Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Januártól már nem feltétele az átalányadózás választásának, hogy a vállalkozó ne álljon munkaviszonyban. A második félévtől változott a rájuk vonatkozó tb-szabályozás. Tudjon meg mindent a diktált jövedelemhányadról is! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. §-a értelmében az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett, adóévenként az adóév egészére, az egyéni vállalkozói tevékenységének egészére átalányadózást választhat akkor, ha a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és b) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot. Ebből következik, hogy 2013. január 1-től már nem feltétele az átalányadózás választásának, hogy a vállalkozó ne álljon munkaviszonyban is valahol. Az átalányadó lényege a diktált jövedelemhányad, mely függ a tevékenységtől, és attól is, hogy főfoglalkozású vagy kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) átalányadózóról van szó.
Amennyiben a vállalkozás főtevékenységének folytatása legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel a társadalombiztosítási minimálbér a garantált bérminimum, egyéb esetben a minimálbér. Az utóbbi években gomba módra szaporodtak el a különböző céllal létre hozott weboldalak, blogok, amelyen Google AdSense hirdetések jelennek meg. A honlap üzemeltetők és a hirdetést feladók (AdWords) nem kerülnek üzleti kapcsolatba, a hirdetési tevékenységet a Google végzi, az üzemeltető a hirdetési felületet adja bérbe a Google számára. Magánszemély kétféle módon végezheti a hirdetési felület […] Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá […] Fontos változás tehát, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató magánszemélyek esetében a nyugdíj melletti munkavégzés bármely formája (például a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, megbízás stb. )
A kieg-es vállalkozónak (ha nem szünetel) havi 4, 950, -Ft eü. járulékot kell fizetnie akkor is, ha nincs bevétele. Nincs könyvelőd? 2010. 16:36 Sziasztok! Abban az esetben, ha valaki egyéni vállalkozó és nyugdíjba megy csak egyszerűen át kell jelentkeznie kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó jogviszonyra? A nyugdíjba lépéskor nem lehet más jogviszonya én úgy tudom, hallottam olyat is, hogy szüneteltetni kell a vállalkozói jogviszonyt, amikor nyugdíjba megy. Az új Tbj. szabályai szerint ugyanis, amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy 2020. július 1-jét követő időszakra keletkezett hátraléka meghaladja a járulék havi összegének hatszorosát, akkor a TAJ szám érvénytelen lesz és a magánszemély nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Nagyon fontos, hogy hátralék esetén az ingyenes ellátáshoz a tartozást visszamenőleg meg kell fizetni, még az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt. A TAJ szám csak a tartozás megfizetését követően válik ismét érvényessé.
Villámtöltő A Mode4 típusú töltéssel akár 30 – 40 perc alatt 80% körüli szintre tölthetjük villanyautónk akkumulátorát. Ez a 80% egyfajta lélektani határ, az akkumulátorok tulajdonságai miatt 0-ról 80 százalékra tölteni ugyanannyi időt vesz igénybe, mint 80-ról 100 százalékra. Ezek a nagyteljesítményű villámtöltők egyenáramot használnak, kiépítésük nagyon költséges, ezért csak forgalmas közlekedési pontokon, például autópályák mentén találkozhatunk ilyenekkel, ahol valóban rövid idő alatt kell az akkumulátort feltölteni. Elektromos autó töltése otthon Az elektromos autó otthoni töltése kapcsán tehát a Mode4 típusú töltésen kívül mind a három megoldás elképzelhető. Mivel a Mode2 töltéshez szükséges gyári töltő minden villanyautóhoz jár, ezért a Mode1 töltés nem tekinthető gyakorinak. A gyári töltővel nem csak otthon, hanem bárhol tölthetjük villanyautónkat, ehhez mindösszesen egy konnektorra lesz szükségünk. Elektromos autó töltő kiépítése otthon Ha otthoni töltőpont kerül kiépítésre, akkor azzal egy hasonló teljesítményű töltővel tudunk csatlakozni a háztartás elektromos rendszerére, mint az utcai töltőpontok esetén.
Ennél egy fokkal biztonságosabb megoldás a Mode2 töltés, amikor az szintén háztartási dugaljból történik ugyan, azonban ekkor már az elektromos autóhoz tartozó töltőkábelt használjuk. Ez a kábel minden villanyautónak alaptartozéka, ezért nem is jellemző a Mode1 töltés, viszont a Mode2 sem sokkal gyorsabb, általában az autó típusától is függően 8 – 12 óra szükséges az akkumulátor teljes feltöltéséhez, 2, 3-3, 5 kW teljesítmény mellett. Villanyautó gyors töltő A Mode3 töltést gyors töltésnek is nevezik, amennyiben 22 kW-os verzióval történik a töltés, azonban vannak kisebb 7, 4 kW teljesítményű berendezések is, ekkor a töltési sebesség csak "normál" lesz. Mindenesetre a Mode2 töltésnél lényegesen gyorsabb, akár két óra alatt is képes lehet egy arra alkalmas akkumulátor feltöltésére. Ezzel a típussal találkozhatunk a nyilvános közterületi töltőpontokon, parkolókban vagy az áruház töltőállomásain, illetve az elektromos autó töltő kiépítése otthon is ilyen töltő telepítésével valósítható meg.
