Licit, sorsolás és piramisjáték, jön a nok Számos aggályt vetettek fel a törvényalkotási bizottság ellenzéki tagjai a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozásáról szóló előterjesztéssel összefüggésben a testület szerda esti ülésén. A kormányoldali felszólalók azonban azzal érveltek: a javaslat célja az építőipar fellendítése. Parancsol még 3 milliót lakásvásárláshoz? Itt a nok! Tegnap jelent meg a régóta beharangozott Nemzeti Otthonteremtési Közösség működésére vonatkozó törvényjavaslat. A kormányzati szándék kifejezetten a lakástakarék-pénztáraknak történő konkurenciaállítás, egy lényegesen hatékonyabb új lakás vásárlási ösztönzés kialakításával. A legfőbb előny, hogy éves szinten 300 ezer forint állami támogatást kaphat, aki legalább 10 éven keresztül megtakarít. A legfőbb hátrány, hogy gyakorlatilag meghatározhatatlan a megtakarító számára, mikor juthat lakáshoz. Ez lehet 2 év, de lehet, hogy 10 év lesz. Speciális fűszerek, speciális kockázatokkal... A részletes összehasonlítása az új nokk... Döntött a kormány: hamarosan indul a NOK Még február 24-i ülésén döntött a kormány a Nemzeti Otthonteremtési Közösség felállításáról szóló törvényjavaslatról, amit várhatóan hamarosan benyújtanak a parlamentnek.
10 éven belül jutnának lakáshoz a megtakarító családok. Újabb vita lehet az EU-val Az építőipar helyzetéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője azt is elmondta, a válság óta nincs előrelépés a lakásépítéseket nézve, míg például Lengyelországban és Csehországban messze is több új lakás épül, mint Magyarországon. Rogán elmondta, számítanak arra, hogy a lakásáfa-csökkentés miatt lesznek viták az Európai Bizottsággal. Nemzeti Otthonteremtési Közösség létrehozásával pörgetné fel az új lakások építését a kormány. Az angol mintára létrehozott szövetkezetek lakásokhoz juttatnák a családokat és fix megrendelésekkel látnák el az építőipart. Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) néven új lakástakarékpénztárat hoz létre a kormány - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy hétfői háttérbeszélgetésen. A kormánynak ezzel az a célja, hogy versenytársat teremtsenek a jelenleg működő lakástakarékpénztáraknak, ugyanis kb. egymillió magyarnak van megtakarítása és miközben az állam 50 milliárddal finanszírozza a mostani rendszert (vagyis ad állami jelentős támogatást a megtakarítások után), addig alig épülnek új lakások - érvelt Rogán, aki hozzátette, kiemelt kormányzati cél, hogy felpörögjön a lakásépítés és a jövőben az évi 8 ezer lakás helyett 16 ezer épüljön.
Rogán Antal még januárban beszélt arról, hogy új lakástakarék-pénztárat hoz létre a kormány. Az otthonteremtési közösséggel párhuzamosan fut a kormány családi otthonteremtési programja is.
A befizetések és az állami támogatás összege: A rendszeres előtakarékossági összegen felül regisztrációs díjat és rendszeres szervezési díjat kell fizetni. A havi fizetési kötelezettség a futamidőtől (10-15év) és a szerződött összegtől (10-40 millió forint) függ. Például, ha egy 10 millió forint értékű új ingatlan megvásárlására köt szerződést 15 évre, akkor 15 éven keresztül közel 56 ezer forintot + általános forgalmi adóval növelt szervezési díjat kell minden hónapban befizetnie. A havonta fizetendő összeg 10 éves, 10 millió forint értékű ingtalanra szóló szerződés esetén közel 85 ezer forint + szervezési díj. A tagság teljes jogviszonya alatt fedezeti életbiztosítást, valamint lakáshoz jutás után a közösség működésének ideje alatt lakásbiztosítást is kell fizetni. Állami támogatás akkor járhat, ha a szervező megbízható szervezőnek minősül. A támogatás mértéke a befizetések 30 százaléka, de legfeljebb 25 ezer forint lehet havonta. Ahhoz, hogy a támogatást maximálisan kihasználja, évente 1 millió forintos előtakarékossági befizetést kell teljesítenie, amelyhez havi közel 85 ezer forintot + általános forgalmi adóval növelt szervezési díjat kell befizetnie.
