A Dodekanaiszosz szigetcsoport legnagyobb szigetére érkező nem csupán egy varázslatos nyaralást élvezhet ki az utolsó cseppjéig, de valódi időutazásban lehet része, ha ellátogat a sziget ókori emlékeihez. Mindjárt a fővárosban, Rodoszban képzeletünk segítségével idézhetjük fel a letűnt korok emlékét, hogy kirajzolódjon szemünk előtt a világ hét csodájának legkolosszusabbika, a Rodoszi Kolosszus. A Nagymesterek Palotája, a Johannita lovagrend monumentális erődítménye és a korabeli hangulatukat féltve őrző kis utcák az ókor titokzatos világába repítenek bennünket a napsütés, a történelem és az antik Görögország szigetének óvárosból.
Rodoszi kolosszus A rodoszi kolosszus ábrázolása Martin Heemskerck metszetén (16. század) Település Ancient Rhodes Építész(ek) Chares of Lindos Hasznosítása Felhasználási terület lost sculpture óriás szobor az ókori világ csodája Magassága 33 m Elhelyezkedése Rodoszi kolosszus Pozíció Görögország térképén é. sz. 36° 27′ 04″, k. h. 28° 13′ 40″ Koordináták: é. 28° 13′ 40″ A Wikimédia Commons tartalmaz Rodoszi kolosszus témájú médiaállományokat. A rodoszi kolosszus ábrázolása 1721-ből A rodoszi kolosszus Héliosz a mindent látó fényes napisten óriási méretű szobra volt Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél. A rejtélyes és hatalmas emlékmű tényleges elhelyezkedése máig vita tárgya a történészek között. [1] Építése [ szerkesztés] A Rodosz szigetének északkeleti csücskén lévő kikötőben i. e. 280 -ra [2] elkészült szobor építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja, Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból.
Hatalmas mérete ellenére a Rodoszi Kolosszus nem bírta sokáig: 56 évvel a megépítése után egy földrengés súlyos károkat okozott benne, majd az arab invázió teljesen elpusztította. 2 A gízai Nagy Piramis Több mint 4000 évig ez volt az emberiség által épített legmagasabb épület. A 2, 3 millió kőtömbből álló piramis építésén nagyjából 100. 000 egyiptomi munkás dolgozott. Ez az egyetlen olyan ókori csoda, amit ma is látogathatnak a turisták. 3 Szemiramisz függőkertje A tudósok mind a mai napig nem tudják, hogy valóban létezett-e ez a hatalmas, lenyűgöző építmény. A legenda szerint II. Nabukodonozor babiloni király a feleségének, Amüthisznek építtette ezt a függőkertet, ami valahol az Eufrátesz folyó partján, a mai Irak területén állhatott. 4 Az alexandriai világítótorony A világ első világítótornyának tekintik, mely több száz méteres magasságával segítette a navigációban a tengeren közlekedő embereket. Évszázadokon keresztül a világ harmadik legmagasabb épülete volt, ám a 12. és 15. század között bekövetkezett földrengések teljesen elpusztították.
A rodoszi kolosszus egyike volt az ókori világ hét csodájának. Héliosz istent jelképezte, és azért építették, hogy hálát adjanak az isteneknek Demetrius Poliorcetes hosszú ostroma (i. e. 305) Rodosz felett aratott győzelméért. A rodoszi kolosszust szinte mindenki ismeri. Története Nagy Sándor utódja, Demetrios Poliorketes ostromával kezdődik, ie 305-ben. Amikor Demetrios vereséget szenvedett, minden ostromgépezetét elhagyta Rodoszon. A rhodiaiak úgy döntöttek, hogy büszkeségük kifejezésére diadalszobrot építenek kedvenc istenükről, Heliosról. A feladatot Chares of Lindos szobrászra, maga Lysippos tanítványára bízták, és tizenkét évre volt szükség (Kr. 304-től 292-ig). Az épülettől pusztulása mindössze 56 évre nyúlik vissza. A rodoszi kolosszus mégis helyet kapott a híres csodák listáján. "De még a földön fekve is csoda" - mondta idősebb Plinius. A rodoszi kolosszus nemcsak egy óriási szobor volt. A gyönyörű mediterrán szigeten, Rodoszon lakó emberek egységének jelképe volt. A rodoszi kolosszus építéséhez a munkások a külső bronz bőrrészeket öntötték.
Így lett Héliosz a rodosziak istene. Az építkezést Kr. 302-ben kezdték, és tizentkét év múlva fejezték be. A szobor váza vasból készült, s ezt agyaggal vonták be. Erre fém borítás került, összesen 32 tonna bronzot használtak fel. A kolosszus belsejét sziklákkal tömték ki, de hagytak egy üreget a falétrának, amely a fejbe vezetett. A monstrum magasságát 33-35 méterre becsülik. Összehasonlításképp megjegyzendő, hogy a New York-i Szabadságszobor csupán 10 méterrel magasabb. Bár a krónikások feljegyzéseiből sokat megtudhatunk, a Rodoszi Kolosszussal kapcsolatban is vannak homályos pontok. Nem egyértelmű például, hol is állt a szobor. 17. századi festményeken láthatjuk, amint Héliosz a tenger fölé magasodik, a hajók pedig a két lába közt siklanak a kikötő felé – látványos ábrázolás, mégsem tűnik valószínűnek, hogy így volt. Ma már inkább úgy tartják, a kolosszus a városban állhatott, sőt, egyes történetek szerint a Helepolisz ostromgép maradványaira építették. Rejtély továbbá, hogy az ókorból miért nem ismerünk egyetlen rajzot sem a kolosszusról.
Rodoszon nem csak gyönyörű strandokat, hanem nagyon érdekes kulturális értékeket is találunk, mint az UNESCO Világörökségnek számító Rodosz városa és a híres Lovagok utcája vagy a szépséges Lindos magával ragadó városa. A természeti csodákban is bővelkedik a sziget - a kristálytiszta tenger és a gyönyörű strandok mellett a Pillangók völgye számít a leghíresebb látnivalónak. A sziget belső területein emelkedő hegyek köz... Tovább a teljes cikkre >>> Rodosz gyönyörű strandjai között az egyik legszebb a Faliraki és Lindos között félúton található Tsampika Beach. A strand felett egy hófehérre meszelt kolostor világít a hegyen - a rodoszi hagyomány szerint ide kell, mezítláb elzarándokolnia azoknak, aki gyermekáldást szeretnének - a kolostorban számos fénykép bizonyítja, hogy az itt elrebegett imák meghallgatásra találtak odafenn. A strand gyönyörű, selymes homokkal borított, lassan mélyülő vize kisgyermekes családoknak is ideális. A Tsampi... Tovább a teljes cikkre >>> Rodosz a negyedik legnagyobb görög sziget, Görögország egyik közkedvelt utazási célpontja.