A töltőt oda kell elhelyezni, ahonnan az autó csatlakozója a kábel feszítése nélkül, kényelmesen elérhető. Megtoldani, meghosszabbítani, átalakítani a hozzá tartozó kábelt tilos. A kábel jó helyen van a földön, de ügyelnünk kell arra, hogy ne törjön meg. Milyen töltőt telepíttessünk otthonra? Világosan látszik az eddigiekből, hogy csak az a töltő kerülhet szóba, ami a helyi adottságoknak megfelel. Ez alapján lehet választani a kínálatból. Fali- és oszloptöltő berendezések kaphatók kültéri és beltéri alkalmazásra egyaránt. A vásárolt töltőnek rendelkeznie kell CE jelzéssel és megfelelőségi nyilatkozattal, e nélkül semmiképpen sem szabad megvásárolni őket. A gyorsabb elektromos autó töltőállomás otthon nagyon hasznos berendezés, rengeteg időt megspórolhatsz vele és egyszerűbbé varázsolja hétköznapjaidat. Nem beszélve arról, hogy sokkal gazdaságosabb megoldás az otthoni töltőállomás használata, mint a fizetős benzinkutakon való töltés. 100 km-re kb. 4-700 Ft-ból kijön az autód számára szükséges energia, ami összehasonlíthatatlan a benzines autók üzemanyagköltségével.
Szerencsére a javaslat nem ment át, és azóta nagyjából feledésbe is merült. A Lidl jól indult, de megtorpant a töltők kihelyezésével. Az OTÉK változott, a kötelezettség nem! A 2018. november 27-én módosított OTÉK rendelet a mai napon (2018. december 5. ) lépett hatályba. Ez volt az a módosítás, amitől az utolsó pillanatig minden érintett a könnyítést várta. Eddig a szabályok felpuhulásában bízva, illetve az előírások változásától tartva a legtöbb kereskedelmi lánc kivárt a telepítéssel, hiszen nem akartak felesleges vagy az új jogszabálynak nem megfelelő töltőkbe pénzt ölni. A mostani módosítás azonban nem nyúlt az elektromos autó töltés témaköréhez, így a közel 3 éve ismert előírás a következő, 2019. január 1-es határidőig már nem valószínű, hogy változik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fentebb részletezett üzleteknek, illetve a fizető parkolóknak meg kell valósítaniuk ezeket a fejlesztéseket. Irreális? Már nem! A rendelet eredeti megjelenése és a kötelezettség hatálybalépése között azonban eltelt közel három év, ami alatt nagyjából megtízszereződött a külső forrásból tölthető autók állománya (jelenleg nagyjából 9000-9200 autó), és 2019 végére könnyen lehet, hogy újabb duplázódásnak lehetünk szemtanúi.
Ez utóbbinak jóval nagyobb a beruházási igénye, de nagyobb az értéke is a vásárlók szemében. Míg egy 7 kW-os töltésért egy üzlet parkolójában a többség valószínűleg nem fizetne, a jó helyen lévő, nagy teljesítményű DC töltésnek komoly, pénzben is kifejezhető értéke van (és lesz is). Akik pedig nem fizetnének a 7 kW-os töltésért, azok 95%-a a 22 kW-osért sem adna többet, hiszen arról is csak 3-7 kW-tal tudnának tölteni. Ráadásul a töltő értékesítő és telepítő cégek olyan üzemeltetőknek (üzletek, bevásárlóközpontok, parkolók, stb. ) is igyekeztek töltőt eladni az OTÉK-ra hivatkozva, amelyekre az előírás nem is vonatkozik (nem napi fogyasztási cikkeket árulnak). Ezzel teljesen feleslegesen tovább szítva a feszültséget. A lobbitevékenység eredményeként egy évvel ezelőtt el is készült egy jogszabály javaslat, ami ugyan lecsökkentette volna a telepítendő töltők számát, de fixen rögzítette volna a 22 kW-os teljesítményt, és olyan bonyolult számítási módszert aggatott volna az üzemeltetők nyakába, ami a jövőbeni büntetések biztos kiindulópontja lehetett volna.
Lobbi Egyértelmű, hogy a kötelezettek nem repestek az örömtől, mikor megtudták, hogy mit akasztottak a nyakukba. Az érintettek egy részét képviselő szövetség aktív lobbizásba kezdett, hogy a kormányzat még a határidő lejárta előtt vonja vissza, vagy legalább módosítsa a jogszabályt. Nyilvánvaló persze az is, hogy nem ez a szervezet volt az egyetlen, amely enyhítés kijárásán munkálkodott. A legnagyobb probléma itt is az volt, mint az önkormányzatok számára kiírt töltőtelepítési pályázat esetén: egy olyan kör nyakába varrták a feladatokat, amely sem tudással sem tapasztalattal nem rendelkezett ezen a téren, így érthető módon ellenállt. A dolgot tetézte, hogy a töltőket értékesítő cégek meggyőzték őket, hogy csak 22 kW-os AC töltőket szabad telepíteni. Az indok mindig ugyanaz: semmivel sem kerül többe a 22 kW-os, mint a 7 kW-os, akkor már gondolni kell a jövőre, és a 22 kW-ost kell feltenni. Ilyenből viszont képtelenség 20-30 darabot letenni egy parkolóba, hiszen annak akkora áramigénye lenne, amivel egyetlen ilyen helyszín sem rendelkezik.