A fentiekből kiderül, hogy az ügynökök két célcsoportot fognak megcélozni a lakáslottó esetében: a teljesen nincsteleneket, akikkel még a bankok sem állnak szóba és azokat, akiknek már most is meglenne a lakásvásárlásra a pénz kisebb-nagyobb része, csak okosba' meg akarja szerezni az állami támogatást és a többiek ingyenes finanszírozását. Az első csoport az, akiknek egyébként soha nem lenne saját lakása, mert anyagilag nem képes összeszedni az ahhoz szükséges pénzt, a második csoport pedig befektetésként venne még egy lakást az adófizetők és a csoporttagok pénzének felhasználásából. A vásárlói csoportokat éppen azért tiltották be, mert hamis reményt adtak ennek a nincstelen rétegnek. Hitelképtelen tömegek azért kezdték erejük felett fizetni a havi részleteket, mert azzal áltatták őket, hogy hamarosan megkapják a terméket vagy a hitelt, amit szerettek volna. Amikor eltelt fél-egy év és még mindig nem ők lettek a nyertesek, becsapva érezték magukat és abbahagyták a befizetést, komoly anyagi veszteséget érve el ezzel.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Tb-kalauz 2007/6. számában dr. Horváth István a legdrasztikusabb munkaviszony megszüntetési mód, a rendkívüli felmondás szabályaival foglalkozik. A felmondás szabályai, azaz a munkaviszony megszüntetése munkáltatói felmondással. A cikkből – a bírósági gyakorlatot is bemutatva – kiderül, hogy milyen indokok alapozhatják meg a felmondást, hogyan és ki közölheti azt, és visszavonható-e utólag a felmondás. A rendkívüli felmondás a munkaviszony-megszüntetési módok közül talán az egyik legsúlyosabb következményekkel járó jognyilatkozat. Ez egyrészt abból adódik, hogy a rendkívüli felmondás a közlés időpontjában azonnali hatállyal és a másik fél hozzájárulása nélkül szünteti meg a munkaviszonyt. A rendkívüli felmondás "drasztikus" jellege az anyagi jogkövetkezmények oldaláról is megragadható: ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt rendkívüli felmondással, úgy a munkáltató köteles számára mindazon járandóságokat megfizetni, amelyek a munkáltatói rendes felmondás esetén is járnának, ha pedig a munkáltató kényszerül e megoldásra, a munkavállaló a már elvégzett munkájáért járó munkabéren felül semmilyen egyéb juttatásra nem számíthat.
1 Az 1900. janur 1-jn hatlyba lpett BGB 622-623. -a szerint magasabb szn-t szolglatot teljest alkalmazottnl ltalban a negyedv vgre szlan hat he-ti, munksnl ltalban kt heti volt a felmondsi id. A porosz bnyatrvny 1909. 06. 28-i novellja rendelkezett arrl, hogy bizonyos munkavllalknak csak meghatrozott okbl mondhatott fel a munkltat. 2 Az 1920. vi zemi tancsokrl szl trvny rendelkezett elszr a rendes fel-monds indokolsrl s az zemi tancs jogairl anlkl, hogy az zemi tancs megakadlyozhatta volna a munkaviszony megszntetst. Ilyen esetben a mun-kagyi brsghoz forduls elfelttele volt, hogy az zemi kpviselet a felmondst jogellenesnek tartsa, ha azonban a munkltat fenntartotta az intzkedst, a munkavllalnak krtrts jrt. Kinek nem lehet felmondani?- HR Portál. 3 1951-ben felmondsvdelmi trvny (KSchG) lpett hatlyba. Clja az ellent-tes rdekek kiegyenltsre, magas szint munkahelyi biztonsg elrsre irnyul. 4 1 Neumann: JURA EUROPAE Arbeitsrecht Deutschland, Mnchen, C. H. Beck, 1992, 170. o., MnchArbR/Berkowsky 127/2. 2 MnchArbR 2. kiads, Mnchen, Beck, 2000 127.
Kivétel a felmondási tilalom alól Amennyiben a munkáltató a felmondási tilalom ellenére felmondást közöl a munkavállalóval, az jogellenes munkaviszony megszüntetésnek minősül, és alkalmazni kell annak a jogkövetkezményeit (elmaradt jövedelem, esetleges felmerült kár megtérítése). A tilalom csak a munkáltatói felmondásra vonatkozik, minden más módon megszüntethető a munkaviszony, így pl. a munkavállaló kismama lényeges kötelezettségszegésére tekintettel azonnali hatályú felmondással is. Felmondási idő A felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is, azonban a felmondási idő csak ezek elteltével kezdődhet el (betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év múltával). Ezekben az esetekben tehát a munkáltató joggyakorlása nem tilalmazott, azonban annak következménye (munkaviszony megszűnése) nem következik be, mivel a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.
Emellett ne feledjük, hogy referenciaszemélyekre is szükségünk lehet még.
Az indokolás elmaradhat, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül (amennyiben ennek ellenére a felmondás mégis tartalmaz indokot, ahhoz a munkáltató kötve van, egy esetleges munkaügyi perben bizonyítania kell tudni). Végkielégítés Lényeges új szabály tavaly július óta, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a felmondást a munkavállaló képességeire, illetve magatartásával összefüggő okra alapítja, mentesül a végkielégítés megfizetésének kötelezettsége alól. Felmondási tilalmak A felmondási tilalmak kizárják a munkáltató felmondási jogának gyakorlását, ezek a következő esetek: várandósság; szülési szabadság; a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság; a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés; a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapnak a tartama. Védelmi ok A védelmi oknak általában a felmondás közlésekor kell fennállnia, csoportos létszámcsökkentés esetén pedig akkor, amikor a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót tájékoztatja.