egyre nehezebb a levegővétel, légszomj alakul ki. A tünetek rövid idő alatt erősödhetnek, legsúlyosabb stádiumban az oxigénhiány alakul ki. Asztmás roham esetén nyugodtnak kell maradni - stressz hatására a tünetek csak rosszabbodnak - egyenes háttal üljünk le, így könnyebb a lélegzetvétel. Orron át lélegezzünk be, és résnyire nyitott ajkakkal, szájon át, lassan fújjuk ki a levegőt. Ügyeljünk a hasi légzésre, a kilégzés tartson kétszer annyi ideig, mint a belégzés. Eközben alkalmazzuk a rohamoldó szert a kezelőorvossal előzetesen megbeszélt dózisban. Ezt ismételjük meg szükség szerint 15, majd 20 perc múlva. Ha ennyi idő után sem érzünk javulást, hívjunk sürgősségi ellátást. Ha az orvos 30 percen belül nem érkezik meg, ismételjük még egyszer a rohamoldó használatát. Amit nem szabad tenni Egyéb házi praktikák alkalmazása nem javasolt, mert ártani is velük. A nátha esetén nem asztmásoknál légzéskönnyítő eukaliptusz-illóolaj belélegzése például asztmásoknál rohamot is provokálhat.
A koronavírus-járvány miatt sokan feszültebbek, a jelenlegi helyzet fokozott stresszt jelent, és szorongást is kiválthat. Ezekre a hatásokra az asztmások különösen érzékenyek, tüneteik stresszhelyzetben a korábban jól beállított kezelés mellett is rosszabbodhatnak, súlyos esetben akár asztmás roham is jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy mit tegyünk ilyen helyzetben, és hogyan előzhetjük meg. Az esetek többségében nem minden előjel nélkül alakul ki. Figyelmeztető jelek Figyelni kell, ha a terhelhetőség csökken, enyhe aktivitás is nehézlégzést okoz. Intő jel a gyakoribbá váló köhögés, légszomj, a nyomásérzés a mellkasban. Nem minden tünet jelentkezik a betegeknél, és ezek eltérő súlyosságúak is lehetnek. Mindenképpen konzultáljunk a kezelőorvossal, mert ez azt jelezheti, hogy a fenntartó kezelésként használt napi inhalátor hatása már nem tart olyan hosszan, esetleg már egyre többször van szükség a rohamoldóra is. Lépések asztmás roham esetén Asztmás roham esetén a kilégzés nehezített, zihálás, fokozódó mellkasi nyomó érzés, köhögés jelentkezik.
Enyhébb asztmás tüneteknél azonban az allergénre való érzékenység mérséklődhet miatta, javulhat a beteg állapota, csökkenhet a rohamok száma és súlyossága. Az asztma megelőzése Az asztmára való hajlam öröklődik, de ha a gyereket nem "búra alatt" tartják, nem kap szükségtelen antibiotikus kezelést, nem főzik ki a cumiját, a tünetek megjelenése késleltethető, vagy a panaszok enyhíthetők. Ismert az is, hogy a testvérekkel, közösségben, vagy falusi körülmények között felnövő gyermekeknél ritkábban alakul ki asztma. Ennek oka, hogy ilyenkor az immunrendszer a gyulladásos, fertőző betegségek kivédésére törekszik, és kevésbé nyilvánul meg az allergiás hajlam. Az immunrendszer fejlődését a probiotikumok alkalmazása is jó irányba tereli. Az asztma szövődményei Az asztma legsúlyosabb szövődménye a fulladás lehet, amely akár az életet is veszélyeztetheti. Minél kisebb egy gyerek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy légutai egy egyszerű gyulladástól, gyulladásos nyálkahártya-megvastagodástól is összeszűkülhetnek - a simaizmok görcsös összehúzódása nélkül is.
A tüdőből a levegő ki sem tud jönni, ezért a szerv teljesen felfúvódik. Amikor a levegő a szűk légutakon megpróbál kijutni, sípoló, fütyülő hang hallható. Ez a típusos jele a légúti obstrukciónak (eltömődésnek, elzáródásnak). Az asztmások a rohamokban jelentkező hörgőszűkület miatt fulladnak és köhögnek, súlyos esetben mellkasi feszülést, mellkasi szorítás is érezhetnek. Nagyon súlyos esetben a beteg annyira nem kap levegőt, hogy akár oxigénhiányos állapot is előállhat nála, ajkai és az ujjai elkékülhetnek. Az asztmába ilyenkor akár bele is lehet halni. Az asztmához nagyon gyakran társul allergiás nátha, és sokszor jelentkezik vele együtt ekcéma is. A száraz, pikkelyesen hámló bőr főleg a hajlatokban, a fül mögött, a nyaki területeken, a könyök- és térdhajlatokban alakulhat ki. Asztmásoknál gyakrabban fordul elő ételallergia is. Az asztma kezelésének célja a hörgőszűkületet kiváltó gyulladás csillapítása Az asztma kezelése és kórlefolyása Az asztma kezelése minden esetben hörgőtágítást jelent, de a legújabb irányelvek szerint a fő cél már az, hogy megszűnjön maga a gyulladás, amely a hörgőszűkület hátterében áll.